Ugrás a cikkhez
Reklám

Az IDEA Intézet 2020. június 27. és június 30. között végzett reprezentatív közvélemény-kutatása során 2000 fős mintán arra volt kíváncsi, hogy a megkérdezetteknek mi jut legelőször eszükbe a Jobbikról. A témához kapcsolódóan Böcskei Balázs politikai elemző, az intézet kutatási igazgatója közölt egy véleménycikket az Azonnali hasábjain "A Jobbik vajon mi? Jakab Péter vajon ki?" címmel, ebből kölcsönözzük főbb megállapításait.

Egyetlen értékelő szóról vagy jelzőről beszélünk, mely lehet pozitív is, negatív is, attól függően, hogy elsőre mi jut a válaszadó eszébe a Jobbikról. Nem egy zárt listából választottak tehát a válaszadók, hanem maguk írták be az asszociációikat.

Mindezt szófelhőben összesítettük és ábrázoltuk, mely egy olyan statisztikai és grafikai eszköz, ami szemmel láthatóvá teszi a Jobbikkal kapcsolatos szóasszociációk gyakoriságát. Minél nagyobb egy szó a felhőben, annál többen mondták azt a szót. Például az áruló szót 61-szer, a széthullót 48-szor. Ahhoz, hogy a szófelhő összeálljon, a szavakat egyesével át kell vizsgálni, az alapvető helyesírási hibákat, elütéseket javítani, és azonos szótőre és ragra hozni azokat (például „köpönyeg forgatásból” köpönyegforgató, hanyatlásból hanyatló, néppártosodásból néppártosodó).




A felhőből a „köpönyegforgató”, az „áruló”, a „széthulló”, a „rassziszta”, „szélsőségesek”, „megbízhatatlan”, „csalódás” kifejezés szembejön élből (a „semmi” válasza nem feltétlenül azt jelenti, amit annak jelentése takar, hanem inkább a válaszadó érdeklődésének hiányát mutatja, hogy nem kíván a dolgon gondolkodni). Jelen vannak a Fidesznek és világának Jobbik-toposzai, ahogyan a bal- és liberális oldal leírásai is. Ahogyan ott van a szófelhőben a Jobbik utóbbi pár éve: azok számára, akik (szorosabban) követik a politikát, a Jobbik egy a hatalom akarásában elveiben cseppfolyóssá váló, dezintegratív és bizonytalan entitás.

Reklám





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából