Ugrás a cikkhez
Reklám

„Küldj fotót és írd hozzá: #nonat” – írta ki a Facebookra a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, és több tanár már eleget is tett a felhívásnak, tiltakozva a múlt péntek este közzétett Nemzeti Alaptanterv ellen, amelyet sokan kritizáltak már, köztük a Magyartanárok Egyesülete is, például azért, mert az alaptantervben nincs benne Imre Kertesz, de benne van Wass Albert és Herczeg Ferenc - írja a 24.hu. Micsoda botrány...

És íme, itt van a "nem szülök a kormánynak" mozgalom "nem tanítok magyar írókat" című kiadása:

Érdemes elolvasni a képhez érkezett hozzászólásokat is:







A fasisztázó neve egyébként Nagy Szilvia, itt lehet a figyelmébe ajánlani, hány olyan írónak-költőnek volt még baja a zsidókkal, akik szerepelnek a tantervben, és vajon miért...

A Wass Albertet legundorítóbb módon gyalázó Homonnay Gergely nevű zsidó buzival már foglalkoztunk, ő ugyanis gyakorló magyar- és kereszténygyűlölő: Jobbikkal tüntikéző libsi 20-áról: szoknyás férfiak szar számokat énekelve körbehurcolnak egy mumifikált kezet

Néhány további "lázadó":

Frissítés: újabb gyöngyszemek:

Olvasónk észrevételei:

Tisztelt Szerkesztőség!

A hazai online közösségben futótűzként terjedt a hír az elmúlt napokban, hogy a Magyartanárok Egyesülete tiltakozik a frissen megjelent Nemzeti Alaptanterv ellen. Bár számtalan hírportál tudósított erről, mégis hiányérzetem volt, mert a legtöbbjük ugyanazt a pár soros szitkozódást emelte ki, de arról mélyen hallgattak, hogy tulajdonképpen mi a bajuk a NAT-tal. Kíváncsivá tett a dolog, így elolvastam a nagy művet, amely itt érhető el.

Nehéz fába vágja a fejszéjét az, aki értelmezni próbálja és érdemben reagálni kíván erre az írásra, mivel egy kohéziót nélkülöző, érzelmi alapú acsarkodásról beszélünk, amelyre logikus érveléssel felelni hamvában holt vállalkozás. Így mi is csupán pár lényeges mondatot fogunk taglalni, amelyek ezen gyűlöletbeszéd gerincét képezik. Előre is elnézést kérek a kedves olvasótól, ha kissé száraz lesz az írás, de mivel a szöveg egymáshoz nem kapcsolódó vagdalkozásokból áll, kénytelenek leszünk tételesen végighaladni rajta.

Az első bekezdésben rögtön bele is vágnak a dolgok közepébe, és megállapítják, hogy a NAT nem alaptanterv, nem nemzeti (hiszen túl sok -- nem vicc!), nem ad módot a képességfejlesztésre, az egyéni fejlődésre, nem segíti elő a munkakultúra fejlődését, sem a munka világában történő boldogulást (?!), nem teszi a diákokat jó szövegértőkké, vagy a humán kultúra iránt elkötelezett felnőttekké. Egyetlen kérdés merült fel bennem: MIÉRT? Üres vádaskodásokat olvashatunk! Mindössze egyetlen konkrétum hangzik el: kevesebb az óraszám. Kár, hogy ez viszont nem igaz.

A 2003-as és a 2012-es Alaptanterv is úgy rendelkezik, hogy 9. és 10. osztályban a kötelező óraszám legalább 10-15%-a, míg 11-12. osztályban 10%-a legyen magyar nyelv és irodalom.

Ezzel szemben az új alaptanterv nem arányokat, hanem óraszámokat ad meg, az alábbiak szerint:
9-10. osztály 11-12. osztály
Magyar nyelv és irodalom 7 8
Kötelező óraszám 64 51 + 4-4 óra az érettségire való felkészítésre
Maximális óraszám 68 68

Nem nehéz kiszámolni, hogy a magyarórák előírt mennyisége 9-10. osztályban a kötelező óraszám 7/64 = 10,9%-a, azaz gyakorlatilag változatlan (bár hajszálnyit magasabb a korábbi minimális 10%-nál), míg 11-12. osztályban 8/59 = 13,6%-a ill. 8/51 = 15.7%-a aszerint, hogy az érettségire való felkészítést beleszámítjuk-e a tanórák közé, vagy sem. Akárhogy is számolunk, ez több, mint az eddigi 10%.

Milyen ironikus, hogy pont a matematikaórák kötelező száma lett lecsökkentve a 2012-es NAT-hoz képest! A fentiek fényében ez valóban hibája az új tantervnek, mert szükség lenne rá.

A következő bekezdésben azt fájlalják, hogy "A kortárs kultúráról tudomást sem vesz", valamint "Az irodalom folyamatát is az 1970-es években lezárja, egészen véletlenül és elszórtan szerepelnek csak ennél újabb művek a tananyagban, a kortárs irodalom mint téma és fontos probléma eltűnt."

Ezzel szemben a Magyar Közlöny 301. oldalán az alábbi rendelkezés olvasható:
"[...] a választható órakeret terhére a tanár szabadon beilleszthet kortárs alkotókat, műveket a tananyagba."

Illetve:
"Ha elegendő a törzsanyag elsajátításához az órák 80%-a, akkor az órakeret fennmaradó 20%-át szabadon választott témák feldolgozására fordíthatja a szaktanár, melyek kiválasztásába bevonhatja a tanulóit."

A 309. oldalon említett, kötelezően feldolgozandó alkotók közül pedig 9 olyan szerepel, amely 1978 után is alkotott... Érdekesség, hogy az egyikük cigány, ilyenre eddig nem volt példa.

Végül a harmadik bekezdésben bújik ki a szög a zsákból: az Egyesület nemcsak a megvalósítással nem ért egyet, hanem magával a NAT céljával sem! Hisz micsoda dolog az, hogy a magyar nyelv és irodalom oktatása abban a szellemben történjék, hogy a magyar egy nemzet! Ez fáj ezeknek! Nehogy véletlenül erősödjék a közösségi szellem, az összetartozás, hiszen az náci-fasiszta-rasszista-trappista dolog! Közben pedig miről is van szó, hogy is szól a preambulum?

"A Kárpát-medencei magyarság kultúrájának, nemzeti identitásának egyik legfontosabb alapja az anyanyelve és az ezen a nyelven megszólaló irodalma. Nyelv és irodalom: nemcsak hagyományt teremtenek, hanem folyamatos változásukkal jelent és jövőt is alakítanak. A magyar nyelv és irodalom tantárgyak kiemelten fontos területei a nemzeti öntudatra, önazonosság-tudatra nevelésnek. Nyelvünk, közös történelmünk, keresztény alapú vallási és művészeti hagyományaink összekötnek bennünket: korokat, alkotókat, befogadókat és műveket. Egy kulturális hagyományhoz tartozunk, egy nemzet vagyunk. Ezért a magyar nyelv és irodalom tantárgyak a Kárpát-medencei magyarság irodalmát, szellemi örökségét egységesen és egységben kezelik."

Mivel a magyartanárok sajnos továbbra sem taglalják, pontosan mivel nem értenek egyet, így csak találgatásokba bocsátkozhatunk. De addig is, amíg megered a nyelvük, mondjuk ki nyíltan: aki nem tud azonosulni az itt megfogalmazott tényekkel, az nemhogy pedagógusnak, de egyszerű magyar embernek is alkalmatlan!

A hátralévő bekezdéseket nem taglalnám külön-külön, mivel minden egyes mondat után fel kellene tennem a "Miért?" kérdést: csak záporoznak a szavak és a szitkok, de semmilyen indoklást vagy érvet nem olvashatunk! Egyetlen dolgot emelnék csupán ki, mégpedig a tanári mozgástér végeleges beszűkítését azáltal, hogy a NAT aljas módon "időnként még azt is meghatározza, hogy mely versek mely versszakait kell memoriterként megtanítani". Hölgyeim és Uraim, három, azaz HÁROM Berzsenyi-versről beszélünk: a NAT előírja, hogy A közelítő tél, A magyarokhoz (I.) és az Osztályrészem c. versek első versszakát bizony minden nebulónak meg kell tanulnia. Mindenki döntse el, ezt mekkora korlátozásként éli meg...

Mit mondhatnánk összegzésként? Ha annak idején a magyar érettségin ilyen témakifejtést nyújtottam volna be, megbuktam volna... Szégyen! Nevetséges és szánalmas hőzöngés és manipuláció ez a Magyartanárok Egyesületétől! Egyértelműen azzal van a bajuk, hogy nemzetben gondolkodik a NAT. Ahhoz is gerinctelenek, hogy kimondják, kikkel van bajuk, de ha végignézzük a kötelező alkotók listáját, világossá válik: bekerült az 1930-ban (tehát a holokauszt előtti időkben!) Nobel-díjra jelölt Herczeg Ferenc, az a Wass Albert, aki Erdélyben és a Partiumban több százezer magyarban tartotta a lelket, miközben kikerült Kertész Imre, aki pedig akkora zseni, hogy rögtön a legelső könyve Nobel-díjat ért, bizonyára mindenféle politikai nyomás nélkül. Hadd ne kommentáljam. Ezzel együtt mindenkit arra biztatok, olvassa el a teljes szöveget, és vértezzük fel magunkat liberális ismerőseink hőzöngése ellen: ennél a tiltakozó szövegnél jobb érv nincs az új NAT mellett.

Csak remélni tudom, hogy a józan magyar tanárok vannak többségben, és csak egy hangos kisebbséget hallottunk most.

Reklám





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából