A Bács-Kiskun megyében élő nyugdíjasok kapják a legkevesebbet, a budapestiek pedig a legtöbbet. A több mint 2 millió nyugdíjas több mint fele pedig 100-179 ezer forinthoz jut havonta.
Magyarországon minden ötödik ember nyugdíjas, azaz több mint 2 millióan vannak. Az idén pedig kevesebb nyugdíjas kap nagyon keveset - többek között ez derül ki a KSH legfrissebb - idén januári adatokon alapuló - összefoglalójából, amely szerint jelentősek az eltérések a nyugdíjakban.
Kinek mennyi jut?
A nyugdíjasok 29 százaléka 100 ezer forintnál kevesebbet kap havonta, egy évvel korábban magasabb, 32 százalékos volt az arányuk (ugyanakkor most már 100 ezer forint reálértéke kevesebb, mint egy évvel korábban - a szerk.). A nyugdíjasok több mint felének pedig 100-179 ezer forint jár minden hónapban.
Az érintettek 4 százaléka kevesebb mint 60 ezer forinthoz jut, 8,5 százalékuk pedig több mint 220 ezer forintból gazdálkodhat.
Budapest vs. Bács-Kiskun
A nettó fizetésekhez hasonlóan a havi nyugdíjak összegében is jelentős eltérések vannak az országon belül. A budapesti nyugdíjasok havonta 161 ezer forintot kapnak átlagban, ez 26 ezer forinttal haladja meg a 135 ezres országos szintet.
A legkevesebb a Bács-Kiskun megyében élő nyugdíjasoknak jár, átlagosan 120 ezer forint.
Hány forinttal kezdik?
Az is kiderül a hivatalos számokból, hogy akik 2018-ban mentek nyugdíjba, azok átlagosan közel 149 ezer forinttal kezdték az időskort, ez 13 százalékos növekedést jelent éves szinten.
Mivel az öregségi nyugdíj összegét a figyelembe vehető szolgálati idő és a havi átlagkereset alapján állapítják meg és mindkét mutató értéke a nőknél alacsonyabb, ez a nyugdíjakon is látszik: a nyugdíjba vonuló férfiak kezdésként 163 258 forintot kaptak átlagosan, míg a nők 138 801 forintot.
(Napi)
