Az Európai Bizottság szerdán új tízéves tervet mutatott be az európai uniós tagországokban élő "romák" támogatására, ennek középpontjában az esélyegyenlőségük, társadalmi részvételük és befogadásuk áll.

Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos szerint az EU nem tett eleget az elmúlt évtizedben Európa legnagyobb etnikai kisebbségének támogatására, "a romák még mindig megkülönböztetéssel és kirekesztéssel néznek szembe".

Mint megemlítette, az EU-ban "a roma gyerekek 85 százaléka van kitéve a szegénység kockázatának, a roma fiatalok 60 százaléka nem vesz részt semmilyen oktatásban, képzésben". Több uniós tagállamban a "romák" nagy része elégtelen lakáskörülmények között él, munkaerőpiaci részvételük "korlátozott". Hozzátette: a koronavírus- járvány tovább nehezítetti élethelyzetüket.

"A következő évtizedben ennek meg kell változnia, így új stratégiánk egyértelmű célokat tűz ki, és megújítja kötelezettségvállalásunkat a romák támogatása felé" - hangsúlyozta a félkegyelmű nőszemély.

Helena Dalli, az egyenlőségért felelős bizottsági tag elmondta, hogy a cigányellenesség "normálissá vált" az uniós tagállamokban, így "ez ellen is célirányosan kell küzdeni".

"Éppen ezért változtattunk stratégiai megközelítésünkön: a felzárkóztatás helyett a társadalmi befogadást, részvételt és a romák esélyegyenlőségét helyeztük a középpontba" - jelentette ki.

Az új stratégia a "romák" esélyegyenlősége, társadalmi részvétele és befogadása mellett továbbra is kulcsterületként kezeli az oktatáshoz, foglalkoztatáshoz, egészségügyi szolgáltatásokhoz és lakhatáshoz való hozzáférésük javítását. A brüsszeli bizottság mindezeken a területeken új célkitűzéseket és ajánlásokat terjesztett a tagállamok elé. Felszólította továbbá a tagországok kormányait, hogy 2021 szeptemberéig nyújtsák be stratégiáikat, és kétévente tegyenek jelentést azok végrehajtásáról.

Frissítés: "grandiózus" cigány beilleszkedés - a Fidesz megint hozza a formáját

Járóka Lívia, a Fidesz uniós parlamenti képviselője sajtóközleményében üdvözölte a bizottság stratégiáját. Hangsúlyozta, hogy a 2000-es évek elején magyar kezdeményezésre, az Európai Néppárt volt az első európai parlamenti pártcsalád, amelyik az uniós diskurzus szerves részévé kívánta tenni a "roma" ügyet. Hozzátette: a 2011-es első "roma" keretstratégia, majd az azt követő "romaintegrációs" programok fontos állomásai voltak ennek a nemes feladatnak és az új stratégia ehhez hasonlóan mérföldkő jelentőségű.

A képviselő pozitívnak értékelte, hogy a bizottság javaslatcsomagjának a középpontjába, oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és a lakhatás mellett az egyenlőség, a társadalmi befogadás és a részvétel is áll. Véleménye szerint, a jogokra és felelősségre épülő új jelentés alapján, kiemelten fontos a "roma" közösségek bevonása a folyamatokba, a tervezéstől a végrehajtásig és az ellenőrzésig, ami egy erősebb és sikeresebb "roma" részvétel lehetőségét teremti meg. További pozitívum, hogy a stratégia szubszidiaritás jegyében a helyi jó gyakorlatok megismertetésére és az integrációs programok helyben való végrehajtására is kiemelt figyelmet fordít.

A képviselő üdvözölte továbbá, hogy a bizottság konkrét és objektíven ellenőrizhető célokat határozott meg.

"A hátrányos megkülönböztetést tapasztaló romák, a szegénységi rés és a foglalkoztatási szakadék, illetve a nemek közti foglalkoztatási különbség legalább felére csökkentése grandiózus változásokat eredményezhetnek" - fogalmazott a képviselő.

(MTI nyomán)