Egyezséggel végződött az az eljárás az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt, amelyet egy "transznemű nő" kezdeményezett, miután munkáltatója nem engedte, hogy öltözőt váltson, miután "megváltoztatta a nemét" és a nevét. A munkáltató bocsánatot kért, és vállalta, hogy a jövőben beengedi őt a női öltözőbe. És bárki mást is, aki máról holnapra úgy dönt, hogy most már ő is nő. A bálnává vagy zsiráfokká változók sorsával egyelőre még nem foglalkoztak a "jogvédők".

Illusztráció (Daily Stormer)

"Medgyesi Aliz", egy 41 éves "transznemű nő" 2016 óta dolgozott egy alföldi kisváros egyik gyárában. 2018 nyarán "nemét és nevét hivatalosan is megváltoztatta", majd ősszel "nemi megerősítő műtétekben" volt része.

Amikor új iratai birtokában "nőként" ismét munkára jelentkezett, és szerette volna a női öltözőt használni, ezt munkáltatója "a nyugalom megőrzése érdekében" megtagadta, így szegény kénytelen volt a női WC egy elkülönített részében öltözni.

A "nő" a "hátrányos megkülönböztetés" miatt az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, amely eljárást indított az ügyben. Az eljárás során a munkáltató nem tagadta az elkülönítés tényét, ugyanakkor nyitott volt korábbi gyakorlatának megváltoztatására.

Kötelező lesz az őrület: Pistát Aliznak kell hívni, még előadást is tart

A 2019. március 21-i tárgyaláson elfogadott egyezség szerint a munkáltató vállalja, hogy a jövőben mind a kérelmező, mind a cég valamennyi munkatársa "a nemi identitásának megfelelő" öltözőt használhatja. "Alizt" emellett felkérték, hogy a cég által szervezett panelbeszélgetésen beszéljen a "nemi identitás kérdéseiről".

"Azért indítottam eljárást, mert azt akartam, hogy a munkaadóm tudja: nem különböztethet meg hátrányosan a nemi identitásom alapján" - nyilatkozta elégedetten "Medgyesi Aliz".

Az érintett "nő" jogi képviseletét ellátó Háttér Társaság 2016-ban folytatott kutatást a "transznemű emberek munkahelyi és foglalkoztatási diszkriminációjáról". A kutatás szerint a "transzszexuális" válaszadók 43 százalékát küldték el "nemi identitása" miatt munkahelyéről, illetve 63 százalékuk döntött már úgy, hogy a transzfób légkör miatt maga vált munkahelyet.

A szélesebb körben ismert LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű) kifejezés helyett a Háttér közleménye már egy hosszabb, LMBTQI kifejezést használ, vagyis az előbb felsorolás a "queer" és az "interszexuális emberekkel" is kibővül - magyarázza az Index, amiért igen hálásak vagyunk. A queer ("bár a kifejezéssel óvatosan kell bánni, mert szitokszóként is használják" - figyelmeztetnek) olyan ember, "aki számára a szexuális irányultság és a nemi identitás képlékeny, nem csupán két pólusban képzelhető el" (hetero/meleg vagy leszbikus; férfi/nő). Az "interszexuális" embert pedig nem lehet határozottan a férfi és a nő kategóriák valamelyikébe besorolni, mert a kromoszómái, hormonjai, testfelépítése, nemi szervei vegyes nemi jelleget mutatnak - tudhattuk meg.

Az ügy kapcsán Sándor Bea, a Háttér Társaság jogsegély-szolgálatának munkatársa elmondta: "az LMBTQI munkavállalók a hátrányos megkülönböztetés és a zaklatás számos formájával találkoznak a munkahelyen, annak ellenére, hogy az egyenlő bánásmódról szóló törvény a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést 2003 óta tiltja".

Az elutasítás különösen sújtja azokat a "transz embereket", akik a "tranzíciójuk", azaz "nemük jogi elismertetése" során muszáj hogy a munkahelyük felé is felvállalják magukat. A Háttér Egyesület ezért kétéves projektbe kezdett "a transz emberek munkaerőpiaci integrációját segítő intézkedések elterjesztése érdekében"...