A hétvégén alakult meg a Mi Hazánk Mozgalom esztergomi alapszervezete, és rögtön az alakuló ülése után meg is tartotta első hivatalos, köztéri rendezvényét. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek, kiemelten az esztergomi áldozatokra is.

A megemlékezésen felszólalt dr. Popély Gyula felvidéki történész, aki sok érdekességet megosztott a résztvevőkkel, többek között azt is, hogy 1956. november 1-jén Csehszlovákia is bejelentkezett Moszkvában, hogy segítene a magyar szabadságharc leverésében. Ezt ugyan nem engedte Hruscsov, de azt igen, hogy általános mozgósítást rendeljenek el és hermetikusan lezárják a magyar-csehszlovák határt.

A második felszólaló Lantos János, az alapszervezet elnöke volt, ki főként azt emelte, ki, hogy egyszerű diákok és munkások voltak képesek az akkori világ egyik legerősebb hadseregének komoly veszteségeket okozni, 729 halálos áldozatot számlált a Vörös Hadsereg a pesti utcán. Szerinte ez a magyarság páratlan hősiességét és szabadságvágyát emeli ki.

Végül Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke lépett mikrofonhoz, aki felsorolta a párt antikommunista követeléseit, és álságosnak nevezte a kormányzatot akkor, amikor úgy emlékezik például Mansfeld Péterre, hogy eközben a kommunista luxusnyugdíjakat tovább folyósítják és nem nyilvánosak az ügynökakták sem.