A Republikon Intézet Facebook-felhasználók körében készült kutatása alapján Magyarországon, Csehországban és az úgynevezett Szlovákiában is a cigányokkal szembeni ellenszenv a legmagasabb. Ezekben az országokban szintén ennek a csoportnak a tagjairól gondolják úgy legnagyobb arányban, hogy "gyűlöletbeszédnek vannak kitéve" (magyarul: képükbe vágják az igazságot - a szerk.).

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke - úgy áldozatok, hogy mindig maguknak keresik a bajt (fotó: Barakonyi Szabolcs/Index)

A ComAnCE (Combat Anti-Semitism in Central Europe) projekt keretében készült kérdőíves kutatásban a visegrádi országok mindegyikéből részt vett egy szervezet, így a Republikon Intézet mellett a felvidéki Bratislava Policy Institute, a lengyelországi Villa Decius, valamint a csehországi Civipolis. A projekt keretein belül az "antiszemita gyűlöletbeszéd online térben való megjelenését" is vizsgálták.

"Magyarországon az etnikai és a vallási sokszínűség alacsony támogatottsággal bír, és a pozitívabbnak ítélt kulturális, illetve nyelvi sokszínűség támogatottsága sem haladja meg az 50 százalékos arányt" - állapítja meg vérző szívvel a Republikon Intézet a tanulmány bevezetőjében.

A magyarországi válaszadók 50 százaléka elsősorban a cigányokat (Republicon-nyelven: romákat) gondolja "gyűlöletbeszédnek kitett csoportnak". A további csoportokat jóval kisebb arányban jelölték meg, 10 százalék szerint a zsidók, 9 százalék szerint a muszlimok, 7-7 százalék szerint az "LMBT emberek", illetve a fogyatékkal élő emberek vannak kitéve elsődlegesen gyűlöletbeszédnek, 14 százalék egy ilyen csoportot sem tudna mondani.

A zsidósággal kapcsolatos attitűdökre fókuszálva először arról kérdezték a válaszadókat, milyen formáival találkoztak már a zsidók felé irányuló "gyűlöletbeszédnek". Több válaszlehetőséget is megjelölhettek a megkérdezettek, az alábbiak kerültek felsorolásra:

• sértések,
• a zsidók groteszk módon történő ábrázolása,
• antiszemita sztereotípiák hangoztatása,
• valamint válaszolhattak úgy, hogy valamilyen egyéb formával találkoztak már, illetve, hogy nem találkoztak még ilyennel.

Érdemes először is azt megvizsgálni, mekkora az arányuk azoknak, akik nem találkoztak ilyesmivel: Csehország és "Szlovákia" esetében a válaszadók majdnem fele tartozik ebbe a csoportba, Lengyelországban 30 százalék válaszolt így, Magyarországon pedig csak 27 százalék.

Magyarországon a válaszadók legnagyobb arányban, 45 százalékuk "sztereotípiák hangoztatásával" szembesült már, illetve közel ugyanekkora arányban találkoztak már zsidók felé irányuló sértésekkel (41 százalék).

A kérdőívek eredményei azt mutatják, hogy

• a leghatározottabban jelenlévő sztereotípia a magyar válaszadók körében a zsidók befolyásoló erejéről szól, majdnem a megkérdezettek fele tartja igaznak ezt a gondolatot. (Vajon miért?...)
• A zsidók Izrael felé való, Magyarországgal szembeni elköteleződését 38 százalék ítéli valósnak.
• A megkérdezettek harmada egyetért azzal, hogy az ún. holokauszt témája túl nagy teret kap a közbeszédben.
• Mindezzel együtt összesen 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy a zsidók megérdemlik a "feléjük irányuló gyűlöletbeszédet".

A kutatás arra is kitért, hogy a válaszadók hol találkoznak ezekkel a véleményekkel, információkkal. Mind a négy vizsgált országban a hagyományos médiumok (újság, rádió, tv) kerültek az első helyre, a könyvek és a filmek pedig minden esetben legalább a megkérdezettek harmadánál szerepelt. A közösségi média szerepe a magyar és a lengyel válaszadóknál mutatkozik fontos tájékozódási pontnak a témában, 36, illetve 38 százalék jelölte meg. A téma iránti közömbösség legnagyobb arányban a cseh megkérdezettek körében tapasztalható, 34 százalékuk nem foglalkozik a témával - ismerteti a kutatás eredményét az atv.

Egész jól megfogalmazták, mi a gazdanépek baja velük (mert ők tudják ezt a legjobban) - íme néhány hasznos grafikon:

Kapcsolódó: Ha netán nem tudta volna: Soros igazi jó ember