A hvg interjúja a Budapest Pride két szóvivőjével, Karlik Cintiával és Peksa Kamával. (Kama: hagyományos észt finomlisztkeverék, amely őrölt, szitált árpából, zabból, valamint borsóból készül. Forrás: Wikipédia)
- Pénteken a megnyitóval elkezdődött a Pride hónapja, július 6-án jön a felvonulás. Kordonok között vagy a nélkül? Azt lehetett olvasni, hogy maradnak a kordonok, de mindenhol lehet csatlakozni a felvonuláshoz. Nyakatekertnek tűnik.
Karlik Cintia: Idén először van egy bírósági papír a kezünkben, hogy mindenhol beléptethetünk résztvevőket a vonulás útvonala mellett. Kordonokról eddig egy szó sem esett. Azt gondolom, ha mindenhol van beléptetés, akkor nincs értelme a kordonoknak.
Karlik Cintia (fotók: Reviczky Zsolt)
- Vagyis?
K. C.: Biztosabbak vagyunk, mint eddig bármikor, hogy idén a legszabadabb Pride fog megvalósulni.
Peksa Kama: Két éve még kisebb csel kellett ahhoz, hogy kordonok nélkül vonulhassunk, de végül problémamentes lett az akkori Pride. Ennek hála, tavaly már csak ott volt kordon, ahol bejelentett ellentüntetés volt. Évről évre haladunk előre. Van más nagy felvonulás is a városban, elég csak a Békemenetre vagy a biciklis felvonulásra gondolni, ott sem terelik kordonok közé az emberek.
Peksa Kama
- Számítanak ellentüntetőkre idén? Most alakult a Nemzeti Légió, Toroczkai László, aki a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz is köthető, és egyre aktívabb országos politikai szereplő is a pártjával.
K. C.: Semmi problémánk nincs az ellentüntetésekkel. Addig nincs baj, amíg ez nem több, mint békés véleménynyilvánítás.
P. K.: Számítunk rájuk idén is, minden évben velünk vannak. Tavaly megtörtént például, hogy egy békés, vallásos csoport és néhány felvonuló sütivel kínálta egymást és jót beszélgettek.
- Néhány napja beütöttem a keresőnkbe a Pride szót és végigpörgettem, mi történt az elmúlt hónapokban. Az év úgy kezdődött, hogy a köztévé egyik adásában arról beszélgettek, gyógyítható-e melegség.
P. K.: Biztos vagyok benne, hogy még ma is sokan azt gondolják, ez egy betegség, amiből ki kell gyógyítani minket, holott teljesen egyértelmű, mi nem vagyunk betegek.
- Miért hozzák fel mégis újra és újra ezt a témát?
P. K.: Hogy mi a cél ezzel, csak találgatni tudok.
K. C.: A homofóbia egy politika tőke, ennek a szeleit mi is érezzük.
- A saját bőrükön?
P. K.: Abszolút. Velem nagyjából egy évben egyszer szokott megtörténni, hogy az utcán odajönnek és lebuziznak, az utóbbi két hónapban ez kétszer is előfordult. Azt gondolom, ez azért van, mert a kormányoldal politikusai és megmondóemberei felbátorítják az embereket a megnyilvánulásaikkal arra, hogy eltiporjanak másokat. A politika táplálja ezeknek az embereknek a felsőbbrendűség-érzetét.
- Mit lehet tenni egy ilyen helyzetben?
P. K.: Őszintén, ilyenkor az ember megpróbál átmenni a bolt másik végébe vagy az utca másik oldalára. Megpróbál eltűnni.
- Gondolta volna, hogy 2019 Magyarországán ez két hónap alatt kétszer is megtörténik?
P. K.: Reméltem, hogy nem, de mivel az utóbbi két évben egyre szabadabban tudtunk vonulni a Pride-on, lehetett arra számítani, hogy éreztetik majd velünk, „ne gondoljátok már azt, hogy annyira nagyon békésen eléldegélhettek itt.” Pedig nem provokálok senkit, csak vagyok és létezem.
- „Igen, meleg vagyok.” Mondta Ungár Péter áprilisban. Mit gondoltok erről a kiállásról, arról, hogy ő az első nyíltan meleg országgyűlési képviselő Magyarországon?
P. K.: Nagyon előremutató, hogy egyre több pártban vannak nyíltan meleg és leszbikus politikusok. Fontos, hogy úgy, mint az élet minden területén, a politikában is sokszínű és a különböző kisebbségekben érintettek vegyenek részt.
(...)
- Kövér László kap meghívót a felvonulásra?
P. K.: Minden évben küldünk meghívókat, Orbán Viktornak is, Kövér Lászlónak is, Áder Jánosnak is, várjuk őket sok szeretettel. De „egyéb elfoglaltságiak miatt” nem tudnak részt venni, szokták válaszolni.
- Hogy fogadná Orbánt a menet?
K. C.: Ha Orbán Viktor részt szeretne venni a Budapest Pride felvonuláson, az egy nagyon fontos állásfoglalás lenne a részéről, azt jelentené, hogy ő is egyetért azzal, hogy a sokszínűség érték.
P. K.: Azt jelentené, hogy ő is egy szabad országban szeretne élni, ahol mindannyian egyenrangúak vagyunk.
- Tavaly egy ezt firtató kérdésre csak annyit mondott, „mit kerestem volna a Pride-on?”
P. K.: Ha fontosak lennének neki az emberi jogok, ott lenne.
