A magyarországi társadalom mintegy harmada 125 ezer forintnál kisebb összegből gazdálkodik havonta, ők képviselik a legalsó társadalmi réteget.
Az Orbán-kormány - más nyugati, jobboldali pártokhoz hasonlóan - a középosztály felemelkedését tartja fontosnak, mert ők adják a gazdaság alapját a munkaerejükkel, vállalkozásaikkal. A retorikában egy erős és széles társadalmi réteg jelenik meg, az intézkedések azonban sokkal inkább kedveznek a felső-középosztálynak, mint a társadalom alsóbb szintjén lévőknek. Erre jó példa az adórendszer átalakítása, mely progresszívből egykulcsossá vált. Bár a fizetendő adó mértékét tekintve ezzel minden dolgozó ember jól járt, a gyakorlatban az alacsonyabb keresetűek számára drasztikus változást hozott. Az ő fizetendő adójuk egy százalékponttal csökkent ugyan, ám közben a kormány eltörölte az adójóváírást, így a végső egyenleg negatív. Ezzel szemben a magasabb keresetűeknél az adó szinte megfeleződött, így a korábbiaknál jóval több pénzből gazdálkodhattak.
A középosztály megerősítésének felvállalása mellett nagy hangsúlyt kellene fektetni a szegényebbek felzárkóztatására, de a statisztikák szerint ők egyre jobban leszakadnak. Egy friss kimutatás is rávilágít az elszegényedés folyamatára - írja az Mfor.
Az OECD honlapján nemrég közzétett kimutatás is azt igazolja, hogy a 2000-es évek közepe és a 2010-es évek közepe között csak a szegényebb társadalmi réteg gyarapodott Magyarországon. Jelenleg a társadalom
- 30 százaléka tartozik az alacsony jövedelműek csoportjába, arányuk 10 év alatt 4,7 százalékponttal emelkedett,
- a középosztályba a társadalom 62 százaléka tartozik, ez a réteg 3,7 százalékponttal zsugorodott,
- a felső tízezerbe a társadalom 7 százaléka tartozik, ami 0,9 százalékpontos csökkenés eredménye.
Az OECD meghatározása szerint
- alacsony jövedelmű osztályba tartozik az, akinek jövedelme nem éri el a medián 75 százalékát,
- a középosztályba a medián 75 és 200 százaléka között keresők,
- a felső jövedelmi osztályba pedig azok tartoznak, ahol a jövedelem a medián 200 százalékát is meghaladja.
Ha megnézzük a régiós országokat, akkor azt lehet látni, hogy ugyanezen időszak alatt
- a cseheknél 0,9 százalékponttal 23 százalékra csökkent az alsó rétegbe tartozók aránya, ugyanakkor a középosztály 1,9 százalékponttal növekedett, a felső tízezer pedig 0,9 százalékponttal 6 százalékra csökkent.
- A szlovákoknál is hasonló folyamat zajlódott le, annyi különbséggel, hogy a középosztály 0,3 százalékpontos gyarapodásával együtt az elit rétegbe tartozók aránya is 0,4 százalékponttal nőtt. A legszegényebb rétegbe 0,7 százalékponttal kevesebben tartoznak, a társadalom 24 százaléka.
- A magyar társadalomszerkezethez nagyon hasonló a lengyelhez, bár a drasztikus változások itt nem következtek be. A különböző társadalmi rétegek aránya lényegében stagnált a vizsgált időszak alatt, a legszegényebb rétegbe a társadalom 29 százaléka tartozik, a középosztályhoz 61, a felső tízezerbe pedig 9 százalék.
Magyarországon jelenleg ha valaki 125 ezer forintnál kevesebbet keres, akkor a társadalom legalsó rétegébe tartozónak tekinthetjük, vagyis a 30 százalékos arányt figyelembe véve közel 3 millió magyar ennél kevesebb pénzből él havonta. Mondhatjuk őket szegénynek is, hiszen egyes statisztikák a medián 65 százalékánál kevesebből élőket annak nevezik. Ha a jövedelem havi 125 ezer forint és 325 ezer forint között van, akkor sorolható a középosztályba az illető, ha pedig havi 325 ezernél többől gazdálkodhat, akkor a felső jövedelmi osztályba tartozik. Az OECD szerint a medián átlagkereset 166 667 forint - írja a lap.
