Rendkívül hosszú interjút készített Kunhalmi Ágnessel az Azonnali, mutatjuk olvasóinknak az érdekesebb részeket, itt olvasható a teljes szöveg.



Fotók: Bakó Bea / Azonnali

"Van valaki a magyar politikában, aki önnél jobb színész?"

- Tragikomédia vagy dráma volt az MTVA-székházban? 

- Az ellenzéki szavazók egy drámát láttak. Soha nem történt olyan a rendszerváltás után, hogy országgyűlési képviselőket fizikai atrocitás ér, miközben a munkájukat végzik, ellenőrző funkciójukat látják el. Hiába akarja a jobboldal tragikomédiának beállítani, hitelteleníteni az ott történteket, azért az őket támogatók is látják miről szólt az MTVA-s eset.

- Nincs abban azért valami, hogy az ellenzék ripacskodott? Úgy érzi, hogy sikerült megőrizni a méltóságukat? 

- Sikerült, ez fel sem merült. Semmilyen törvénytelenséget, jogsértést nem követtünk el: megpróbáltuk elérni, hogy szóba álljon velünk a magyar adóból működő tévé. A méltóságát egy csapat vesztette el: az a kormány, amelyik fegyveres őrökkel állítja meg a vele egyet nem értőket.

- Ha már dráma. Ön lesz a következő magyar Oscar-díjas Nemes Jeles László után? Csak persze színésznő kategóriában. 

- Egy bizonyos körben ezt a címet már megkaptam párszor, köszönöm szépen. 

- Ugye színésznőnek készült korábban. Az ajtós videóval lehet, hogy érdemes lenne újra felvételiznie a színművészetire. 

- Az a helyzet, hogy a fekete nadálytőkrém csodákra képes. Az úr nevét, aki rám csapta az ajtót, nem tudom, de sosem fogom elfelejteni az arcát. Ketten mentek be előttem, és a lábamat még be tudtam tenni; hozzáadódott az én érkező lendületem, egy jó harminc centis ütésnyom volt rajtam, szóval fájdalmas dolog volt.

- Ennyire látványos lett volna a jelenet ekkora jajkiáltással akkor is, ha nem élőzi önt Szél Bernadett? 

- Nem tudom, Szél Bernadettre nem is figyeltem. Azt se érzékeltem, hogy jön utánam, csak arra figyeltem, hogy mindenképpen szeretnék bejutni valamilyen stúdióig.

- Rokonszakma a politika meg a színészet?

- Közszereplés mind a kettő.

- Csak ennyi a közös bennük? 

- Igen.

- Van valaki a magyar politikában, aki önnél jobb színész?

- A választók simán el tudják dönteni, hogy mi az, ami őszinte, és mi az, ami már ripacskodás.

Lásd a nevetős esetet két éve szilveszterkor. Abszolút tudták a választók, hogy az egy összevágott dolog volt. Amiről beszéltem, az nem sok helyre jutott el, helyette az MTVA összevágta annak az elejét meg a végét, és abból lett ez.




(...)

Összeállni Gyurcsánnyal

- Az MSZP-nek ebben, a Fidesz kétharmadában hatalmas szerepe van.

- Az MSZP-kormányok sosem voltak antidemokratikusak, mindig emberközpontú politikát folytattak, soha nem rekesztették ki az ország egyik felét.

- Mégis elintézték, hogy az emberek annyira megutálják önöket, hogy kétharmaddal megszavazzák a Fideszt. 

- Nem az MSZP csinálta önmagában a kétharmadot. De ha valakik így is gondolják, mindenkinek megvan az esélye arra, hogy új világot építsen.

- Ez az esélye megvan még az MSZP-nek? Hiszen akármit csinálnak, ez egy kommunista utódpárt lesz. Nem lenne jobb azt mondani, hogy „oké, ebben ennyi volt, csináljunk egy új pártot”? 

- Mindig is kommunista utódpártnak tartottak minket, és ennek ellenére nyertünk választásokat. Aki még mindig ezt az utódpárti narratívát tolja, az totálisan zsákutcába viszi az ellenzéki pártokat. Nem oldaná meg az ellenzék problémáját, ha az MSZP holnap eltűnne. Nem azt kell mondani, hogy egy párt tűnjön el, hanem jobbat kell csinálni, jobb, érthető jövőt kell kínálni. Erre mindenkinek megvan az esélye.

- Az MSZP most a Párbeszéddel mint egy tiszta, újbaloldali mozgalommal igyekszik az imidzsét tisztára mosni, nem? 

- Nem, ez egy szövetség. Nincsenek tökéletes közösségek, nincsenek tökéletes pártok, ezt kell megérteni. Az MSZP szembenézett azzal, hogy mit csinált az elmúlt szűk harminc évben, azt is tudja világosan, hogy mit rontott el. Ma már nem MSZP-, hanem Orbán-probléma van az országban. Az MSZP abban érdekelt, hogy kialakítsunk egy új politikai minőséget.

- Beszéljünk erről az új minőségről: kívánatos a szocializmus Magyarországon? 

- A szociális piacgazdaság és a demokrácia kívánatos. 

- Akkor miért szocialista pártnak hívják magukat, miért nem szociáldemokratának? 

- Lehet, hogy egyszer úgy fogják hívni.

- Ezt akkor fel fogja vetni párton belül? 

- Ez megint zsákutca, nem ez a kérdés. Nem a párt nevén múlik a dolog, hanem az új politikán. Ha az nincs, megette az egészet a fene. Az új politika hosszú, kitartó munka eredménye. Orbán is átalakította a pártját az elmúlt harminc évben legalább kétszer, helyenként lecserélve a szavazóbázisát is.

- Orbán követendő példakép lehetne ebben önöknek? 

- Az a jó politika, amelyik képes változni a világgal, de megőrzi az elveit, az alapértékeit. Orbán a kilencvenes években egy totálisan szétaprózott jobboldalt egyesített az „egy a tábor, egy a zászló” elv mentén. Neki tizenöt évébe tellett, mire megalkotta a nagy, egységes jobboldali pártot. Alkotott egy érzelmi közösséget, ami ideig-óráig magába foglalta a neofasiszta elemeket és a jobboldali liberális gondolkodású embereket is. Ezt tűzzel-vassal egyben tartják. Erről szól Nagy Imre szobrának elvitele, az, hogy Prohászka Ottokárnak is szeretnének szobrot állítani vagy hogy a Veritas Intézet relativizálja a zsidótörvényeket. Mindeközben a baloldal szétesett, polarizálódott, az MSZP meg még ketté is szakadt. Ez utóbbi szerintem az akkori MSZP történelmi felelőssége a hazai baloldallal szemben.

- Akkor újra össze kéne állni Gyurcsánnyal? 

- A stratégiai célkitűzés, hogy újra egységes legyen a hazai baloldal, egységes politikai alternatívát kínáljon, ami jogállammá szervezi hazánkat, hogy a sokszínűség újra érték lehessen, ne pedig hátrány.

- Ezzel még nem válaszolta meg a kérdést: ha egyszer történelmi bűn volt az MSZP szakadása, akkor újra össze kéne állni Gyurcsánnyal? 

- A szavazók szemében soha nem váltunk külön. Ma az MSZP-DK-Párbeszédnek egymillió-százhuszonötezer szavazója lenne együtt. Ez még nem lenne elég a győzelemhez, de kritikus mennyisége ez az ellenzéknek. 

- Akkor az MSZP-ben úgy gondolják, hogy Gyurcsánnyal együtt lehet legyőzni Orbánt? 

- Ez nem Gyurcsányról, hanem a DK szavazóiról szól.

- De ő a legelutasítottabb politikus Magyarországon. 

- Nahát! Orbán is mennyire elutasított politikus, mégis szavaznak rá az emberek. Ez megint zsákutcás logika. A pártokat általában utálják az emberek, mégis szavaznak rájuk.

- Nem lehet, hogy Gyurcsányt ki kéne rakni az ellenzékből, és úgy lehetne Orbánt leváltani? 

- Már rég nem Gyurcsány-probléma van.

- De a Fidesz ezt kommunikálja. 

- És kit érdekel a Fidesz?

- Nem akarja meggyőzni a Fidesz szavazóit? 

- Nem.

(...)




"Jobbikosok is rám szavaztak"

- Nem fog kijönni a matek, csak ha megszólítják a Fidesz-szavazókat is.

- Van körülbelül százötvenezer, azaz olyan egy-másfél százaléknyi jobboldali szavazó Magyarországon, akik hajlandóak baloldali demokratákkal összefogni vagy szavazni rájuk. Lásd a budai körzetek egy részét, ahol képesek voltunk többséget szerezni.

- Magyarország nem Buda. 

- Micsoda kérdés ez?

- Ez tény. Magyarország nem egyenlő Budával. 

- Oké. De Magyarország abban az értelemben Buda, hogy – például az én pesti választókerületemben és több más körzetben – ugyanaz a logika érvényesül, mint amit Budán láttunk 2018 tavaszán. Jobbikos, tehát jobboldali érzelmű szavazók is rám szavaztak, plusz háromezer szavazatot hozva. Így földbe döngöltük a fideszes jelöltet. És ha minden jól megy, az önkormányzati választáson is együtt fogunk indulni, mert a helyi ügyek, az emberek megsegítése, az iskolák és a járda állapota, meg az, hogy ne a Fidesz embertelen politikája érvényesüljön, sokkal fontosabb a szavazóknak a párthovatartozásnál. Ma a kritikus tömeg szociáldemokrata, liberális és zöld szavazókból áll. Ha ehhez valamennyi jobboldali szavazó csatlakozik, akkor bizony megvan a többség.

- Ez vidéken is így működik? 

- Jórészt igen, sőt!

- Ha a Jobbikkal meg tudunk állapodni az önkormányzati választásokon, és érvényesül az „egy az egy ellen” politikája, akkor Budapestet, a megyei jogú városokat és más egyéb nagyvárosokat és szerintem még valamennyi közepes méretű várost is elhozhat az ellenzék. Hiszen egy valódi, erős alternatíva láttán megmozdul a szavazóbázis. Az én véleményem az, hogy meg kellene állapodni már az európai parlamenti választáson is.

(...)

"Nem tudunk már többé egyedül működni"

- Egy nagyon hosszú, elszánt és kitartó küzdelemre kell számítaniuk az ellenzéki szavazóknak és pártoknak.

- Már kilenc éve ezt halljuk. 

- Igen, de a Fidesz rendszere mostanra megszilárdult. Sokkal nehezebb hónapról hónapra lebontani ezt a rendszert most, mint akár egy évvel vagy félévvel ezelőtt lett volna. Két választás lesz idén Magyarországon. Az EP-választás tétje óriási; az, hogy képesek vagyunk-e visszaszorítani Orbánékat. Képesek vagyunk-e több mandátumot szerezni összellenzékként, mint külön-külön tudnánk? Egy sikeres EP-választás pedig lényegében megágyazhat az önkormányzati választásnak. Aki azt mondja, hogy ez nem így van, az szerintem becsapja a saját választóit, és kilép az együttműködésből.

Meg kell érteni: nem tudunk már többé egyedül működni.

- Van az MSZP-nek bármi üzenete azon túl, hogy „Orbán, takarodj”? Mert mást nagyon nem tudunk felidézni Botka László „Fizessenek a gazdagok!” üzenete óta.

- Persze, hogy van. Én sem azért lettem politikus, hogy Orbánnal harcoljak folyamatosan. Egyszerűen belenyomorodom abba, hogy százezer gyerek kiesik a közoktatásból nemhogy szakmai, általános iskolai végzettség nélkül. Lényegében még egy generáció gallyra megy ezzel a kormánnyal.

- És ebben mi az üzenet túl azon, hogy utáljuk Orbánt?

- Az, hogy Magyarország harminc évvel a rendszerváltás után nem juthat el oda, hogy négyszáz óra túlmunkát kelljen rálőcsölni az emberekre, miközben három év múlva vagy megkapják a pénzüket, vagy nem. Meg kell érteni, hogy a demokrácia nem magától értetődő, ahogy a jogállam vagy a jólét sem. Ezekért egy nemzetnek újra és újra meg kell harcolnia, és vanak olyan generációk, akiknek többször is. Jobb- és baloldalinak egyaránt.

(...)




A szakadás óta már kóser a Jobbik

- Ha már közös EP-lista: vezethetné egy jobbikos azt a közös listát? Hiszen a legerősebb ellenzéki párt áprilisban a Jobbik volt. 

- Olyan megoldást kell találni, ami esélyt ad a változást akarók többségének a győzelemre.

- De lehetne jobbikos a listavezető? Láthatnánk majd mondjuk olyan plakátot, ahol az MSZP logója is szerepel mondjuk Gyöngyösi Márton fotója felett? 

- A Jobbikkal – annak szakadása óta – elképzelhető lenne a közös lista a változásért.

Ehhez képest a Jobbik elnöke azt mondta, hogy ezt nem szeretnék, merthogy annyira távol állunk egymástól ideológiailag. Szerintem az európai parlamenti választásban meg pont azt a szép, hogy egy pártokon átívelő közös listával maximalizáljuk az esélyeinket, ugyanakkor mindenki abba a frakcióba ülhet az Európai Parlamentben, amelyikbe szeretne.

- De ha mondjuk az S&D-t akarom támogatni, akkor tudom, hogy az MSZP-re vagy a DK-ra kell szavaznom – ha külön listák vannak. Közös lista esetén viszont nem tudom, valójában kire, mire szavazok, mert szanaszét fognak ülni.

- Itt demokraták vannak és antidemokraták: ez most már a lényegi különbség az európai politikában, nem az, hogy ki melyik pártcsaládhoz tartozik. A Jobbik a szakadás óta a demokrácia keretei között szeretné magát képviseltetni, ezt több képviselőjük is kinyilvánította.

A tüntetéseken egymás mellett láthattuk az Árpád-sávos meg az LMBTQ-s, MSZP-s, DK-s zászlókat.

- Milyen érzés volt Árpád-sávos zászlók alatt tüntetni? Gondolta volna akár öt éve, hogy ez megtörténhet? 

- Dühösek vagyunk a rendszerre, nem gondoltuk azt, hogy egyszer ide jutunk. A közös EP-listának lélektani jelentősége lenne, mert maximalizálhatjuk a szavazatokat. Minden egyes ember egyéni erőfeszítése is szertefoszlik kámforrá, ha a politikai erők nem tudnak új minőséget kialakítani legalább átmenetileg.

- Az előbb az érzelmi alapú szavazásról beszélt. Hogyan szavazzanak az emberek egy közös listára érték- vagy érzelmi alapon? 

- Na és amikor az önkormányzati választásokra összeáll az ellenzék?

- Az önkormányzati választáson egy konkrét személyre szavazok, a leendő polgármesterre, illetve az önkormányzati képviselőkre.

- És szavaz egyébként pártokra is. Hiszen ezek mögött az emberek mögött pártok vannak. 

- De most helyi emberekről beszélünk, akiket a választó ismer. Nem pedig egy közös listáról, amin teljesen más párthátterű országos politikusok szerepelnek egymás után.

- Szerintem az ellenzéki oldalon megvan az a közös többszörös és az a demokratikus minimum, ami most szavazásra sarkallja a változást akaró szavazókat. A jogállam helyreállítása, törvény előtti egyenlőség, a tisztességes bér. A szociális Európa képe: legyen rendes oktatás és egészségügy, építsük vissza azokat az intézményrendszereket, amikkel nőhet Magyarország termelékenysége.

- Ha lenne egy közös lista, tartalmilag mivel kampányolnának? Mit mondana az MSZP-Párbeszéd-DK-Jobbik-Momentum-LMP szövetség Mari néninek a faluban, ami meggyőzné őt, hogy önökre szavazzon, mert ezt és ezt fogják csinálni az EP-ben?

- Például közösen kiállnánk azért az Európai Parlamentben, hogy uniós szintre emelkedhessenek a magyar bérek.

(...)

Olyan jól tudtunk együttműködni az utóbbi napokban a DK-sokkal, a jobbikosokkal...

- Akkor önök tulajdonképpen mit akarnak? Kétsebességes Európát? 

- Nem, az tragédia lenne, de Orbánék valószínűleg ezt fogják elérni. A nyugatiak – megőrizve a saját nemzetállamaikat – le fognak válni azokról, akik megkérdőjelezik a jogállamiságot és ellopják az uniós forrásokat.

Az uniós pénzek arra valók, hogy infrastruktúrát fejlesszünk, vagy hogy a putriból is tudjunk programozó gyereket kinevelni.

Az ezt biztosító intézményeket egy emberöltő alatt fel lehetne építeni.

- Ezt pont az MSZP mondja, aminek a kormányzása alatt az EU-s pénzeket szintén elherdálták hülyeségekre, egy részüket meg ellopták.

- Az MSZP utakat épített, a mai hatalom stadionokat. Visszatérhetünk újra az MSZP- meg a Gyurcsány-problémára…

- Ez hitelességi kérdés. 

- Ez így van, de abból kell kiindulni, hogy az MSZP korábbi állapotában már nem létezik.

- Akkor tényleg nem lenne érdemes megszüntetni ezt az MSZP-t, és új néven pártot alapítani? 

- Nem ezen múlik a siker.

- Az élére is állhatna az új pártnak, most amúgy is egy csomó európai szocdem pártnak női vezetője lett. Ez nem motiválja? 

- Engem az motivál, hogy a putriban lévő gyerekekből is programozót tudjunk csinálni.

- Mint mondjuk jövőbeli oktatási miniszter? 

- Nem a pozíció a lényeg, hanem hogy milyen országot szeretnénk, hogy miben látjuk a kitörés lehetőségét.

- Csak ehhez hatalom kell. 

- Ezt mondom én is. És ez ma elérhető. Olyan jól tudtunk együttműködni az utóbbi napokban a DK-sokkal, a jobbikosokkal, a momentumosokkal…

(...)




Az MSZP együtt fog működni a Jobbikkal

- Mint az MSZP egyik arca, kinek a gondolatvilágát tartja a legszimpatikusabbnak Jeremy Corbyn, Beppe Grillo, Jean-Luc Mélenchon és Sahra Wagenknecht közül?

- A szociáldemokráciának is sok színe van. De ha választani kell, akkor az utolsó, a hölgy.

- Sahra Wagenknecht? Pedig ő most bevett AfD-seket is a mozgalmába. 

- Ő is ugyanolyan problémákkal küzd ott, mint mi itt Magyarországon. Mindazonáltal a szétaprózódott német baloldalnak is jót tenne, ha megtalálnák a közös hangot, ha az SPD, a Linke és a zöldek közösen szerveznének meg egy életképes kormányzati alternatívát.

- Akkor ez megbocsátható, ugyanúgy, minthogy az MSZP is együttműködne a Jobbikkal? 

- Az MSZP együtt fog működni a Jobbikkal a Fidesz legyőzéséért, ahogy a választók is együtt tüntettek az utcán.

(...)

2006-ban "a rendőrség végezte a munkáját"

- Ha Orbán utálja a kommunistákat, a baloldaliaknak nem kéne utálniuk a fasisztákat?

- A baloldalt pont az különbözteti meg a jobboldaltól, hogy egyetlen embert sem gyűlöl. Ideológiákat, gondolatokat lehet gyűlölni, embereket nem. Mindig partnerként kezeltük a politikai ellenfeleinket.

- Még a Jobbikot is, amikor szélsőjobboldali pártként megjelent? 

- Igen. Soha nem hozott olyan törvényt az Orbán előtti kormány, hogy a Jobbiktól, vagy korábban a MIÉP-től elvette volna az állami támogatást. Soha nem fordult elő, hogy az Állami Számvevőszéket ráküldték volna valakire. Karhatalmi eszközöket soha nem alkalmazott az MSZP, ellentétben a Fidesszel.

- Azért 2006-ban szétvertek pár tüntetést. 

- A rendőrség végezte a munkáját, semmiféle politikai megrendelés nem volt. (...)

Nem a Gyurcsány-kormány alkalmazott erőszakot, hanem a rendőrség végezte a dolgát.

Kapcsolódó: Mirkóczki: a DK-val kell helyreállítani a demokratikus intézményeket; a legsötétebb Gyurcsány-időszak is a demokrácia aranykora volt a mostanihoz képest