Alább olvashatók a Népszavának adott interjú vonatkozó részletei:

- Egyetért azzal, hogy Trianonnak hivatalos emléknapja van?

- Történészként nem mondhatok mást: helyénvaló egy olyan történelmi eseményre való emlékezés, amelynek ilyen nagy a jelentősége.

- A „nemzeti összetartozás napja” elnevezést is jónak tartja?

- Nincs vele gondom.

Fotó: Béres Márton / Népszava

- Kétségkívül jobb, mintha az „örök magyar fájdalom” vagy a „revízió napja” lenne. De lehetne akár a „megbékélés napja” is. Naivitás?

- A megbékéléshez két fél kell. Olyan helyzetben, amikor például az Úz völgyében magyar sírkereszteket tépnek ki, nehéz megbékélésről beszélni.

Kérdés, hogy mi a fontosabb nekünk. Az, hogy a magyar politika a vélelmezett jó viszony érdekében kapituláljon a szomszédos országok előtt, vagy pedig az, hogy az egységes magyar nemzet szolidaritást vállaljon a határon túl élőkkel?

Súlyos dilemma ez, mindkét választásnak nehezen kezelhető politikai következményei vannak.

Úgy tenni azonban, mintha most minden rendben lenne, erkölcsileg sem helyes.

A nemzeti összetartozás napjának pozitív jelentése van, ami kifejezett előrelépés ahhoz képest, amit a kormány az emlékezetpolitika ügyében az elmúlt tíz évben művelt. Lásd a Szabadság téri „német megszállási emlékművet”, amely maga a tömény nemzeti giccs. A hazugság szobra.

(...)

- Ön szerint miről kellene szólnia az évfordulós megemlékezésnek?

- Trianon következményei ma is fájdalmasan hatnak, eltérően például a mohácsi csatától, amelynek következményei csak áttételesen érvényesülnek, és nincs ember, aki a jelen problémáit ehhez az eseményhez kötné. A trianoni megemlékezésnek arról kell szólnia, hogy azok az elvek, amelyek alapján a békét meghirdették, mind a mai napig csorbulnak. Magyarország elvesztette területeinek kétharmadát, de ezeken a területeken nagyon nagy számban laktak olyanok is, akik nem akartak Magyarországhoz tartozni. Nekünk ezt tudomásul kell vennünk.

Azt viszont nem szabad elfogadnunk, hogy a magát nemzetállamként meghatározó Romániában a magyarság számára nem biztosítottak a nemzetiségi és önrendelkezési jogok. Erre akkor is fel kell hívni a figyelmet, ha tisztában vagyok azzal, hogy így konfliktusokat generálunk.

- A magyar kormánytól sem idegen a nemzetállami retorika.

- A kormány ezzel pont azt legitimálja, amit kritizálnia kellene. Természetesen Magyarország sem homogén nemzetállam, nálunk is vannak nemzetiségek. A magyar alkotmány ugyanakkor a nemzetiségeket államalkotó tényezőként ismeri el, szemben a román alkotmánnyal. Pedig elsősorban annak kellene gesztusokat tennie, aki Trianon után a nyerő oldalra került.

Korábban írtuk: Most épp az ún. Szlovákiával dúl a szerelem, még az is kiderült, hogy Pozsonynak szívügye a felvidéki magyarság

Kapcsolódó: Lehetséges határmódosítás a közeljövőben? - Voksolhat szavazásunkon!