"Mi, magyarok nem felejthetünk, nem emelkedhetünk a múltunk sötét bűnei, rémtettei fölé; emlékezetünkben kell tartanunk és tudatosítanunk kell a jövő nemzedékét is, hogy egymást tisztelete, segítése és megértése mennyire fontos nemzetünk egységének fenntartásához, virágzásához" – jelentette ki a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a budapesti gettó "felszabadulásának" 74. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen csütörtökön Budapesten.
Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chabad-Lubavics irányzat magyarországi és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija is mécsest gyújtott a budapesti gettó felszabadulásának 74. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen (fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)
Szalay-Bobrovniczky Vince az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) által a VII. kerületi Dohány utcában, az egykori budapesti gettó emlékfalánál tartott rendezvényen úgy fogalmazott: "ki kell mondanunk, hogy az akkori magyar kormány is felelős a zsidó honfitársaink deportálásáért és meggyilkolásáért."
"Nehéz szavakkal kifejezni, hogy mennyire sajnálom, sajnáljuk mindezt. Nincs erre mentség" – tette hozzá. Kiemelte: a közös jövőnkre nézve továbbra sem hagyhatjuk, hogy a nézeteltérések, a véleménykülönbségek személyes gyűlöletté váljanak, amely lehetővé teszi a társadalmi kirekesztést.
Magyarországon továbbra is érvényesülni fog a zéró tolerancia elve és gyakorlata az antiszemitizmus minden megnyilvánulása ellen – fogadkozott a helyettes államtitkár. Hozzátette: a kormány ezentúl is garantálja minden zsidó honfitársunk biztonságát, továbbá a zsidó közösség az elkövetkezendő időben is számíthat a kormány konstruktív együttműködésére, a közösségi és kulturális élet széles körű támogatására.
Közölte, nem engedhetjük, hogy hazánkban nemzeti, etnikai és vallási közösségekhez tartozó emberek jogsérelmet szenvedjenek el. Az alaptörvény biztosíték arra nézve, hogy az emberi méltóság és az emberi jogok egyenlően és elidegeníthetetlenül illessenek meg mindenkit – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Vince.
Kitért arra is: nem lehet megengedni a Nyugat-Európában újfent érzékelhető erőszakos megnyilvánulási formákat és a fel-felbukkanó antiszemitizmust sem a zsidó honfitársainkkal szemben. A kormány ezért is támogatja a Tett és Védelem Alapítványt, amely egy monitoringrendszert hozott létre azért, hogy figyelemmel kísérje, elemezze és jelentse az antiszemita megnyilvánulásokat Európa-szerte – tette hozzá.
Szalay-Bobrovniczky Vince elmondta: a budapesti volt Európa utolsó gettója a "vészkorszak" idején, itt legalább 70-80 ezer embert "kényszerítettek embertelen körülmények közé". (De persze ha vonatra ültették volna őket, vagy - ahogyan a zsidó legendárium állítja - belelőtték volna őket a befagyott Dunába, akkor az lett volna a baj. Így pedig 68 ezer zsidó élte túl az ostromot, láthatóan hálásak is érte... - a szerk.)
"A mai nap a csendes emlékezés ideje, de kötelességünk nemcsak emlékezni, hanem emlékeztetni is, azért, hogy Magyarországon még egyszer hasonló tragédia ne történhessen meg" – alázkodott újra és újra a zsidóseggnyaló.
Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője arról beszélt, hogy emlékezni olyan eseményekre kell, amelyeknek van tanításuk, üzenetük. "A holokauszt üzenetei sajnos még mindig aktuálisak": az egyik legalapvetőbb az, hogy ember és ember között nem lehet gyűlölet, amellyel a másik létjogosultságát megkérdőjelezem – mondta, hozzátéve, hogy a véleménynyilvánítás szabad, de semmiképpen nem szabad a másik ellen személyesen fordulni.
A beszédek után Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija az áldozatok emlékére mondott imát, majd a jelenlévők – köztük Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere, a diplomáciai testület tagjai és több iskola diákjai – meggyújtották az emlékezés (pontosabban a behódolás - a szerk.) gyertyáit.
(MTI nyomán)
