Tíz évvel ezelőtt ugyanazzal a módszerrel és ugyanamiatt akart ölni az a férfi, aki január 3-án nyakon szúrta volt barátnőjét a nő Menyecske utcai otthonában. Az egyedülálló édesanya csak azért élte túl a támadást, mert a lakásban ott volt egy lakatos.

A Kékfény riportja szerint M. András 2010-ben 18 éves barátnőjét késelte meg, mert a lány szakítani akart. Gál Sándor alezredes, a BRFK Életvédelmi Osztályának megbízott vezetője azt mondta, hogy a férfi tizenegyszer szúrt, és egy virágcserepet is eltört a fiatal nő fején.

M. Andrást akkor egy szomszéd állította le. A férfi Székesfehérvárig menekült, kiugrott a harmadik emeletről és eltört a lába, így fogták el a rendőrök. A bíróság jogerősen különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkossági kísérlet miatt tíz évre ítélte.

Csakhogy odabent jól viselkedett, hat letöltött év után tavaly tavasszal kedvezménnyel szabadult.

A nő néhány hónappal M. András szabadulása után, tavaly októberben ismerte meg a férfit. Ugyanannál az ingatlanos cégénél dolgoztak, és pár hetes szerelmi fellángolás után M. András az egyedülálló anyukához költözött. Viszonyuk viszont hamar megromlott, mert a nő úgy érezte, párja nem mond igazat, azt állította például, hogy Izlandon dolgozott, és féltékenységi rohamai voltak.

A nő végül szakított, és január 3-án azért hívott lakatost, hogy cserélje le a bejárati ajtó zárjait, nehogy a volt barátja be tudjon jutni hozzá. A szakember fél óra alatt végzett a munkával, amikor pont csöngetett valaki.

"Kinézett, és akkor mondta, hogy Úristen. Könyörgött, hogy uram, maradjon itt, ne menjen el!" − nyilatkozta a műsornak a lakatos, aki végül maradt, a nő pedig nagy nehezen beengedte a férfit. A zárszakértő szerint M. András „teljesen higgadtnak tűnt, nem volt sem ittas, sem bódult”. Nyoma sem volt rajta annak, hogy mire készül, pedig a kabátja alatt már eleve magával hozott egy 20 centis kést. A pár bement a szobába, ott beszélgettek, a lakatos pedig kívülről hallotta, hogy a férfi földhöz vág egy telefont, aztán ráveti magát a nőre. A lakatos ezután tolta be a szoba ajtaját, és szedte le a támadót a nőről. M. András megpróbálta a férfit is megsebesíteni, végül még kétszer megszúrta volt barátnőjét és elmenekült. A rendőrök fél órával később egy Akadémia utcai lakásban fogták el.

Strassburg gyilkosok lelkivilágáért aggódik

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint azért, hogy a jövőben ilyen és a győri kettős gyermekgyilkossághoz hasonló tragédiák ne történhessenek, elegendő a feltételes szabadlábra helyezés gyakorlatát megváltoztatni. Varga tegnap jelentette be, hogy februárban kerülhet az Országgyűlés elé a tárca feltételes szabadságra bocsátás szigorításáról szóló javaslata.

Azt is közölte, hogy a győri gyermekgyilkosságot követően elrendelt vizsgálat eredménye nyomán az a javasolták, hogy ne lehessen feltételes szabadságra bocsátani olyan elítéltet, aki más életére tört.

Pedig néhány éve éppen a Fidesz–KDNP könnyítette meg az akár erőszakos bűnelkövetők szabadlábra kerülését.

A Btk. 2013. Júliusi módosítása értelmében az életellenes bűncselekményt elkövetők is engedményt kaphatnak büntetésükből, így a gyilkosok az eredetileg kiszabott szabadságvesztés 2/3-ának, visszaesők esetén 3/4-ének letöltése után szabadulhatnak.

Az új rendelkezés érintené a szándékos emberölés vagy annak kísérlete miatt elítélt rabokat is. Ők, ha életfogytiglant kapnak, az nem lehet majd más, csak tényleges, mivel alapjáraton ki lesz zárva a kedvezményes szabadulásuk.

Csakhogy Strassburg szerint senkit nem lehet a halálig tartó szabadságvesztés felülvizsgálatának reménye nélkül börtönben tartani. 2014. május 20-án Strassburgban ki is mondták: a magyar Btk. legszigorúbb büntetése, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró tényleges életfogytiglan az emberi jogok európai egyezményébe ütközik.

A strassburgi döntésre reagálva a parlament 2014-ben módosított a szabályozáson: 40 év után kétévenként, ha az elítélt hozzájárul, minden esetben kegyelmi bizottság dönt a kérvényekről.

2015-ben a Kúria úgy határozott, hogy Magyarországon továbbra is kiszabható a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés. Közleményükben akkor azt írták, hogy a hatályos jogszabályok, az EJEB (Emberi Jogok Európai Bírósága) esetjoga, az alkotmánybírósági döntés és a Kúria (...) 2015. június 11-én kihirdetett felülvizsgálati határozata nem ad okot arra, hogy Magyarországon megváltozzon a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kialakult ítélkezési gyakorlata. Azt is írták, hogy a nemzetközi szerződés nem tiltja az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt kizárását a feltételes szabadságra bocsátásból.

Az Európa Tanács legutóbb 2018-ban jelezte, hogy Magyarországnak felül kell vizsgálnia a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetésre vonatkozó szabályozását. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága amiatt aggódott, hogy több elítélt szabadlábra helyezés lehetősége nélkül tölti élethosszig tartó szabadságvesztését, valamint azért, mert az ítéleteket csak az újonnan bevezetett, úgynevezett kötelező méltányossági eljárásban vizsgálják felül, amely összeegyeztethetetlen az európai emberi jogi egyezményben előírásaival. A miniszteri bizottság akkor felszólította az érintett hatóságokat, hogy késedelem nélkül módosítsák az vonatkozó jogszabályokat.

Egy ideig most már rács mögött marad

A Menyecske utcai késelő háromszor szúrta meg az áldozatát. Kétszer nyakon, egyszer vesetájékon. A nő testileg felépül majd. Az előző férje már személyesen hálálkodott a lakatosnak azért, mert megmentette a gyereke anyjának az életét. A tettesnek – ha bűnös – le kell majd ülnie azt a durván négy évet is, amit elengedtek neki az előző büntetéséből. Az újabb gyilkossági kísérletért pedig akár életfogytiglant is kaphat. És mivel feltételesen engedték ki a börtönből, ő már a mostani szabályok szerint sem szabadulhat ismét kedvezménnyel.

(Index nyomán)