Ugrás a cikkhez
Reklám

Egy háromoldalú együttműködés eredményeként 10 ezer tonna hulladékot és uszadékfát állítottak meg, termeltek ki és dolgoztak fel a kiskörei vízlépcsőnél.

Az árvizekkel szinte minden évben jelentős mennyiségű uszadék, szerves anyag és kommunális hulladék vonul le a Tiszán. A kiskörei vízlépcső az első olyan műszaki létesítmény, amely megállítja a szemétáradatot, megkímélve ezzel az alsó folyószakaszokat a jelentős szennyeződéstől – olvasható a Pet Kupa MTI-hez elküldött közleményében.

Idén minden korábbinál több uszadék és hulladék érkezett, a duzzasztómű felett kialakult torlasz felülete elérte a 17 ezer négyzetmétert, vastagsága helyenként meghaladta a három métert. A helyzet felszámolása és hatékony kezelése érdekében fogott össze a PET Kupa, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Coca-Cola Magyarország. A cél a folyamatos védekezés, a kitermelt hulladék jelentős mértékű újrahasznosítása és a folyó egyre nagyobb mértékű megtisztítása volt.

Az öt hónapon keresztül zajló munka után a felgyülemlett hulladék kitermelése és szétválogatása az elmúlt napokban ért véget. A kitermelt és feldolgozott fa, szervesanyag, üveg, fém és műanyag hulladék együttes tömege a vízügyi jelentések szerint közel 10 ezer tonna volt. A vízlépcsőnél megrekedt szilárd kommunális és szerves hulladék (katré) kitermelése úszó-rakodó munkagéppel történt, az ezzel megpakolt kétszáz tonnás uszályt pedig egy jégtörő vontatta el.

A PET Kupa önkéntesek és hulladékgazdálkodási szakemberek bevonásával végezte el a műanyag és kommunális hulladék szakszerű szétválogatását. Az önkéntesek anyagfajtánként válogatták szét a hulladékokat, a PET-palackokat pedig szín szerint szelektálták és bálázták. Az eddigi tapasztalatok szerint a lakossági eredetű hulladékok fele hasznosítható újra – írja a közlemény, amely kitér arra is: a PET Kupa idei akcióinak köszönhetően a Tisza-tónál és a folyó felsőbb szakaszain további 36 tonna hulladéktól mentesült a folyó.

(MTI)

Frissítés: Lépjen végre fel a kormány a Tiszáért! - A Mi Hazánk közleménye

A Mi Hazánk Mozgalom már nyár elején megoldást sürgetett a Tisza hulladékszennyezésének felszámolására. A témában parlamenti interpellációt nyújtottam be, és kértem a kormányt a környezetvédelem ügyének és természetes vizeink védelmének sokkal erőteljesebb képviseletére. A Zöld Hazánk arra is felhívta akkor a figyelmet, hogy a teljes ökoszisztéma felborulhat a területen, mivel a szennyezés miatt a víz oxigénhiányossá válhat, ami az őshonos halállomány pusztulását idézheti elő, sőt az ilyen mértékű, tartós környezetterhelés a part és a meder visszafordíthatatlan módosulásához is vezethet.

Mivel a magyar kormány a mai napig semmilyen érdemi intézkedést nem tett, ezért ismét felszólítjuk, határozott kiállással követeljék az ukrán államtól: haladéktalanul szüntessék meg azt a gyakorlatot, hogy az ország kommunális hulladékának jelentős része a Tiszába kerül és a folyó magyarországi szakaszát mérgezi.

Öt hónapig tartott a tavaszi árhullámmal érkező, a kiskörei vízlépcsőnél felhalmozódott, tízezer tonnányi hulladék és uszadékfa eltakarítása a Tiszából. Idén minden korábbinál több szemét érkezett Ukrajnából, a vízlépcsőnél kialakult torlasz felülete 17 ezer négyzetméter, vastagsága pedig helyenként több mint három méter volt.

Dr. Fülöp Erik, a Mi Hazánk országgyűlési képviselői csoportjának vezető helyettese, a Zöld Hazánk társelnöke

Reklám





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából