Ugyanis az övé a legerősebb ellenzéki párt, ő fújja a passzátszelet a Jobbiknak is. Így térne vissza az ország élére a szemkilövető.

Hátulról irányítana (fotó: Havran Zoltán/MN)

Fb-bejegyzésben ismerteti az irányt:

Két nagyon fontos év jön. Bár nem lesznek választások, de ebben a két évben dől el, hogy mi történik 2022-ben.

Most úgy tűnik, hogy a Fidesszel szembeni ellenzék a két legfontosabb kérdésben készen áll a stratégiai szövetségre.
Magyarország történelmi helyéről, szerepéről lényegében azonosan vélekednek. Az európai demokráciák között van a helyünk. Senki nem Ankarára, Pekingre, Moszkvára tekint, hanem Brüsszelre, Berlinre, Párizsra.

És azt is megtanultuk, hogy csak együtt lehetünk sikeresek. Persze van aki liberálisabb, van aki inkább nemzeti konzervatív, de ez nem fontos most ahhoz képest, hogy új polgári Magyarországot, új köztársaságot kívánunk.
Igen. Világos alternatíva kell. Egy közös miniszterelnök-jelölt, egy közös lista, mindenhol csak egy egyéni ellenzéki jelölt. Egy az egy ellen. Így lehet győzni.

Az a feladatunk, hogy 2021 őszére minden tekintetben készen álljunk. Külön, de együtt. Önálló pártok közös nagy ellenzéki választási szövetségesként.
Ezt kell megalkotni a következő másfél évben.
Mi készen leszünk.

Frissítés: íme a többi ballib párt reakciója

Bár a pártok egy része még korainak gondolja a 2022-es közös listáról/nem közös listáról való diskurzust, abban szinte mindegyik ellenzéki erő egyetért, hogy a 2019-es önkormányzati választás utat mutatott: méghozzá azt, hogy a pártoknak szövetkezniük kell. Az LMP a tárgyalást preferálja a sajtóbéli üzengetés helyett, míg a Momentum mindenre nyitott, amivel kormányt és rendszert válthatnak 2022-ben, bár még nem tartja időszerűnek az erről szóló diskurzust. A Jobbik elnöke nem támogatja a közös listát, a közös miniszterelnök-jelöltet azonban már elfogadhatónak tartja - írja az atv.hu.

Az MSZP mindenben egyetért, az LMP-nek még álláspontja sincs

A szektatévé híroldalának kérdésére Molnár Zsolt elmondta, hogy az MSZP hasonló állásponton van, mint a DK, tehát azon, hogy közös lista és közös miniszterelnök-jelölt szükséges, miközben az MSZP már korábban is azt hangoztatta, hogy a választókerületekben csak egy ellenzéki jelölt állhat szembe a fideszes kihívóval. A szocialista politikus szerint a 2019-es önkormányzati választás bebizonyította, hogy együttműködésre van szükség.

Molnárhoz hasonlóan az LMP-ben is úgy vélik, hogy a legutóbbi választás üzenete egyértelmű volt, és, bár szükséges az együttműködés, hogy az milyen formában történik majd, arról viszont még korai beszélni - legalábbis a párt országgyűlési képviselője szerint. Csárdi Antal egyébként sem hisz a nyilvános üzengetésben – nyilatkozta az atv.hu-nak –, abban viszont már sokkal inkább, hogy le kell ülni és tárgyalni a felekkel. Bár a 2019-es önkormányzati választások előtt is voltak súrlódások a pártok között, de a kisebb nézetkülönbségek szerinte természetesek, és a lényeg, hogy a megegyezés sikert hozott végül számos helyen.

Fegyőrnek már nincs baja Gyurcsánnyal, bármire nyitottak (akárcsak szadeszos elődeik)

A Momentum elnöke szerint a választási technológia még nem időszerű, hiszen jelenleg az „önkormányzati összeszokás” zajlik. Fekete-Győr András azt nyilatkozta, hogy a 2022-es korszakváltás sikere a közös önkormányzati eredményességükön múlik. Korábban egyébként a Momentum elnöke – az Egyenes beszéd című adásban, az MSZP kijelentésére, miszerint a közös listától eltérő álláspontok veszélyeztetik az ellenzék 2022-es győzelmét – úgy felelt, hogy semmivel kapcsolatban sem zárkóznak el a Momentumban, és kiemelte: azt a megoldást követik majd, amivel úgy látják, hogy kormányt és rendszert lehet váltani.

Sneider "nem akar" közös listát, de ő már nem sokáig elnök

Jákob Péter pedig haknizott már egy színpadon Gyurcsánynéval...

A Jobbik kifutó elnöke is egyetért abban, hogy a választókörzetekben egy jelölt állhat szembe a kormánypárti kihívóval, azonban a közös listát kizártnak tartja.

Sneider Tamás szerint ugyanis az többet vihet, mint hozhat az ellenzéknek, azonban a közös miniszterelnök-jelölttől nem zárkóznak el, amely pozícióban jobban preferálnának egy olyan személyt, aki a politikán kívülről érkezik.

2. frissítés: Sneider megint hülyének nézi a híveit

Ugyanis ha egy jelölt lesz mindenhol, akkor a közös lista is garantált, hiszen a listaállítás az egyéni jelöltek számától függ: legalább 27 jelölt kell az országos listához, legalább kilenc megyében és Budapesten.

Ha kicsit matekozunk, akkor rájövünk, hogy a 106 egyéni választókerületet kell felosztani a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, a Momentum és a Jobbik között, de Budapesten akár mandátumok múlhatnak a Kétfarkúak indulásán is. Ha a 106 választókerületet hat vagy hét jelölő szervezet között osztják el, kb. 15-17 jut egy pártnak. Nyilván nem ugyanakkorák a jelölő szervezetek, azonban az ordít mindebből, hogy a Jobbik mint az ellenzék negyedik legnagyobb pártja (a DK, az MSZP és a Momentum is jobb eredményt ért el az EP-választáson) a megállapodás keretében aligha fog a saját listához szükséges 27 jelöltet állítani.

Tehát kényszer lesz számukra a közös lista is, ha nem akarnak valakiket kihagyni az összefogásból. De fordítva is nézhetjük: ha a Jobbik megkapna 27 helyet, akkor az összes többi pártnak kéne osztoznia 79 jelöltön, azt pedig nyilván nem fogadják el, hogy nekik legfeljebb 20 jelöltjük van.

A választási matek alapján tehát a közös lista egyenesen következik abból, hogy az egyéni jelöltek koordináltan indulnak, Sneider eszmefuttatása így nem más, mint olcsó parasztvakítás. Ráadásul már az önkormányzati választáson is több megyében indultak közös listán.

(Kuruc.info)

3. frissítés: Mi Hazánk: Gyurcsányra nem lehet szavazni

Dúró Dóra Fb-bejegyzése:

Gyurcsány leosztotta a lapokat: gyakorlatilag eldőlt, hogy az egyesült balliberális tömb közös miniszterelnökjelöltet állít, közös egyéni képviselőjelölteket indít, és ez utóbbiból következik, hogy a lista is közös lesz. Azt remélik, hogy egy ilyen szörnykoalíció irányíthassa Magyarországot. És ugyanoda térjünk vissza, ahol a Fidesz előtt voltunk: Orbánt Gyurcsányra cseréljük.

A Mi Hazánk azért jött létre, hogy megmutassa: van harmadik út. Hogy azokat is képviselje valaki, akik se a Gyurcsány Ferenc vezetésével egyesült balliberális tömböt, se Orbán Viktor urambátyám-rendszerét nem akarják választani. Jó úton járunk, hiszen a bírósági bejegyzésünket alig egy évvel követő önkormányzati választáson (ahol tudtunk indulni) már átléptük a Parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt, a májusi EP-választásokhoz képest is másfélszeresére nőtt a szavazóbázisunk már októberre. És azóta is lassan, de biztosan erősödünk.

A nemzeti érzelmű szavazóknak fel kell nyíljon a szeme: Gyurcsányra nem lehet szavazni. És az álbaloldallal összefogó, korábban szintén harmadik utat hirdető pártok szavazóinak is fel kell nyíljon a szeme: Gyurcsányra nem lehet szavazni. Aki nem fogadja el, hogy Orbánt csak Gyurcsány válthatja, annak a Mi Hazánk a pártja. Letisztult a kép. Nincs több antikommunista párt: összefognak a kommunista utódpárttal. Nincs több, az elmúlt harminc év leváltását célul tűző párt: végleg részeivé váltak a rendszernek. Mi maradtunk, de mi maradtunk. A Mi Hazánk.