A kormány elítél minden antiszemita cselekedetet – mondta az igazságügyi miniszter a "holokauszt magyarországi áldozatainak" emléknapja alkalmából tartott központi megemlékezésen kedden Budapesten.

Korábbi fénykép

Trócsányi László kiemelte: a "holokauszt" az egész magyar társadalmat érintette, az emlékezés a jelennek, és még inkább a jövőnek szól. "Emlékezni kell, hogy ezt a bűnt az emberiség soha többé ne kövesse el" – fűzte hozzá.

A "holokauszt minden jóakaratú ember fájdalma, nem történhetett volna meg, ha mindenki ellenáll" – hangoztatta a miniszter, megjegyezve: "nem a gázkamrákkal kezdődött".

Hangsúlyozta, hogy a szólásszabadság klasszikus alapjog, de az emberi méltóság védelme a véleménynyilvánítás korlátja kell hogy legyen. Trócsányi László globális problémának nevezte az internetes "gyűlöletbeszédet". Mint mondta, a fake news-zal, a trollokkal szemben a jogrendszerek lépéshátrányban vannak, felelősségük van ebben az államoknak, az EU-nak és a nemzetközi közösségnek.

A miniszter rámutatott: a magyar polgári törvénykönyv lehetővé teszi, hogy a közösség tagja fellépjen a gyűlöletkeltő megnyilvánulások ellen, a büntető törvénykönyv pedig szankcionálja a holokauszt "tagadását". Hozzátette ugyanakkor, hogy a jog szükséges, de nem elégséges: nem elég nemet mondani, igent kell mondani az egymás megbecsülésén, tiszteletén, megismerésén alapuló kultúrára. Szükség van minden jóakaratú ember szerepvállalására – mondta Trócsányi László.

"A társadalmat átható antiszemitizmus" - egy lépésre a bűnös nép fogalmától

Grósz Andor, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke beszédében azt emelte ki, hogy emlékezni kell, még akkor is, ha az feltépi a sebeket.

Emlékeztetett: 1944 tavaszán a magyarországi zsidók abban reménykedtek, hogy "a kormányzó úr nem engedi" azt, ami Szlovákiában, Ausztriában és több más országban már megtörtént, holott akkor már hat éve életbe lépett Magyarországon az első zsidótörvény, már nem dolgozhattak zsidók az államigazgatásban, nem láthattak el fegyveres szolgálatot, nem taníthattak, 1944. március 19-én pedig bevonultak Magyarországra a szövetséges német csapatok, és a következő napokban elrendelték többek között, hogy a zsidók viseljenek sárga csillagot, ne közlekedhessenek helyközi járatokon, a vagyonukat pedig zárolják.

Az áldozatok halálához nagyban hozzájárult a társadalmat, az államigazgatást átható, az állami politika szintjére emelt antiszemitizmus – vélekedett a közalapítvány kuratóriumának elnöke. Ma a magyar kormány zéró toleranciát tanúsít az antiszemitizmussal szemben – tette hozzá a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhelyen tartott központi megemlékezésen Grósz Andor.

(MTI nyomán)