Magyarországnak az az érdeke, hogy Törökország Szíria felé nyissa ki a kapukat a migránsok előtt – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A kormányfő beszélt a gazdaságvédelmi akciótervről, a Brexitről és Borkai Zsolt ügyéről is.

Orbán Viktor kifejtette: Törökországban több mint hárommillió migráns tartózkodik, és Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentette, ha a világ nem vállal át a terhekből, ha az Európai Unió nem ad pénzt, akkor ezeket az embereket „kiengedi”.

A migránsok vagy Szíria, vagy Európa felé mehetnek: ahhoz, hogy Szíria felé, vagyis hazafelé induljanak, katonailag stabilizálni kell az ottani területeket, „ha jól értem, ez történt most”, létrehoztak egy biztonsági zónát – mondta Orbán Viktor.

A kormányfő hangsúlyozta: ha azonban a törökök az Európa felé nyíló kaput nyitják ki, akkor százezerszám fognak érkezni migránsok Görögországba, majd a Balkánra, onnan pedig vagy a magyar, vagy a horvát határhoz.

„Az az elemi magyar érdekünk, hogy ez ne következzen be, Röszkéből egy is elég volt” – fogalmazott Orbán Viktor, aki ezért javasolta azt is, hogy adjanak pénzt a törököknek a stabilizált, elfoglalt területeken felépítendő városokra.

A szíriai török offenzívát egyebekben úgy kommentálta: miután az Egyesült Államok megállapodott a törökökkel, „nekünk itt külpolitikailag több tennivalónk nincs”, egész egyszerűen egyet kell érteni a NATO két legnagyobb haderejével.

Az arcátlanság netovábbja

Az önkormányzati választást a miniszterelnök úgy értékelte: sajnálja, hogy több olyan település is van, ahol nem fideszes polgármestert választottak, de kormányzati szempontból úgy látja, a kormánypárti jelöltek 52-53 százalékos eredménye azt jelenti, hogy a kabinet ismét megkapta a felhatalmazást a megkezdett munka folytatására, „tehát tartani fogjuk az irányt”.

Budapestről szólva azt mondta, a rendszerváltás óta két korszak volt: a Demszky-korszakban koszos, büdös, rendezetlen, bűnözéstől fertőzött, fejlődésben elakadt lett a város, méltatlanná vált arra, hogy a nemzet fővárosa legyen. Jelezte, a kormánynak több mint 200 milliárd forint adósságot kellett átvennie Budapesttől.

„Nem is értem, ezek után hogy merül fel, hogy kitüntetik Demszky Gábort. A csődért jár a kitüntetés, vagy a város tönkretételéért? Az pedig, hogy Tarlós Istvánt is meg akarják alázni azzal, hogy még mellé is állítják, az arcátlanság netovábbja” – mondta.

A miniszterelnök kiemelte: Tarlós István főpolgármesterként megmentette a fővárost a csődtől, rendet rakott, Budapest ma Európa egyik legdinamikusabban fejlődő városa. „Szurkolok, hogy ez így maradjon, és ne térjen vissza a Demszky-korszak” – tette hozzá.

Sportügyekben a fővárosé a döntés

Fővárosi beruházásokkal kapcsolatban azt mondta: három stadion épül ma Budapesten, a kispesti Bozsik, az atlétikai és egy kézilabda-stadion. Ezek esetében meg kell várni, mit dönt majd a Fővárosi Közgyűlés, és hasonló a helyzet a kulturális beruházásokkal – mondta Orbán Viktor.

Közölte: tartja magát ahhoz az állásponthoz, amely szerint egy városban nem szabad úgy fejleszteni, hogy azzal a település választott vezetői nem értenek egyet.

„Bontani nem szívesen bontanék (…), a folyamatban lévő beruházások megállításának költségei vannak – arról majd tárgyalni kell, hogy ha megállunk, akkor azt ki viseli és hogyan –, és vannak már majdnem megkezdett beruházások, amelyekről ha a közgyűlés azt mondja, ne legyen, hát akkor nem lesz, vagy nem Budapesten lesz” – fejtette ki.

Megjegyezte továbbá: „adjunk hálát a Jóistennek”, hogy a Fradi, a Vasas és az MTK új stadionját már nem lehet lebontani, és hamarosan átadják a Puskás Ferenc Stadiont is.

Ha az új városvezetés nem akarja, hogy Budapest a világ egyik sportfővárosa legyen, akkor döntsön így, és a kormány alkalmazkodni fog ehhez – közölte.

Még nem jött el az elégtételadás ideje

Arra a felvetésre, hogy a Borkai Zsolt győri polgármesterről megjelent felvételeknek milyen szerepük lehetett a Fidesz választási eredményében, a kormányfő azt mondta: az biztos, hogy „az ilyesmi nem tesz jót”, mellbevágja az embereket, azt azonban „sosem fogjuk megtudni”, hogy a voksokban is kifejeződött-e ez.

„Mindenesetre jó lenne, ha minél hamarabb túl lennénk ezen, mert van abban valami szánalmasan lehangoló, hogy arról kell vitatkozni, meg az emberek is arról beszélnek, hogy egy-egy polgármester, politikus hálószobájában – vagy Isten tudja, pontosan hol – mi történik, és az egész ország ott kukkol” – mondta, hozzátéve, hibátlan ember nincs, de ilyenkor van egy „menetrend”: ha bajt csináltál, akkor azt el kell ismerni, aztán meg kell bánni, a büntetést el kell fogadni, majd elégtételt kell adni. „Még nem jött el az elégtételadás ideje, ide kell valahogy eljutni” – jegyezte meg.

A fideszes szavazók közösségének azt javasolta, ne szállítsák lejjebb a mércét, a győriek pedig szerinte meg fogják hozni azokat a döntéseket, amelyek ahhoz kellenek, hogy az egész ország úgy legyen túl az ügyön, hogy „komoly ország vagyunk, és az történt, aminek egy ilyen esetben történnie kell”.

Plusz 2 százalék kell

A miniszterelnök a rádióinterjúban beszélt a gazdaságvédelmi akciótervről is, amelyről azt mondta: mivel „az európai gazdaság nem néz ki jól”, olyan magyar intézkedéseket kell hozni, amelyekkel az európai zavarok ellenére is magasan lehet tartani a magyar gazdaság teljesítményét, vagyis annak az uniós átlagnál mindig 2 százalékkal magasabbnak kell lennie.

Az egyik jelentős javaslatcsomagot már el is fogadta a kormány, ez a szakképzési rendszer korszerűsítésére vonatkozik, hogy egyre jobban felkészült fiatalok álljanak a gazdaság rendelkezésére – közölte.

A Brexitről Orbán Viktor azt mondta: London és az EU megállapodása megvédi a Nagy-Britanniában lévő magyarok érdekeit, a megállapodás alapelveit pedig a brit parlament is jóváhagyta, így szerinte innentől csak technikai kérdésről van szó, „a britek lényegében kint vannak az EU-ból”.

(MTI - Híradó nyomán)