Kevés dologban értünk egyet Puzsér Róberttel, s valószínűleg így van ezzel a mi hazánkosok nagy része is, de tény: ismét kiállt a szólás- és véleményszabadság mellett, akárcsak portálunk esetében 2013-ban. Odavágva mindenkinek, ahogy szokta, de mégiscsak megtette.

Ő megtette.

Íme az írás:

Szolidaritást a fasisztákkal most!

Elfogadhatatlan az a megsemmisítő csapás, ami a Mi Hazánk Mozgalom fasisztáinak facebook-oldalát érte.

Az emberiség közös tereinek nyilvánosságát többé nemcsak az állami pénzköltések meg a médiatulajdonosok kulturális preferenciái és politikai szándékai torzítják – a szilíciumvölgy technológiai multicégei vezető helyen szállnak be a véleménydespotizmus vastrónjáért zajló nemtelen harcba. Megtehetik: ez az ő pályájuk, melyet a maguk hatalmára írtak. Ami ma a Mi Hazánk Mozgalommal történik, holnap bárkivel megtörténhet. Ma a fasiszták – holnap ki?

A kuruc.info facebook-platformját törölte az oldal szolgáltatója. (...) A nézeteiknél semmi sem áll tőlem távolabb, az elhallgattatásuk sérelménél semmi sem áll hozzám közelebb. Magyarország és a világ a mai naptól kevésbé szabad hely - írta portálunk letiltása után 2013-ban.Thaiföldön a Facebook törli a király kritikusait, mert nem akar piacot veszíteni. Ha Orbán Viktor holnap eléggé mélyen nyúl a zsebébe, vagy holnapután eléggé keményen ver az asztalra, ha a Facebook tulajdonosi szerkezete egyszer csak megváltozik, bárki felülete egy csapásra veszélybe kerül. A Mi Hazánk Mozgalom fasisztáinak szabadsága itt és most mindannyiunk szabadsága, a Mi Hazánk Mozgalomnak ugyanis joga van előadni a fasiszta nézeteit – épp e jog gyakorlása szavatolja, hogy bárki másnak meg a maga véleményéhez lehessen joga ezekről a nézetekről, és hogy el is mondhassa azt. Jogállamban egy oldalt csak bírósági döntés értelmében volna szabad korlátozni vagy törölni. A nyilvánossághoz való hozzáférés alapfeltétele a közéleti diskurzusnak, amely pedig alapfeltétele a demokratikus társadalmi létnek. Ebben ellehetetleníteni egy közhatalom gyakorlására jelentkező pártot a leggyalázatosabb beavatkozás egy ország politikai életébe.

Félelmet és felháborodást érzek, s mégsem bírom nem észrevenni a sajátos igazságtételt abban, ahogy Mark Zuckerberg Dúró Dóráék oldalát darálja le. Dóra asszony aggódó anyát alakítva, kultúrharcos uszítás szándékával járt el pont ugyanígy azzal a véleménnyel, ami neki nem tetszett. Csakhogy a különbség a valóságban égbekiáltó: az operettnyilasok hatalma momentán iratmegsemmisítőgépnyire terjed, meg arra, hogy sikerkönyvvé démonizáljanak egy igénytelen, didaktikus propagandakiadványt – Mark Zuckerberg erőművei ezzel szemben választásokat döntenek el, politikusokat és mozgalmakat emelnek fel a történelem színpadára, s darálnak le onnan.

Ha pedig mindez nem volna elég, marad a végső probléma: nem tetsző gondolatokat a történelem folyamán mindig csak ideig-óráig lehetett elfojtani: aki a társadalom szellemét tiltással korlátozza, a némaságban démont növeszt, mely előbb-utóbb feltör, és akkor elemi erővel.

A gondolat szabad. Helytelen tiltani. Célszerűtlen tiltani. Veszélyes tiltani. Baloldaliaknak és liberálisoknak jó alkalom ez, hogy válasszanak. Véleményszabadság vagy kulturális viszolygás? Szólásszabadság vagy törzsi ingerültség? A fasiszták szabadsága jó pudingnak tűnik a próbához.

Hasonló módon reagált a törlésre Tibi atya is:

Indoklás nélkül törölte a Facebook a Mi Hazánk mozgalom több, mint 80 ezer követővel rendelkező oldalát. Egyelőre nem lehet tudni, mi lehetett az oka, Dúró Dóra posztja szerint először október 23-i rendezvényüket, majd a komplett oldalt törölték, mert azok "nem feleltek meg a közösségi elveknek".

Nem szavaznék a Mi Hazánkra, de bestiálisnak tartom, hogy figyelmeztetés, nyilvánosságra hozott indoklás és fellebbezési lehetőség nélkül nyomtalanul tűnhet el egy bejegyzett párt oldala. Népszerű érv, hogy a Facebook magánvállalkozás, de egyrészt egy magánvállalkozás sem tehet azt, amit akar, másrészt, ha egy cég piaci monopolhelyzetben van, és a mindennapi élethez, illetve a szabad versenyhez szükséges szolgáltatást nyújt, többé nem magánvállalkozás.

A Mi Hazánk jelenleg képlékeny helyzetű párt, Dúró nívótlan darálása jó eséllyel tornászta 5% fölé a támogatottságukat. Ezzel pedig nem csak az ellenzékben közellenségek, de veszélyt jelenthetnek a kormánypártok hegemóniájára is. Jól ismerjük, hogy Orbán Viktor meddig tűri a konkurenciát: addig, amíg lehet rájuk szélsőségként hivatkozni, de a szavazatokat érdemben nem veszélyeztetik.

A legrémisztőbb mégis az, hogy a progresszív oldalak kommentszekcióiban milyen kitörő örömmel fogadják a hírt: jaj, de jó, hogy a Szilícium-völgy algoritmusai szólnak bele egy ország belügyeibe! Na, most ki darál, Dorcika?!

Vitatható, melyik sötétebb: a tény, hogy ez egyáltalán megtörténhet, vagy a fogadtatása. Kibaszott Black Mirror, lájkokon tálalva.

Kapcsolódó: Puzsér szerint a nemzeti radikalizmus blöff és hóbort - a Mi Hazánk fővárosi alelnöke szállt vitába vele

Korábban írtuk: Schiffer: ha elfogadjuk, hogy a Facebook bármit megtehet, előbb-utóbb a választások és a törvények is feleslegesek lesznek