Újabb fejezettel folytatódott kedden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Palkovics-féle Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) küzdelme: az ITM olyan előterjesztést küldött a kutatóknak, amiben korábban már konszenzussal elfogadott dolgokban visszakozott, más fontos problémákat pedig vagy elkent vagy teljes egészében figyelmen kívül hagyott. Az MTA elnöksége szerdán ülésezett az előterjesztés miatt, ahol a hvg értesülései szerint döntés született arról, hogy a májusi közgyűlésnek azt javasolják, ne hajoljon meg a kormány követelésének, és maradjon az MTA keretein belül az intézethálózat - írja az Index.
A lapnak a grémium egyik tagja beszélt az elhangzottakról, szavai alapján az ülésen az alábbi pontokat fogalmazta meg az elnökség:
- A kutatóhálózat távolabb kerülne az MTA köztestületétől, és a kormányzat nagyobb beleszóláshoz jutna a kutatóhálózat irányításába, de formálisan a jelenlegi akadémiai köztestület része maradna, és a költségvetése is az MTA költségvetési fejezetében jelenne meg.
- Az elnökség elfogadta azt, hogy a kormány és az MTA köztestülete ugyanannyi képviselőt küldjön az irányító testületbe, de ragaszkodik hozzá, hogy az intézetek is ugyanennyi képviselőt küldhessenek a grémiumba.
- Az MTA ragaszkodik az alapfinanszírozás fenntartásához is, és elutasították az innovációs miniszter ajánlatát, hogy kizárólag pályázati formában működjenek.
- A döntéshozó grémium ragaszkodik ahhoz, hogy a fontos döntésekben, ami az intézetek finanszírozását, átszervezését, összevonásokat, esetleges megszüntetéseket érintene, csak nemzetközi átvilágítás után, kétharmados többséggel döntsenek.
Az MTA és az ITM több hónapos harc után március 8-án jutott nagy vonalakban dűlőre egymással: az ekkor aláírt közös szándéknyilatkozat értelmében az Akadémia belement, hogy leválasszák róla a kutatóintézeteit, cserébe az intézethálózat egyben maradt, megőrizte az MTA "brandet", az MTA meg formálisan a vagyonát.
A megállapodás számos kérdést nyitva hagyott, de annyiban mindenképpen hasznos volt, hogy a felek közös bizottságokat állítottak fel. Az itt zajló döntés-előkészítő egyeztetések feladata az volt, hogy a kutatók megtalálják az ITM számára is elfogadható feltételeket, és javaslatokat tegyenek a kutatóhálózat új szervezeti, irányítási és finanszírozási rendszerére vonatkozóan.
Számos fontos kérdésben sikerült is elfogadható kompromisszumot találni, ami lényegi előrelépést is jelenthetne, az ITM azonban a szenátus összetételének tekintetében ragaszkodott a kormánytöbbséghez, amit a kutatók elfogadhatatlannak tartottak.
Ennek ellenére úgy tűnt, hogy közelednek egymáshoz az álláspontok, több helyen sikerült is konszenzusra jutni a tárgyalások során, a minisztérium azonban hétfőn olyan tervezetet küldött a kutatóknak az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat létrehozásáról, ami tartalmazott ugyan előremutató elemeket, de összességében több szempontból is visszalépés volt az eddigi megállapodásokhoz képest.
Erre jó példa az, hogy a március 8-a óta tartó tárgyalásokra reflektáló, azokat összefoglaló előterjesztésben az is szerepel, hogy a minisztérium letett arról, hogy egy vagyonkezelői alapítvány kapja meg az intézeteket. Ez eddig logikus is lenne, hiszen a Stratégiai Bizottságban konszenzusos megállapodás született arról, hogy ezeket egy köztestület vegye át. A minisztérium előterjesztésében ugyanakkor a köztestületi keretet is elvetette, ráadásul arra hivatkozva, hogy az erősítené a hálózat koherenciáját.
Ennél is fontosabb volt a szenátus összetételének kérdése, amely olyan volumenű probléma, ami a már kialakított pontok végrehajtásának is gátat szabhat. Ezen a téren
- az ITM eleinte egy paritásos elvű felosztást javasolt, ahol a szenátus felét a kormány delegálná – azzal a vállalással, hogy a delegáltjai többsége „tudós" –,
- míg az MTA egy olyan konstrukciót szorgalmazott, melyben a szenátust az elnök mellett egyharmad részben a Kormány, egyharmad részben az MTA, egyharmad részben pedig a kutatóhálózat delegáltjai alkotják.
Az ITM az általuk korábban javasolt hat-hat fős felosztáshoz képest az előterjesztésében hozott egy speciális jelölési szabályt, melynek értelmében két-két főre csak a kutatóhálózat tagjai tehetnének javaslatot, de az nem volt világos, hogy miért kell a két fél jelöltjeihez rendelni a kutatóhálózatot ahelyett, hogy az a paritás elve szerint maga is delegálna hat képviselőt. Az ülés alapján egyébként az elnökség is ezt a konstrukciót szorgalmazta, vagyis a jelek szerint a kutatók továbbra is ragaszkodnak az egyharmados felosztáshoz.
A hvg értesülései szerint az Akadémia is tisztában van azzal, hogy lényegében szembefordult a kormánnyal, és fel is van készülve arra, hogy az „engedetlenség” miatt erős kormányzati támadásoknak, zsarolásnak lesz kitéve.
Frissítés: Palkovicsék nem örülnek a "bekeményítésnek"
Nem örül Palkovics László, hogy az MTA bekeményített a kutatóintézeti hálózat ügyében. Úgy fest, az átalakítás, azaz a hálózat MTA-ról történő leválasztása eldöntött tény a kormány részéről - számol be a fejleményről ugyancsak a hvg.
Bár úgy tűnt, március 8-án az MTA meghajol a kormány akarata előtt, a kedd esti elnökségi döntés mégis arra utal, felveszi az akadémia a kesztyűt, és nem enged a kormány átalakítási szándékainak, illetve újraírná annak szabályait.
Erre válaszul kiadott egy közleményt az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Ebben a tárca leszögezi, a kormány azon van, hogy "a hazai tudományos kutatásokra fordított milliárdok a magyar gazdaság hatékonyságát és versenyképességét növeljék", és a kutatóintézetek számára "teljes tudományos autonómiát biztosító, átlátható, hatékony" új szervezeti struktúrát dolgozott ki, amelyben "az MTA-tól és a kormánytól azonos távolságban lévő, a kutatóhálózati közösség számára az irányításban részvételt biztosító vezetési struktúrát hoz létre".
Az ITM állítja, a tárgyalásokkor "messzemenőkig" figyelembe vette az MTA szempontjait, de a független költségvetési környezetben működő hálózatot leválasztaná az MTA-ról mindenképp.
Az MTA köti az ebet a karóhoz, meg akarja tartani a kutatóhálózatát, pedig Lovász László előzőleg aláírta azt a szándéknyilatkozatot, amelyben az áll, önállóan működik tovább a kutatóhálózat.
"A tárca továbbra is az MTA konstruktív együttműködését várja a szakmai, kutatói körök támogatását is élvező új szervezeti megoldás kialakításában. A status quo minden áron való fenntartására való törekvés helyett a változásban rejlő előnyöket érdemben megfontolni kész MTA hozzáállásra van szükség."
Üzent a kérdésről döntő MTA-közgyűlésnek is Palkovics: "Az MTA közgyűlése eldöntheti, hogy az átalakítási folyamatban konstruktív partnerként részt kíván-e venni.
Ha igen, akkor közösen alakíthatók ki azok a garanciális elemek, amelyek zálogai lehetnek egy, a közösség céljai és Magyarország versenyképessége érdekében működő, folyamatosan javuló teljesítményt mutató, autonóm magyar tudományosságnak". A másik opcióról nem ejt szót a közlemény.
Kapcsolódó: A Magyar Tudományos Akadémia az ideológiai háború homlokterében
