Ugrás a cikkhez
Reklám

Az ECHO Tv 2018. december 20-i Napi aktuális c. műsorában nemzeti jogvédőként és volt országgyűlési képviselőként elemeztem az elmúlt napok ellenzéki akcióit nemzetpolitikai és jogi nézőpontból - írja Gaudi-Nagy Tamás a Facebook-oldalán.

A 2006 őszi tüntetések elleni rendőrterror és az idei Kossuth téri és MTVA előtti ellenzéki tüntetések között az önkény az egyetlen átkötő elem - jelentettem ki. Felidéztem: akkoriban a balliberálisok állami oldalról tudták gyakorolni az önkényt, hiszen mögöttük volt a karhatalom, most pedig a hatalom megszerzése érdekében szintén önkényt alkalmaznak, csak már nincs mögöttük az állam, de az eszközeik ugyanazok. Most viszont a sokszor joggal való visszaéléssel tiltakozókkal szemben nem alkalmaznak rendőri erőszakot.

Nagy különbség az is a két esemény között, hogy 2010 előtti tiltakozások nemzeti, hazafias célú akciók voltak, hiszen akkoriban olyan mértékben szolgáltatták ki hazánkat az EU-nak, hogy annak is fennállt a veszélye, hogy gyarmati létbe szorulunk. Ma az alapvető irány a nemzeti önrendelkezés megőrzése - ugyan nem hibátlanul -, ezzel szemben azonban az ellenzékiek nyíltan zászlójukra tűzték az uniós ügyészséghez való csatlakozás nemzeti szuverenitást sértő programját - hangsúlyoztam.

Ez már rég nem arról szól, hogy a balliberálisokat a munkavállalók érdekei foglalkoztatnák, hiszen 2010 előtt olyan bérviszonyok mellett kellett dolgoznia a munkásoknak, amelyhez képest most a bérkiáramlás szintje ad egy bizonyos egzisztenciális biztonságot, de messze van amég a Mennyország, rengeteg még a tennivaló - tettem hozzá.

A Munka Törvénykönyve módosítást társadalmi vitára kellett volna bocsátani? A munkavállalókat munkáltatói önkénnyel szemben védő biztosítékokra szükség lenne?

Lehet az ország destabilizációjára és a választási eredmények önkényes megváltoztatására az alapjogokat felhasználni ? Mit céloztak az MTVA székházába behatolt országgyűlési képviselők ? Meddig terjed a képviselő joga? Történt-e visszaélés? Ismertetni kellett volna-e a követeléseiket?

Mi lehet az cél, ami magyarázhatja az egykor nemzethű Jobbik hazánk nemzeti önrendelkezésének felszámolását célzó, bevándorláspárti és nemzeti összetartozást tagadó balliberálisokkal való összeborulását?

A válaszok kiderülnek az interjúból...





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából