A Kúria elutasította egy adós felülvizsgálati kérelmét, amelyet az ügyfél devizahitel-szerződése érvénytelenségének – ismételt – megállapítása érdekében indított.

A mintegy 22 millió forintnak megfelelő svájcifrank-hitelt felvevő adós által indított perben még 2014 előtt jogerősen a devizahitel-szerződés érvénytelenségét állapította meg a bíróság, elsősorban azért, mert a szerződésben nem határozták meg a kölcsön konkrét összegét.

Időközben azonban a Kúria jogegységi döntést hozott a devizahitelekkel kapcsolatban, ez után indított a bank újabb pert – jelen eljárást – az ügyfél ellen a szerződés érvényessé nyilvánítása érdekében. Ezt a pert a bank jogerősen megnyerte, (az eljárás során a bíróságok határozták meg a kölcsön összegét), ám az adós felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen.

A bank és az adós tartozásra vonatkozó számításaiban tízmilliós nagyságrendű eltérés van.

Az alperesi oldal érvelése szerint a szerződés létre sem jött, érvényessé nyilvánításának már csak ezért sem lehet helye. Ezenkívül hivatkoztak többek között arra: az eljáró bíróságoknak hivatalból észlelniük kellett volna, hogy a szerződés több rendelkezése a kamat és a törlesztőrészletek meghatározása miatt jogszabálysértő, illetve tisztességtelen azért, mert a bank nem adott tisztességes tájékoztatást az árfolyamkockázatról.

A felperes bank a felülvizsgálati kérelem elutasítását és a jogerős ítélet fenntartását kérte.

A Kúria kedden nagyrészt eljárási okokból elutasította az alperesi kérelmet és fenntartotta a jogerős ítéletet.

Szóbeli indoklásában a Kúria kiemelte, hogy nem tipikus ügyről van szó, és rámutatott, a szerződés létrejött, mivel a kölcsön összegéről a felek között létrejött az akarategység a szerződés megkötésekor és fennállt a folyósításakor is. A kölcsön összege a szerződés egyes rendelkezéseinek együttes értelmezésével meghatározható volt. A bank folyósította az alperesek igényének megfelelően a 22 millió forintos kölcsönt, az adós pedig évekig törlesztett. Ezek után már nem lehet arra hivatkozni, hogy a szerződés létre sem jött.

A Kúria kifejtette, hogy a létrejött, de az előző per bírósága által érvénytelennek nyilvánított szerződés érvényessé nyilvánításáról jogszerűen döntöttek jelen perben eljáró bíróságok, figyelemmel a Kúria jogegységi határozatára is.

A Kúria leszögezte: a devizaalapú kölcsönszerződéseknél – különösen formai hiányosság esetén, amilyen jelen ügyben a kölcsönösszeg egyértelmű meghatározásának hiánya – a bíróságoknak elsősorban arra kell törekedniük, hogy a szerződéses hibák orvoslásával a szerződést érvényessé nyilvánítsák. Ebben az ügyben a Kúria elfogadta a másodfokú bíróság érvelését és megállapította: a perben fennálltak a feltételei a szerződés érvényessé nyilvánításának, jogszerű volt a kölcsön összegének meghatározása.

Az alperesek által a felülvizsgálati eljárásban az érvényessé nyilvánítás akadályaként hivatkozott egyéb érvek, így például a törlesztőrészletekre vonatkozó szabályok, vagy az árfolyamkockázatról történő megfelelő tájékoztatás hiánya, a kamatszámítás jogszabálysértő volta vagy azért nem volt érdemben vizsgálható, mert ezekre az alperesek a megelőző eljárásban nem hivatkoztak, vagy azért, mert a felülvizsgálati kérelemben előadottak nem feleltek meg az eljárási jog által előírt tartalmi követelményeknek, vagy ezekre a hivatkozást késve, a törvényes határidőn túl terjesztették elő.

A szóbeli indoklásban kiemelték, a felülvizsgálati eljárás nem a rendes eljárás folytatása, csupán a jogerős ítélet jogszabálysértéseit korrigálhatja szigorú keretek között. Így ebben az eljárásban többek között a devizahitel-szerződés feltételeinek tisztességességéről, az árfolyam- és kamatkockázat feltárásának esetleges hiányosságairól sem lehetett állást foglalni.

(MTI)