A vasárnapi állapotok szerint Magyarország került az uniós ranglista élére a felnőtt lakosság átoltottsága terén. Hosszú ideje álltunk Málta mögött a második helyen, azonban mostanra - hacsak hajszállal is, de - megelőztük a szigetországot - írja a Portfolio.
Élen Magyarország
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ vasárnapi adatai szerint Magyarországon a felnőtt lakosság 21,6%-a kapta meg legalább az első oltását, míg a második helyen Málta áll 21,5%-os arányával. Ezzel hazánk a képzeletbeli dobogó második helyéről az első helyre lépett.
A lenti térkép azt mutatja meg, hogy az egyes uniós tagállamok milyen arányban oltották át a 18 év feletti lakosságot, legalább az első adag vakcinával. Minél sötétebb zöld egy ország, annál magasabb ez az arányszám. (Az Olaszország alatt fekvő Málta sötétzöld színe nem látszódik ugyan a térképen erőteljesen, azonban ők állnak a második helyen.)
A magyar adat egyébként messze meghaladja az EU átlagát, az ugyanis 12,3%-on áll. Érdemes felidézni Orbán Viktor két héttel ezelőtti videójában mondottakat. Ebben a kormányfő azt hangoztatta, hogy
Magyarország nem más európai országgal futunk versenyt, hanem a vírussal, a vírust akarjuk legyőzni.
Magyarország éllovas tud maradni a vakcinázottság tekintetében az EU-ban - vetítette előre március közepén a kormányfő.
Minek köszönhető az elsőség?
Mindenesetre jelzésértékű, hogy az 5 (hamarosan 7-8) fajta különböző vakcinának köszönhetően, és a beérkezett - az egész EU szintjén kimagasló - vakcinamennyiség miatt hazánk az élen jár az átoltottság tekinteténben.
Lakosságarányosan messze kimagasló vakcinamennyiség érkezett már be az országba. 100 főre vetítve 36,9 adag a magyar adat, míg a második helyen Svédország következik 25 adaggal 100 főre vetítve. (Ez esetben nyilván a kínai és orosz vakcinák adnak előnyt ebben a tekintetben, hiszen más uniós tagországok ezekkel a védőoltásokkal nem oltanak.)
Ennek a tetemes vakcinamennyiségnek az ECDC adatai szerint a 76,2 százalékát adták be eddig idehaza.
Tehát a rendelkezésre álló vakcinák bő háromnegyedét használták fel eddig idehaza, ami viszont egyáltalán nem kimagasló adat uniós összevetésben, a 19., 20. helyre elegendő, és a 80% feletti uniós átlagtól elmarad.
Vagyis összességében elmondható, hogy az uniós első helyhez arra volt szükség, hogy gigantikus mennyiségű vakcina érkezzen be, amit átlag alatti arányban használunk fel. A vakcinák beadásának hazai tempója azonban javulást mutat, pénteken az egy nap alatt beadott oltások száma új rekordot döntött, 139 ezerrel. A kormány ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a nyolcszor akkora lakossággal bíró Németországban ugyanezen a napon 290 ezer volt a beadott oltások száma.
Kiket oltottak be idehaza?
A magyar adatközlés a vakcinák beadásáról több részletet nem tartalmaz, azonban a hazai hatóságok pár naponta elküldik az oltottsági adatok részleteit az ECDC-nek, amely ez alapján frissíti adatbázisát. Ennek megfelelően Magyarországról részletes vakcinázottsági-profilt tudunk alkotni. Az ECDC oldalán nyomon lehet követni, hogy időben az átoltottsági arány hogyan alakult és azt is megtaláljuk heti bontásban (a lenti képen az alsó oszlopdiagramm), hogy mely korosztályok oltása volt domináns. Jól látható erről az ábráról, hogy az elmúlt hetekben már egyre inkább a 60-69 és a 70-79 éves korosztály oltása zajlott.
Tartani kell a tempót
Ha az oltási rendszer kapacitását akarjuk megítélni, akkor az első és második dózis beadásának napi mennyiségének alakulását érdemes figyelni. Ezen a téren egyértelműen javuló trendet látunk Magyarországon, a 7 napos mozgóátlag az elmúlt napokban új szintre lépett, elérve a 80 ezres értéket.
Az átoltottság sebessége több szempontból is rendkívül fontos - fejtegeti a gazdasági portál.
1) Az elmúlt napokban ugyanis Magyarország nemcsak olyan nemzetközi rangsorban szerepelt az élen (és szerepel azóta is), amely kedvező képet fest hazánk koronavírus-védekezési teljesítményéről. Magyarország ugyanis a héten a világon a második legrosszabb teljesítményt tudja felmutatni a járvány kezdete óta vizsgált halálozások tekintetében, lakosságarányosan. Csehország áll ebben a mutatóban az élen, de ha így mennek a folyamatok, akkor ebben a szomorú mutatóban is az élre kerül hazánk.
A vakcina nyomán kialakuló védettség tehát kimagaslóan fontos, a március 8-án bevezetett korlátozó intézkedések ugyanis nem elegendőek ahhoz, hogy érdemben fékezzék a járvány terjedését és a kórházak telítődését.
2) A védőoltások felfuttatásának másik nagyon fontos oka a kormány nyitási stratégiája. A kormány ígérete, valamint a szombaton megjelent rendelet értelmében ugyanis 2,5 millió beoltott esetén indul meg az újranyitás első fázisa, ezekkel a lépésekkel:
A kijárási tilalom időszaka a most érvényben lévő este 7 órától reggel 5-ig tartó időszakkal szemben este 10 óra és reggel 5 óra közötti időszak lesz.
Az üzletek kötelező zárva tartási időszaka az este 9.30 óra és reggel 5 óra közötti időszak lesz, azaz fél órával előbb zárnak az üzletek, mint hogy a kijárási korlátozás életbe lép.
A szolgáltatásokkal kapcsolatos ideiglenes védelmi intézkedések megszűnnek, kinyithat az összes bolt, a fodrászok, kozmetikák és más szolgáltatók, de újfajta korlátozások szerint.
A boltokban 10 négyzetméterenként 1 vásárló tartózkodhat.
A vendéglátó üzletek ugyanakkor egyelőre nem nyithatnak ki normál üzemben, csak az ott dolgozók tartózkodhatnak ezekben az egységekben. Csak az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében, az ehhez szükséges időtartamig mehetnek be az éttermekbe a vendégek.
3) Közben azt sem szabad elfelejteni, hogy a következő napokban mindennél jobban szükség van az oltási kapacitások kifeszítésére, ugyanis elindul a várandósok, a kismamák és a pedagógusok oltása, és rövid időn belül több tízezer beoltandó zúdul rá a rendszerre. Közben pedig párhuzamosan zajlik az idősek oltása, a krónikus betegségben szenvedők oltása, valamint a kiemelt infrastruktúrában dolgozók oltása.
