Felavatták csütörtökön az 1957-ben kivégzett forradalmár, szigorló orvos Tóth Ilona mellszobrát a kőbányai Bajcsy-Zsilinkszky Kórház és Rendelőintézet udvarán.
Wittner Mária volt 56-os halálraítélt és Bodnár Attila, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet főigazgatója koszorúz Tóth Ilona mellszobrának avatási ünnepségén a Bajcsy-Zsilinszky Kórház udvarán 2020. október 22-én
Kontur András szobrászművész kőből faragott alkotását Wittner Mária egykori '56-os halálraítélt és Bodnár Attila, a kórház főigazgatója leplezte le csütörtökön. Wittner Mária beszédében koncepciós perben halálraítélt forradalmártársát méltatva úgy fogalmazott: "Tóth Ilonából szadista gyilkost faragtak a kommunisták, de Tóth Ilona mélységesen ember volt". "Ezt a nagyon tiszta embert mély gyalázatban végezték ki" - mondta. Közölte: vannak, akik még mindig gyilkosnak kiáltják ki és próbálják mocskolni Tóth Ilona alakját.
Azzal kapcsolatban, hogy Tóth Ilona 1957-es ítéletét 2001-ben semmissé nyilvánították, Wittner Mária feltette a kérdést: "mit jelent a semmisségi papír, ha kórusban harsogják a gyilkosai, hogy gyilkos volt Tóth Ilona?".
Wittner Mária hozzátette: ezért a túlélőknek kell tisztára mosni az ő emberségüket, és "igazságot kell tenni azoknak, akik életükben és holtukban is meggyalázva", "arccal lefelé, megdrótozva ott fekszenek a földben".
Wittner Mária Tóth Ilona mellszobrának avatási ünnepségén
Tóth Ilona az ártatlanul megvádolt, bebörtönzött és halálraítélt sok száz magyar szabadságharcos jelképévé vált - tolmácsolta az eseményen Kocsi László honvéd ezredes Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szavait. Hozzátette: 1956 hősei, mártírjai és áldozatai - így Tóth Ilona is - olyan alakjai voltak a magyar történelemnek, akiknek tetteit csak évtizedekkel később ismerhették meg, mert "azok, akik megölték, megnyomorították, földönfutóvá tették őket, tetteiket meghamisították, nevüket befeketítették, emléküket meggyalázták és kiirtották".
Az államtitkár szerint Tóth Ilona, a gyilkossággal megvádolt fiatal lány kegyetlen koncepciós per áldozata lett, a szigorló orvos meghurcolásával az embertelen rendszer példát akart statuálni. Sok évtized történelemhamisító elhallgatása és hazugsága után az utókor kötelessége a múlt őszinte feltárása - mutatott rá, Wittner Máriát is méltatva. A kormánypárti politikus a koronavírus-járványra utalva jelezte: a múlt mellett a jelen hőseinek, az egészségügyi dolgozóknak is köszönet jár.
Fotók: MTI/Illyés Tibor
Tóth Ilona az 1956-os forradalom kirobbanásakor a Szövetség utcai kórházban volt belgyógyászati gyakorlaton, majd átirányították a Péterfy Sándor utcai kórházba, ahol bekapcsolódott az intenzíven működő Önkéntes Mentőszolgálat munkájába. November 1-jétől letartóztatásáig a kórház kisegítő részlegének megbízott vezetője volt. November 20-án letartóztatták, majd 1957. április 8-án halálra ítélték izgatás és gyilkosság vádjával, és június 27-én kivégezték. A szoborállítást kezdeményező Bodnár Attila főigazgató a többi között méltatta a kormány legújabb egészségügyi intézkedéseit, óriási lépésnek nevezve az orvosok bérének megemelését és a szakdolgozók járandóságának folyamatos növelését, egyúttal köszönetet mondott a kórház dolgozóinak a járvány kezelésében nyújtott munkájukért. Az ünnepség zárásaként a résztvevők közös gyertyagyújtással emlékeztek meg a járványban elhunytakról a kórház kertjében felállított emlékműnél.
(MTI)
