Az NBH is figyeli a szcientológiát Magyarországon, ahogyan más civilizált országokban – közölte a Magyar Nemzettel egy neve elhallgatását kérő nemzetbiztonsági forrás. (És igazán kedves is tőlük, hogy nem csak hírportálunkat tartják megfigyelés alatt. Lásd: Szilvásy nyilatkozatai - a szerk.) Egy német bíróság ítélete szerint továbbra is megfigyelheti a szervezetet az alkotmányvédő hivatal.
Az informátor szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal évkönyvében is utalás van a szcientológiacsoport elleni védekezésre, ha a polgári elhárítás nyíltan nem is említi meg a szervezet nevét. Az évkönyv szövegében a megfigyelt vallási mozgalmakról többek között az olvasható, hogy egyes vallásinak nevezett mozgalmak elmélete és gyakorlata továbbra is azt mutatja, hogy „a vallási külsőséget csupán az előnyszerzés érdekében alkalmazzák, leplezve demokrácia- és jogellenes törekvéseiket. Közülük néhány nem több vallási köntösbe bújtatott, profitorientált, multinacionális vállalkozásnál.”
„Céljaik és érdekeik feltétel és kritika nélküli szolgálatát követelik meg tagjaiktól, amit szigorúan ellenőriznek. Általános elvárás, hogy környezetüket és egymást folyamatosan kontrollálják. A velük kapcsolatba kerülő személyeknél erős érzelmi és anyagi függőségi helyzetet igyekeznek kialakítani, ami a családi élet szétzilálásával is járhat.” „Bár Magyarországon az egyházak adómentességet élveznek, egyes vallási mozgalmak szolgáltatásai alapvetően nem karitatív jellegűek, sőt, az általuk kínált különféle tanfolyamok, szolgáltatások rendkívül költségesek. A bevételeket a hívők önkéntes adományaiként jelenítik meg.” Az NBH szerint ezért a tevékenységüket korlátozni kell az állami szervek és társadalmi szervezetek hatékony együttműködésével, és a nyilvánosság felvilágosításával.
Mint arról beszámoltunk, a szcientológiacsoporttal kapcsolatos ítéletében az észak-rajna-vesztfáliai felsőbb közigazgatási bíróság úgy fogalmazott: a szervezet céljai „ellentétesek a demokratikus jogállam elveivel”, ezért az alkotmányvédelmi hivatalnak továbbra is joga van a szervezet titkosszolgálati megfigyelésére. Az ítélet indokolásában Michael Bertrams, a szenátus vezető bírója kifejtette, a szcientológia olyan társadalmi rendet kíván felépíteni, amely „meghatározó alkotmányos értékeket, mint az emberi méltóságot és az egyenlő bánásmód jogát hatályon kívül helyezi vagy korlátozza”. A szcientológiát Németországban nem ismerik el vallási közösségként. Tavaly decemberben a szövetségi és tartományi belügyminiszterek elfogadtak egy határozatot arról, hogy megvizsgálják a szervezet betiltásának lehetőségét. Magyarországon ugyanakkor a szcientológusok nyugodtan építgetik kapcsolataikat.
(MN)