Egy zsidó blogon jelent meg az alábbi számvetés, a Zsindex pedig - természetesen - címlapon ajánlja. Olvassuk el mi is, tanulságos, miként teljesedik ki a zsidó reneszánsz (és ez csupán egyetlen év termése), jórészt a "nemzeti ügyek kormánya" által eltérített milliárdokból...

Lassan végéhez közeledik a 2019. polgári év. Mozgalmas esztendő volt az idei a hazai zsidó közösség szempontjából is. Ebben a bejegyzésben igyekeztem összeszedni a tíz legfontosabb eseményt mely meghatározó volt a magyarországi zsidóság életében. Itt szeretném leszögezni, hogy a lista szubjektív, sem az eseményekkel, sem pedig a hozzájuk tartozó konklúziókkal nem kötelező egyetérteni illetve, hogy a sorrend sem kronológiai, sem pedig fontosság szempontból nem mérvadó.

1. 30 éve volt rendszerváltás Magyarországon, 30 éve kezdődött a hazai zsidó reneszánsz. Felsorolni is nehéz mi minden történt és mi mindenre lehetünk joggal büszkék, azonban annak listája is minden bizonnyal hosszú lenne, mi mindennel tehettünk volna többet és jobban. Tennivaló mindenesetre akad bőven a következő 30 évre is.

2. Szeptemberben két zsinagógát és két új Tóra tekercset avatak, egyet Budapesten, egyet pedig Szentendrén. Már maga a tény rendkívül fontos, hasonlóra a háború óta minden bizonnyal nem volt példa Magyarországon, különösen legható volt, hogy a két Tóra tekercs írását a Duna parti, a Holokausztban meggyilkolt áldozatok emlékművénél fejezték be.

3. Sikeres volt a nyári „zsidó olimpiai”, a Macabia lebonyolítása és számos hazai siker született. Több ezer résztvevő több tucat helyszínen emelte a magasra nyáron a zsidó büszkeség zászlaját. Jó érzés volt Budapesten, Magyarországon fogadni ezt a rangos eseményt, jó érzés volt magyar zsidónak lenni! A világ legnagyobb multisport eseménye különösebb rendzavarás nélkül zajlott le.

4. Schmidt Máriát kipaterolták a Sorok Háza projektből. A Sorsok Háza projektet a kormány, sok év huzavona után az EMIH kezébe adta. Helyesen. Hiszen a leghitelesebben bizonyosan a zsidó közösség tudja elmesélni a magyarországi zsidóság legtragikusabb eseményét. Schmidt Mária személye teherként nehezedett a projektre és ellentmondásossá tette azt, így a tény, hogy félreállították a projektből sokat ad a majdan megvalósuló intézmény széleskörű elfogadottságához.

5. A Visegrádi négyek tavasszal Jeruzsálemben tartották ülésüket. Lengyelország ugyan utolsó pillanatban egy diplomáciai botrány miatt lemondta a részvételt, mégis óriási dolog, hogy a közép-európai országok, élükön Magyarországgal ilyen kiváló viszont ápolnak a zsidó állammal. E szoros köteléknek bizonyítéka, hogy hazánk rendszeresen kiáll az Európai Unió Izraellel szembeni ellenséges határozataival ellen.

6. Magyarország kereskedelmi irodát nyitott Jeruzsálemben. Ez az első lépés lehet egy későbbi fővárosként való elismerés felé. Az iroda megnyitóján a magyar külügyminiszter mellett részt vett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és David Friedman, az Egyesült Államok Izraelbe delegált nagykövete.

7. Az EMIH a legmagasabb egyházi kategóriába kerül. Az EMIH, a magyarországi zsidóság érdekében kifejtett tevékenyégét ismerte el az állam azzal, hogy az hitközség, a Mazsihiszhez és más törtánelmi egyházakhoz hasonló kiemelt státuszt kapott. Az erről szóló megállapodást Semjén Zsolt és Köves Slomó rabbi írta alá, az izraeli áskenázi főrabbi és más rabbik jelenlétében. Az EMIH nem sokkal később, nevet változtatott. Az új név, EMIH - Magyar Zsidó Szövetség, jobban kifejezi működésének célját és lényegét.

8. A Mazsihisz év végi közgyűlésén nem hagyták jóvá a reform közösségek felvételét a „szövetségbe”. Egyelőre legalábbis. Ezt jómagam helyesnek tartom, ugyanakkor szükséges volna ezeket a közösségeket a Mazsihisznek, mint a legtöbb örökjáradékkal és állami forrással rendelkező illetve ideológiailag legközelebb álló szervezetnek anyagilag támogatnia.

9. Jelentősen erősödött a hazai zsidó média felhozatal, ugyanis elindult a Neokohn, mely új színt és minden korábbinál színvonalasabb és professzionálisabb hírszolgáltatást kínál a világ és Magyarország zsidóságát érintő ügyeivel kapcsolatban.

10. Idén volt 100 éves a Scheiber Sándor zsidó iskola (korábbi nevén Anna Frank, még korábbi nevén egyszerűen csak Zsidó Gimnázium). Az 1919-ben megnyitott gimnázium kezdetben az Abonyi utcában működött, majd később átköltözött a Bérkocsis utcába, mígnem 1998-ban új épületbe Zuglóba. Az iskola 6 elemi és hat gimnáziumi évfolyamában több száz gyerek tanul. Szintén idén ünnepelte fennállásának 111. évét a budai Frankel Leó úti zsinagóga, mely ma is vitális közösségnek ad otthont.

+1. Bónusznak egy kis hazabeszélés: 2019. február 18-án, mely egyébként a polgári születésnapom is egyben, elindítottam a Lekvár és JAM blogot a Blog.hu platformját használva. A blog sikere legmerészebb elvárásaimat is túlteljesítette. Statisztikákat és látogatottsági adatokat az egy éves évfordulón tervezek közzétenni.