Összesen 19 855 fő jutott tartózkodási vagy letelepedési engedélyhez 2013 és 2017 között Magyarországon a letelepedési kötvényprogrammal. Most a Transparency International adatkérésének köszönhetően - amelyről a G7 számolt be - az is megvan, mely országokból és egészen pontosan hányan jöttek a kötvényes bevándorlók.
A programban 59 ország 6543 kötvényt jegyző állampolgára, és ezek 13,3 ezer családtagja jutott magyar papírokhoz, a 19 838 letelepedési engedélyt kiváltó külföldi közül 15 754 érkezett Kínából, vagyis a kötvényesek 81 százaléka kínai.
A sorrendben a következők az oroszok, akik 1265-en kaptak magyar papírokat. A harmadik helyen az irániak végeztek (305 fő), majd a pakisztániak (241 fő), irakiak (222), vietnamiak (211 fő), törökök (204 fő) és szírek (171 fő) következnek a listán.
A G7 szerint a tipikus offshore-országokból (St. Kitts és Nevis, Grenada, Antigua és Barbuda, Belize) érkezett bevándorlók így kerülhették meg az egyébként sem túl szigorú hazai szabályokat, ugyanis ezekben az államokban jellemzően nagyon egyszerű állampolgársághoz jutni, és nem is csak az útlevelekkel lehet trükközni. (A Magyar Nemzet korábban egy adócsalásért elítélt orosz esetét hozta példának, aki St. Kitts és Nevis szigetéről adott be tiszta erkölcsi bizonyítványt a magyar hatóságoknak, amelyek a dokumentumot elfogadták.)
A TI adatigényléséből az is kiderült, hogy a közel húszezer letelepedési engedélyt kérelmezőből nemzetbiztonsági kifogás miatt csupán 20 kötvényjegyző és 44 családtag esetében utasították el a magyar hatóságok a kérelmeket.
Ez azt jelenti, hogy a kötvényes külföldieknek csupán 0,3 százaléka nem kapott magyar papírt, miközben a más külföldiek esetében a kérelmek 6,4 százalékát utasították el, vagyis a magyar állam velük 22-szer szigorúbb volt.
A letelepedési kötvényüzlet 5 éve alatt a magyar adófizetők mintegy 20-30 milliárd forintot buktak, miközben a parlament gazdasági bizottsága által kijelölt cégek a program négy éve alatt 162 milliárd forintos bevételre tettek szert.
(Index nyomán)
