Enyhítette az egervári várkastély felújításával összefüggő csalás miatt első fokon kiszabott büntetéseket a Zalaegerszegi Törvényszék hétfőn kihirdetett jogerős ítéletében.

Bartalné Mentes Judit, a törvényszék szóvivője az MTI-t arról tájékoztatta, hogy az elsőrendű vádlott - korábbi közlés szerint a település egykori polgármestere - 2012 novemberében kötött támogatási szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel a várkastély turisztikai fejlesztésére. Az épület 2. emeleti bútorainak elkészítésére a másodrendű vádlottal szerződött.

A bútorokkal 2015. augusztus 31-ig kellett volna elkészülni ahhoz, hogy a támogatással a szerződésben foglaltak szerint el lehessen számolni. Tekintettel a berendezési tárgyak különlegességére, azok a rendelkezésre álló három hónap alatt nem készülhettek volna el, ennek ellenére a vádlottak el akartak számolni a pályázattal.

Az elsőrendű vádlott nem rendelkezett a szükséges önrésszel, ezért a vádlottak a valósnál magasabb összegű számlákat állítottak ki, és valótlan tartamú teljesítés-igazolásokat készítettek. A hamis számlákon szereplő összegeket átutalták a másodrendű vádlott számlájára, aki ezeket felvette és visszaadta az akkori polgármesternek.

Az MTI ugyan szemérmesen elhallgatja, de Németh-Gotthárd Józsefről van szó, aki a Fidesz színeiben volt a település polgármestere

Az ügy harmadrendű vádlottjának feladata a felújítással kapcsolatos reklámtevékenység volt. Ezt a számlakiállítás időpontjában még nem teljesítette - hiszen a bútorok sem készültek el -, ennek ellenére állította ki arról a számlákat.

A vádlottak a jogosulatlanul igényelt támogatással a magyar államnak négymillió, az Európai Unió költségvetésének pedig mintegy 24 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. A volt polgármester a hamis számlák áfa-tartalmát, a mintegy 16 millió forintot visszaigényelte, így az adó alapját és mértékét illetően az adóhatóságot megtévesztette.

A júniusban hozott elsőfokú ítélet alapján üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében, valamint közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében találták bűnösnek az elsőrendű vádlottat, aki négy és fél év börtönbüntetést kapott. Ezt az ítéletet a törvényszék két év három hónapra enyhítette, az üzletszerűséget mellőzte, mivel a vádlottak egy cselekményt valósítottak meg, csak több részletben.

A másodrendű vádlott - aki teljes körű beismerő vallomásával segítette a hatóságok munkáját, megtérítette a 16 millió forintos vagyoni kárt, illetve évekkel később a bútorok felét el is készítette - az első fokon kiszabott két év kilenc hónap börtön helyett ötmillió forintos pénzbüntetést kapott.

A bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében, és a bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében bűnösnek kimondott harmadrendű vádlott első fokon kiszabott, 400 ezer forintos pénzbüntetésén nem változtatott a törvényszék.

(MTI)