A joguralomról szóló politikai vitát és a válságkezelés sürgető gazdasági kérdését nem lehet egymással összekötni; aki ezt megteszi, az felelőtlen, mert a válság idején gyors gazdasági döntésekre van szükség - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten tett sajtónyilatkozatában, miután hivatalában egyeztetett Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel az EU-s költségvetés és a válságkezelési alap ügyében. A két miniszterelnök aláírt egy közös nyilatkozatot, amelyből Orbán Viktor azt emelte ki: Magyarország nem fog elfogadni olyan javaslatot, amely Lengyelországnak elfogadhatatlan.

Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő találkozója a Karmelita kolostorban Tárgyalásuk napirendjén az EU költségvetésének ügye szerepelt, ami ellen Magyarország és Lengyelország is vétót emelt amiatt, hogy az uniós pénzek felhasználását Brüsszel politikai feltételekhez akarja kötni (fotók: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Orbán Viktor a közös tájékoztatón kijelentette: a júliusi EU-csúcs óta nem sikerült megteremteni az összhangot a különböző tagállami felfogások között a válságkezelés, a következő hétéves büdzsé és az EU pénzügyeinek érdekét védő jogszabálytervezetek között. Továbbra is napirenden van az a javaslat, amely a válságkezelés sürgető pénzügyi kérdését mindenképpen össze akarja kötni a joguralomról szóló, ma már nem jogi, hanem politikai vitával és kérdéssel - fejtette ki.

Magyarországnak azonban nem fogadható el tartalmában az az asztalon lévő javaslat - folytatta a miniszterelnök -, amely együtt próbálja kezelni a gazdasági válságot, az EU pénzügyi érdekeit és a joguralmi kérdéseket. Idézett a lengyel miniszterelnökkel csütörtökön aláírt közös nyilatkozatból, amely szerint Magyarország nem fog elfogadni olyan javaslatot, amely Lengyelország számára elfogadhatatlan.

"Tehát a következő hónapokat - a történelemben nem ismeretlen módon - ismét közösen fogjuk majd megvívni" - mondta.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a Magyarországra nyomást gyakorolni akaró nagy államok és azok médiája olyan képet fest, mintha a magyar vétó helytelen dolog lenne. Ezzel kapcsolatban közölte: a vétó egy törvényes eszköz, az EU alapszerződése biztosítja ezt a jogot, amellyel azokban az esetekben lehet élni, ha egy ország úgy érzi, alapvető érdekei sérülnének egy döntés esetén.

A miniszterelnök azt mondta: neki nemcsak az európai jog által megadott lehetősége, hanem hazafias kötelessége is megakadályozni egy olyan döntést, amely a magyarok érdekeit rontja, sérti.

A terítéken lévő jogállamiságvita nem a jog uralmát, hanem a többség uralmát teremtené meg, és mivel Magyarországnak számos alapvető kérdésben vitája van az EU többi tagállamával - elsősorban a migráció, a nemzeti szuverenitás kérdésében, de a genderkérdésekben is -, nem teheti ki Magyarországot annak a kockázatnak, hogy egyszerű többséggel olyan álláspontokat kényszerítsenek az országra, amelyeket a magyar emberek nem tudnak elfogadni - fejtette ki Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy ezért kell élnie a vétó lehetőségével.

Kitért arra is, hogy tévednek azok az újságírók, jogászok, politikusok, akik azt hiszik, ez pénzügyi kérdés, ugyanis ezt a vitát pénzzel nem lehet megoldani. Különösképpen azért nem, mert a koronavírus-járvány okozta válság kezeléséhez szükséges pénzeszközöket valójában az EU hitelből kívánja előteremteni - jegyezte meg, hozzátéve, hogy ráadásul a közös hitelfelvételnek az is kockázata, hogy ha egy másik tagállam nem tudja visszafizetni a hitelét, akkor a magyaroknak azt is törleszteniük kell a rájuk eső rész tekintetében.

Összegzése szerint Magyarországnak semmilyen pénzügyi vesztesége nem származik abban az esetben sem, ha nem jön létre az európai válságkezelési alap, amelyre egyébként sem Magyarország miatt van szükség elsősorban, hanem olyan államok miatt, ahol az államadósság a nemzeti össztermék 100 százaléka felett van, "a mienk pedig jóval ez alatt a szint alatt található".

A magyar álláspontot ismertetve a miniszterelnök közölte: a joguralomról szóló politikai vitát és a válságkezelés sürgető gazdasági kérdését nem lehet egymással összekötni. Aki ezt a két kérdést összeköti, az felelőtlen, mert a válság idején gyors gazdasági döntésekre van szükség - jelentette ki. Hangsúlyozta továbbá: a joguralommal összefüggő jogszabályok megalkotása jogi értelemben nem szükséges a válságkezeléshez, ez csak azért került az asztalra, mert az Európai Parlament és egyes államok úgy gondolták, ezt a két dolgot egyszerre akarják rendezni. Ellenben az EU-s költségvetéshez szükséges magyar és lengyel szavazat jogilag nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen, és "ennek tudatában fogunk tárgyalni a következő időszakban" - zárta sajtónyilatkozatát Orbán Viktor.

Morawiecki és Orbán a Karmelitában

Lengyel miniszterelnök: a jogállamisági mechanizmus az EU széteséséhez is vezethet

A teljesen új, önkényes, politikai döntések által motivált jogállamisági mechanizmus akár az Európai Unió széteséséhez is vezethet - jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesten.

A lengyel kormányfő magyar kollégájával, Orbán Viktor miniszterelnökkel egyeztetett, majd közös sajtónyilatkozatuk alkalmával kiemelte: ez a megoldás rossz és rendkívül veszélyes az egész unióra nézve. Az nem lehet, hogy a származtatott jog az alapjogot megkerülje, ilyen nincs a jogrendszerünkben, és Európában sem fordulhat elő, hogy a másodlagos jog az alapszerződések fölé helyezkedjen - érvelt. Közölte: a vétójog benne van a szerződésekben, ezzel szolgálják az érdekeik érvényesítését. A vétó lehetőségét komolyan kezelik, és szükség lesz az alkalmazására, ha nem változtatják meg az elmúlt időben kidolgozott uniós javaslatot, az ugyanis elfogadhatatlan - értékelt Mateusz Morawiecki.

Azt is mondta, hogy ezzel védik a szuverenitásukat és az alapszerződések szellemiségét is. Lengyelország és Magyarország nemcsak a maga nevében, hanem az egész EU javára dolgozik, és remélhetőleg meg tudják győzni a többi országot is - fűzte hozzá. Emlékeztetett: a koronavírus-járvány rendkívüli válsághelyzetet jelent és veszélyes következményei vannak, ezért úgy döntöttek, hogy legyen egy speciális eszköz, amellyel segítenek azoknak az országoknak, amelyeket a leginkább sújt ez a válság. Hosszas tárgyalásokat folytattak erről a nyáron, és ezek sikere egész Európa sikere volt - fogalmazott.

A lengyel miniszterelnök szerint azonban most egy teljesen új mechanizmusról van szó. A júliusi egyeztetéseket egészen másként interpretálták, és a német EU-elnökség nem alkalmazkodott a megbeszéltekhez - mondta. Hozzátette: nem tudni, hova vezethet az új feltételrendszer, de nem szeretnék, ha az EU letérne az eddigi útjáról.

Megjegyezte: az unióban a 27 tagállamnak külön jogrendje és hagyománya van, és értékelni kellene ezt a sokszínűséget.

Mateusz Morawiecki hangsúlyozta: most Lengyelországot és Magyarországot támadják, de lehet, hogy holnap más országokat fognak. A mechanizmus olyan kiskaput jelenthet, amely soha véget nem érő vitákhoz vezethet - jelentette ki.

Frissítés: Lengyelország és Magyarország sem fogad el a másik félnek elfogadhatatlan javaslatot

Íme a közös nyilatkozat lényege:

Nem megerősítené, hanem gyengítené a jogállamiságot az Európai Unióban az új többéves költségvetéshez kötődő feltételrendszer, a tervezett mechanizmust politikai eszközként használhatnák fel - szögezte le Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő csütörtöki budapesti tárgyalásuk után kiadott közös nyilatkozatukban, hangsúlyozva: sem Lengyelország, sem Magyarország nem fog olyan javaslatot elfogadni, amely elfogadhatatlan a másik fél számára.

A javasolt feltételrendszer nem felel meg az EU alapszerződéseinek, tág és homályos definíciókat tartalmaz a jogállamiságra vonatkozóan, egyértelmű kritériumok és eljárásjogi garanciák nélkül - olvasható a Miniszterelnöki Sajtóiroda által az MTI rendelkezésére bocsátott, angol nyelvű dokumentumban.

A két miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország és Lengyelország elkötelezett a közös európai alapértékek mellett, ezek védelmére azonban már van létező eljárás a közösségi jogban. Mint írták, a költségvetési vitában a két ország kormánya olyan megoldást tart kívánatosnak, amely lehetővé teszi, hogy a szükséges anyagi forrásokat mielőbb a tagállamok rendelkezésére bocsássák, s az ezt akadályozó jelenlegi helyzetért azok felelősek, akik össze akarják kapcsolni a jogállamiságot és az európai uniós költségvetést.

A magyar és a lengyel álláspont már a tárgyalások kezdete óta világos, az Európai Unió Tanácsának soros német elnöksége és az Európai Parlament közötti megállapodásban foglaltak pedig nem felelnek meg a júliusi EU-csúcson elért kompromisszumnak - emelték ki.

"Országaink a jóhiszemű együttműködés és szolidaritás alapján jártak el és fognak is eljárni. Készek vagyunk hozzájárulni a jelenlegi helyzet megoldásához. Fenntartjuk, hogy ehhez a javasolt mechanizmus lényeges módosítására van szükség" - húzták alá a közös nyilatkozatban.

"A kettős megközelítésre irányuló közös javaslatunk elősegíti a pénzügyi csomag gyors elfogadását. Egyrészről, akármilyen további kondicionalitás is jön létre, hatályának az unió pénzügyi érdekeinek védelmére kell korlátozódnia, összhangban az Európai Tanács júliusi következtetéseivel. Másrészről, vitát kell folytatni az Európai Tanácsban arról, hogy meg kell-e teremteni a kapcsolatot a jogállamiság és az unió pénzügyi érdekei között. Amennyiben döntés születik erről, akkor figyelembe kell venni a Szerződésekben előírt megfelelő eljárásokat, beleértve a kormányközi konferencia összehívását is ahhoz, hogy kitárgyalására kerüljön a Szerződés szükséges módosítása. Elhatároztuk, hogy ezekben a kérdésekben összehangoljuk az álláspontjainkat. Sem Lengyelország, sem Magyarország nem fog olyan javaslatot elfogadni, amely elfogadhatatlan a másik fél számára" - írták.

A teljes szöveg:

Joint Declaration of the Prime Minister of Poland and the Prime Minister of Hungary

With respect to the MFF/Next Generation EU financial package including the draft Regulation on a general regime of conditionality for the protection of the Union budget we agreed on the following principles and objectives which we are going to pursue during the negotiations within the European Union:

1. We are committed to our common values as enshrined in Article 2 of the Treaty on European Union. We recall that the procedure for the protection of those values is stipulated by Article 7 of the Treaty. We stand on the basis of legality and therefore defend the status quo as contained in the Treaties.
2. We are seeking solutions which make the necessary financial resources available as soon as possible for all Member States.
3. The present situation that prevents the quick conclusion of the legislative process is created by those who established a link between the Rule of Law and the EU budget. Our position has been clear from the beginning of the negotiations starting with the proposal of the Commission in 2018. That linkage was known to carry risk of blocking the process of approval of the MFF/Next Generation EU financial package.
4. The outcome of the negotiations between the Council Presidency and the European Parliament does not conform to the agreement reached among the Heads of State and Government at the July European Council.
5. Our objective is to prevent a mechanism which would not strengthen, but undermine the Rule of Law within the Union by degrading it to a political instrument. The proposed conditionality circumvents the Treaty, applies vague definitions and ambiguous terms without clear criteria on which sanctions can be based and contains no meaningful procedural guarantees.
6. Our countries have been acting and continue to act on the basis of loyal cooperation and solidarity. We remain ready to contribute to a solution to the present situation. We maintain that it requires a substantial modification of the currently proposed mechanism.

Our common proposal is to facilitate the speedy adoption of the financial package by establishing a two-track process. On the one hand, to limit the scope of any additional budgetary conditionality to the protection of the financial interests of the Union in accordance with the July conclusions of the European Council. On the other hand, to discuss in the European Council, whether a link between the Rule of Law and the financial interests of the Union should be established. If it is so decided, then the appropriate procedures foreseen by the Treaties, including convening an intergovernmental conference, should be considered in order to negotiate the necessary modification of the Treaties.

We have decided to align our positions on these issues. Neither Poland, nor Hungary will accept any proposal that is deemed unacceptable by the other.

Budapest, 26 November 2020

Prime Minister of Poland                                   Prime Minister of Hungary

(MTI)