A legelitebb bv-intézet fogvatartottjai szinte szabadon dolgozhatnak egy családi cégnél, amiből egy börtönparancsnok felesége profitál - írja a 24.hu.

Egy fogvatartott olvas a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet enyhébb végrehajtási szabályok alá tartozó körletében, Kecskeméten 2013 szeptemberében (fotók: Cseke Csilla/MTI)

Egyágyas, saját kulccsal zárható szobák, rács nélküli ablakok, saját tévé, parkosított udvar, szökőkút, teniszpálya – ez nem Svédország egyik börtönének leírása, hanem egy régóta működő kecskeméti büntetés-végrehajtási intézményé.

A „parkettás”, azaz a Bács-Kiskun megyei Büntetés-végrehajtási Intézet II. objektuma létezéséről kevesen tudnak, pedig az 1990-es évek óta üzemel. Ide kerültek az igazságszolgáltatás, a hatóságok és a fegyveres testületek megtévedt tagjai, az úgynevezett védett személyek. A kényelmi szolgáltatások miatt azonban a hely népszerű lett a gazdasági bűncselekmények miatt elítélt vállalkozók, tehetős üzletemberek között, és bennfentesek szerint nagyobb a politikusok rokonságába, közvetlen ismeretségi körébe tartozó elítéltek aránya is a többi magyar fegyintézethez képest. A kecskeméti afféle VIP-börtönné alakult az idők során, bár ezt hivatalosan senki sem ismeri el.

A Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet udvara Kecskeméten 2013 szeptemberében

A bentlakóknak nem kell megküzdeniük a magyar büntetés-végrehajtási rendszer általános problémájával, a túlzsúfoltsággal: nincsenek szűk börtönzárkák, az 59 körletből 56 kényelmes egyszemélyes szobának is beillene. A fennmaradó három szobát kétágyasra alakították ki. A pozitívumok sorát bővíti az is, hogy ha a fogvatartott úgy dönt, el is hagyhatja az intézet területét. A többség őrfelügyelet nélkül mehet minden nap külsős munkahelyre.

A nagyjából 60 fős intézményből jelenleg 15-en Táborfalvára járnak dolgozni. A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtással kötött megállapodás alapján céges busszal utaztatják az üzemhez, ahol szinte a civil alkalmazottakhoz hasonló mozgásszabadságot élvezhetnek a két műszakban folyó munka idején. Az elítéltek az utcára is szabadon kimehetnek.

A Kecskeméttől félórányi autóútra fekvő Táborfalván a Ferroplast Kft. egy műanyag-feldolgozó és -fröccsöntő üzemet működtet. Táborfalva igazi mintaprojekt lett a büntetés-végrehajtás rendszerében: a Belügyminisztérium 2017-es Fogvatartottak reintegrációja című, uniós támogatásból szervezett konferenciáján az egyik előadó a cég ügyvezetője volt, aki igazi win-win vállalkozásként mutatta be az elítéltek alkalmazását.

Az előadás szerint a munkaerőhiánnyal küzdő kecskeméti térségben igen komoly eredménynek tekinthető, hogy a cég a megállapodásnak köszönhetően hosszútávon stabilizálni tudta saját munkaerő-utánpótlását. A fogvatartottakkal ráadásul képzett és olcsó munkaerőhöz jutottak. Nem véletlen, hogy az összesen 40 fős vállalkozás 20 elítélt alkalmazását vállalta.

A megállapodás mindkét félnek jó üzlet. A büntetés-végrehajtás is jelentős bevételhez juthat a kiszervezett munkások fizetéséből. A cég nettó 750 forintos díjat fizet a fogvatartottak minden egyes munkaórájáért a börtönnek, amely közben a fizetésekből is levesz napi 500 forintot rabtartás címén, így napi nettó 6000 forint bevételhez jut a Táborfalvára kiszervezett munkásokért. A fogvatartottak 260 forintos órabért kapnak, amivel 23-25 ezer forintot tudnak megkeresni havonta.

A 25 éve alapított Ferroplast Kft. forgalma az elmúlt években meredeken emelkedett, egyre közelebb került a milliárdos szinthez, és közben komoly nyereséget biztosított a tulajdonosoknak is. Az adózott eredmény 2015-2016-ban megközelítette az évi 100 milliót, de 2017-ben is 54 millió forint volt.

A kecskeméti fogvatartottakkal dolgozó Ferroplast Kft. egyik tulajdonosa, Füzesiné Gajdácsi Magdolna az egyik szomszédos Bács-Kiskun megyei börtön igazgatójának felesége. Füzesi Viktor ezredes az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetet vezeti.

Furcsa csavar, hogy a kecskeméti bv-intézet parancsnokának felesége viszont éppen az állampusztai börtönben működő gazdasági vállalkozásban kapott vezetői állást. Zachar Tibor felesége az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. tésztagyárának lett az üzemvezetője. A 2017-ben átadott tésztaüzem műszakonként közel egy tonna tarhonyát, csőtésztát, spagettit képes gyártani. Ez az üzem látja el az összes bv-intézetet száraztésztával.

A 24.hu megkereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP), nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy egy magasrangú bv-s vezető felesége és annak családja profitál a fogvatartottak munkájából.

A válasz szerint ez nem összeférhetetlen.

Az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka a jogszabályi előírásoknak megfelelően erről a tényről korábban tájékoztatta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát. Ennek a vizsgálata azt támasztotta alá, hogy nincsen összefonódás a beosztás és a vállalkozás vezetése között.

A BVOP szerint volt olyan időszak, amikor az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet jelenlegi parancsnoka a kecskeméti börtönben töltött be vezető beosztást, és akkor szüneteltették a szerződést. A BVOP azt is hangoztatta, hogy az állampusztai börtön parancsnokának a felesége csak ügyvezető a cégnél. Ezt az Opten cégnyilvántartó adatai azonban cáfolják: Gajdácsi Magdolna 2001 óta tulajdonostárs a táborfalvai kft.-ben. A BVOP azt is elismerte, hogy a kecskeméti parancsnok felesége közben az állampusztai börtöncégnél kapott vezetői állást, de a jelek szerint ez sem vet fel összeférhetetlenségi kérdést a bv rendszerében.