Visszavonta "Begy Viktor" magyar állampolgárságát Áder János köztársasági elnök, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kezdeményezésére – derül ki a keddi Magyar Közlönyből. A hasonló visszahívások rendszeresnek számítanak jogsértés esetén, a szankcionált Begy azonban nem hétköznapi személy. Ő ugyanis eredeti nevén Viktor Vasziljevics Begy, az ukrán autkefál orthodox egyház egyik püspöke, aki Kárpátalján évtizedek óta ismert magyarellenes megnyilvánulásairól, írja a Népszava.

Hithű kommunistából orthodox püspök

A técsői születésű Viktor Vasziljevics Begy ügyvédként kezdte pályáját, életrajzát pedig külön Wikipedia-szócikk is ismerteti. Bár karrierjét kommunistaként nyitotta, ez nem akadályozta meg abban, hogy az 1990-es évek elején az ukrán nacionalista Népi Mozgalom (RUH) egyik alapítója legyen; a szervezet parlamenti küldöttje is volt, majd a Reformok és Rend Párt parlamenti képviselőjeként jutott be az ukrán törvényhozásba.

Főszerkesztőként irányította a magyarellenes Ezüst Föld (Szribna Zemlya) hetilapot. A Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének cikke szerint Begy már 1992-ben megakadályozta egy képviselőtársával, hogy az ukrán parlament döntsön a nemzeti kisebbségek által jelentős számban lakott területek jogállásáról, leghírhedtebb akciója azonban mégis az volt, amikor több ukrajnai nacionalista értelmiségivel együtt tiltakoztak a Verecke-emlékmű felállítása ellen, mondván, az ukrán sebeket tép fel, és Kárpát-Ukrajna 1939-es magyar "megszállására" emlékeztet.

Begy legutóbb tavaly augusztusban hallatta hangját, amikor a karpataljalap.net szerint „az Ukrán Függetlenség XX. Századi Harcosai Kárpátaljai Megyei Szervezetének” elnökeként azért tiltakozott egy petícióban, mert az ungvári magyar konzulátus előtt álló kőtömbök egyikét magyar nemzeti színekre festették (igaz, a másikat ukrán színekkel dekorálták ki).

A politikai és egyházi körökben is forgolódó közéleti személyiség - saját leírása szerint a Kárpát egyházmegye püspöke – nem mellesleg két akadémiát is vezetett, de mindkettőt felszámolták, egyiket a világi, másikat az egyházi hatóságok.

Már áprilisban köztudott volt, Áder most lépett

Az egyetemalapítással is próbálkozó Begyről egy ukrán lap, a Pershij.ua írta meg, hogy a harcos nacionalista püspök 2019-ben magyar állampolgárságot igényelt, de ezt még áprilisban elvesztette. Begy az ügy kapcsán állította, hogy maga mondott le állampolgárságáról, és erről értesítette a magyar államfőt is.

Az ügy kapcsán több kérdés is felmerül, ezek közül a legfontosabb, hogy Viktor Begy egyáltalán miért vette fel a magyar állampolgárságot – és pontosan milyen okból fosztották meg aztán tőle. Az Áder döntéséről szóló közlöny ugyanis az állampolgárságról szóló törvény 9. paragrafusát említi magyarázatként, miszerint „magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg."

Az tehát nyitva marad, hogy Begy hamis adatokat közölt, vagy tényeket hallgatott el, és ha utóbbi történt, miről „felejtett” el beszámolni. Szintén nem mellékes, hogy a magyargyűlölő püspök mikor igényelte és meddig birtokolta a magyar állampolgárságot - és hogy a neki megítélt státusz jelenthetett-e nemzetbiztonsági kockázatot.

Áder és Gulyás hivatala is titkolózik

A Népszava az ügyben megkereste a Miniszterelnökséget és a Köztársasági Elnöki Hivatalt is, mindkét helyről ugyanazt a választ kapták:

Az ügyhöz kapcsolódó minden nyilvános adatot és körülményt a köztársasági elnöki határozat (163/2019.) tartalmaz, a Miniszterelnökség további információval nem szolgálhat.

Vagyis magára a közlönyben megjelent határozatra hivatkoznak, nem akarják elárulni, hogy a püspök milyen körülmények között szerezte meg, és veszítette el magyar állampolgári státuszát.