2018-ban az Abcúg írta meg, hogy a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórházban csak az a kísérő lehetett a szülő nő mellett, akik előtte fizetett a higiéniai védőöltözetért. A bíróság megállapította, hogy ez a gyakorlat sérti a szülő nők jogait, különös tekintettel a szegényekre és a "romákra".
Illusztráció (egy erdélyi cigánylány, aki 15 évesen lett anya; fotó: AFP)
Az Európai Roma Jogok Központjának (ERRC) hétfői közleménye szerint a Kúria is azoknak a "roma nőknek" a javára döntött, akiket a miskolci kórház szülészetén "hátrányos megkülönböztetés ért". Magyarország legfelsőbb bírósága helyben hagyta a Miskolci Törvényszék és a Debrecen Ítélőtábla ítéleteit, amelyeket az ERRC korábban megnyert, és megállapította, hogy a kórház azon gyakorlata, mely szerint pénz ellenében biztosította az egyszer használatos higiénés öltözetet a szülő nőket kísérő hozzátartozók számára, diszkriminációt valósít meg a "romákkal" szemben.
A bíróság egyetértett az ERRC azon érvelésével, mely szerint a kórház gyakorlata "közvetlen diszkriminációt alkalmazott" vagyoni helyzet, társadalmi származás, valamint az anyaság (terhesség) mint védett tulajdonság tekintetében, és "közvetett diszkriminációt valósított meg roma anyákkal szemben, akiket aránytalanul nagy mértékben érintett a rendelkezés", és "emiatt gyakran kénytelenek voltak egyedül szülni". A bíróság elrendelte a gyakorlat megszüntetését, és 2 millió forint közérdekű bírság megfizetésére kötelezte a kórházat.
A kórház rendelkezése szerint a szülő nőt kísérő hozzátartozónak egyszer használatos higiénésöltözetet kellett viselnie. Ezt csak a kórházból lehetett megvásárolni olyan áron, amely "túl drága voltaz alacsony jövedelmű családok számára Magyarország egy kevésbé fejlett régiójában, ahol jelentős a roma közösség aránya". A kórház azt állította, hogy ők csak arra kérték a kísérő hozzátartozókat, hogy adományt ajánljanak fel a kórház alapítványának az öltözetért cserébe. Azonban egy helyi szervezet által végzett felmérésből kiderült, hogy a gyakorlatban az "adományozás" kötelező volt, és a "fizetésre képtelen" cigány anyákat egyedül szülésre kényszerítette.
"Nagyon rossz élmény volt" - panaszkodott a szülészeten tett látogatásáról az ERRC-nak adott interjúban Rita, egy 42 éves helyi cigányasszony.
Nagyon ideges voltam, mert nem tudtam bemenni, hogy láthassam a kiskorú lányomat, amikor mellette kellett volna lennem – nagyon rossz érzés volt, hogy nem lehettem mellette, főleg, amikor a telefonon is mondta ‘Anyu, segíts! Gyere be!’ Nagyon rosszul éreztem magamat, úgy döntöttem, hogy felhívom az orvost azzal, hogy fizetek az egyszer használatos védőruháért, csak engedjenek be. Az orvos pedig azt mondta: nem! Ez nem lehetséges!
Az egészségügyről szóló törvény szerint a szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen - teszi hozzá a közlemény.
Gellér Judit, az ügyön dolgozó jogász szerint ennek az ítéletnek fontos következményei lesznek és precedens teremt Magyarországon, mivel ez a "jogellenes és diszkriminatív gyakorlat" sok más kórházban is létezik. Ez ítélet "roma és nem-roma" (értsd: cigány és magyar - a szerk.) nők számára egyaránt győzelem.
(24.hu nyomán)
