A közigazgatási jogviták rendezésére önálló, kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával.
Az erről szóló kormányzati előterjesztést 131 igen, két nem szavazattal fogadta el szerdán a parlament. A hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem szavazattal. A szavazást több ellenzéki képviselő az Országgyűlés pulpitusának elfoglalásával és sípolással igyekezett megakadályozni.
A törvény megszavazásához kétharmados többség kellett, ehhez a Fidesznek minden bizonnyal jól jött a költségvetési csalással gyanúsított, felfüggesztett mentelmi jogú Simonka György és az országosan kevésbé ismert Ritter Imre német nemzetiségi szószóló, korábbi fideszes polgármester-jelölt szavazata.
A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, a nyolc törvényszék – a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására – Budapesten, a továbbiak Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel.
A 2020. január 1-jén felálló közigazgatási bíróságok büdzséjét a központi költségvetés önálló fejezetben rögzíti majd, elkülönítve a rendes bíróságok költségvetésétől. A közigazgatási bíró az egységes bírói kar tagja, a bírók jogállása megegyezik a rendes bírókéval, és mindenkit, aki jelenleg közigazgatási bíróként dolgozik, kérdésére átveszik az új bíróságokra – ígérte Trócsányi László igazságügyi miniszter. A valamennyi közigazgatási bíróságot érintő ügyekben a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke kap jogköröket.
A miniszter igazgatási jogkörei kiterjednek
- a költségvetés közigazgatási bírósági fejezetére,
- a közigazgatási bírói pályázatokkal és bírósági vezetői kinevezésekkel kapcsolatos feladatokra, továbbá az ezen bíróságok működéséhez szükséges statisztikai, infrastrukturális és informatikai feltételek biztosítására.
A bíróságok felálltában átmeneti évet jelent a 2019-es. Ekkor választják meg a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét – a köztársasági elnök május végéig tehet javaslatot a személyére, akiről az Országgyűlésnek június 15-ig kell döntenie – és jövő év április 30-ig nyilatkozhatnak áthelyezésükről a bírók. A bírósági vezetői pályázatokat azután bírálják el, hogy felálltak a bírósági testületek.
(24.hu nyomán)
