Ha az egyetem jogszerűen működik Bécsben, akkor az uniós jog szerint Budapesten is szabályosan folytathatná tevékenységét - írja a Népszava.

Az uniós jogszabályok alapján a Közép-európai Egyetem (CEU) a bécsi campus indulása után akár Budapestre is visszahozhatja amerikai képzéseit. Az Európai Unió alapszabadságai közé tartozik ugyanis a szolgáltatások szabad áramlása, s jogi értelemben szolgáltatásnak minősülnek az olyan felsőoktatási képzések is, amelyeket magánforrásokból, így például tandíjakból fedeznek. A tudományos kutatás, az oktatás és a vállalkozás szabadságát az EU Alapjogi Chartája is megerősíti. Mindez azt jelenti, hogy ha Bécsben megkapja az akkreditációt az egyetem, akkor jogilag az összes uniós országban - tehát Magyarországon is - szolgáltathat.

A CEU most azért költözteti Bécsbe az amerikai akkreditációval rendelkező programjait, mert a magyar kormány nem volt hajlandó aláírni azt az államközi megállapodást az egyetem székhelyállamával, New York állammal, amelynek megléte elengedhetetlenné vált a magyarországi működéshez a felsőoktatási törvény tavaly áprilisi, lex CEU-ként elhíresült módosítása után.

A Népszavának nyilatkozó nemzetközi jogi szakértő szerint idővel valóban lehetséges lenne, hogy a Bécsben is akkreditált amerikai képzéseket az uniós jogszabályokra hivatkozva Budapesten is elindíthassák.

– Egy egyetem költözése, egy teljesen új campus létrehozása és beindítása azonban hosszú folyamat, évekbe telhet, mire teljes egészében feláll a rendszer. Ebben az átmeneti időszakban nem valószínű, hogy a CEU amerikai képzéseivel visszatérne Budapestre. Arról nem is beszélve, hogy a költözés és a campusindítás hatalmas költségekkel jár. A bizalomvesztés most hatalmas a CEU és a magyar állam között, szerintem egyetlen forintot sem fognak feláldozni azért, hogy visszatérjenek ide – fogalmazott. Más szakértők szerint az is elképzelhető, hogy az egyetem vezetése attól is tart, Magyarország előbb-utóbb távozik az Unióból.

A lex CEU miatt egyébként már eljárás indult Brüsszelben, az Európai Bizottság szerint a törvény akkor is sérti az európai értékeket és szabadságjogokat, ha a CEU esetében nem európai, hanem amerikai intézményről van szó. Az EU – és benne Magyarország – a Kereskedelmi Világszervezet tagjaként ugyanis vállalta, hogy a harmadik országbeli szolgáltatók részére is ugyanolyan elbánást biztosít, mint a hazaiaknak. A lex CEU ügyében az Európai Bíróság és a magyar Alkotmánybíróság (Ab) is vizsgálódik, a törvény ugyanis számos jogi szakértő, például Sólyom László ex-államfő, az Ab korábbi elnöke szerint is alkotmánysértő.

A CEU vezetése biztos abban, hogy a jogi kérdésekben nekik van igazuk, mert minden feltételt teljesítettek, amit a magyar szabályozás előír, az utolsót, vagyis az államközi megállapodás megszerzését a magyar kormány akadályozta. Enyedi Zsolt rektorhelyettes úgy nyilatkozott: akár az is elképzelhető, hogy az egyetem kártérítési pert indít a magyar állam ellen.

A CEU egyébként csak 2023-ra tervezi, hogy be tud költözni az új lakóhelyére, a Bécs 14. kerületében lévő Otto-Wagner Kórház területére. Addig a még ott lévő intézményeknek ki kell költözniük, s csak ezt követően kezdődhetnek az átalakítási munkák. Hétfőn a CEU két vezetője, Liviu Matei alelnök és Leon Botstein, a Bard College elnöke, a CEU igazgatótanácsának vezetője találkozott Bécs polgármesterével, Michael Ludwiggal.

Leon Botstein, a Svájcban született "túlélő" (fotó: Jemal Countess/Getty Images)

A találkozón az egyetem átmeneti telephelyéről volt szó, a pontos helyszínt hamarosan közzéteszik, amikor erről elkészül a szerződés. A 99 évre szóló bérleti megállapodásról még hiányzik az aláírás, a lakbér nagyságáról ugyanis még nincs egyezség.

A tervek szerint 17 pavilont alakítanak át az egyetem számára. Ezek egy része műemlékvédelmi épület, a munkálatok elvégzésére versenytárgyalást írnak ki. A hatalmas beruházást Bécs városa finanszírozza, a költségek majd a bérleti díj révén térülnek meg.

A bécsi Der Standard című napilap információi szerint a CEU átmeneti szállása feltehetően a bécsi 10. kerületben lévő Quellenstrasse 51-55-ben lesz, a Bawag bankcsoport épületében. A pénzintézet sajtóirodája ezt egyelőre sem megerősíteni, sem megcáfolni nem akarta. Lehetséges helyszín lehet még a belvárosi Alsergrundon lévő volt Gazdasági Egyetem épülete, amely azonban csak 2020-ban ürül ki. A költözést a Wiener Wirtschaftsagentur szervezi, amely jelenleg nyolc helyszínt vizsgál.

Még idén kitűzhetik a tárgyalást

Az Európai Unió Bírósága még az idén kitűzheti a lex CEU tárgyalását, ugyanis december végéig még kétszer változik a tárgyalási jegyzőkönyv. Ez azt jelentené, hogy a kereset tárgyalására akár egy-két hónap múlva sor kerülhet.

Miután a Közép-Európai Egyetem bejelentette, hogy amerikai akkreditációjú képzéseit jövő januártól kénytelen Bécsbe áthelyezni, több európai politikus — köztük Manfred Weber néppárti frakcióvezető — felszólította az EU Bíróságát, hogy gyorsan döntsön a magyar felsőoktatási törvénymódosításról. A luxembourgi székhelyű testületet azonban kötik a szabályok: a keresetet tavaly benyújtó Európai Bizottság nem kérte a lex CEU gyorsított eljárásban való tárgyalását, csak elsőbbségi kezelését. Míg az előbbiben az ügyek 3-4 hónap alatt eljutnak az ítélethozatalig, addig az utóbbiban akár másfél évig is elhúzódhatnak.

— Az elsőbbségi kezelés azt jelenti, hogy a hagyományosan 6-9 hónapot igénybe vevő írásbeli eljárást követően, a kijelölt bíró a többi dosszié elé helyezheti az ügyet — mondta Lehóczki Balázs, a bíróság sajtóreferense. A folyamat csak a tárgyalástól az ítélethozatalig gyorsulhat fel valamelyest. A politikai nyilatkozatok nem befolyásolják a bírákat, de az üzenetek eljutnak hozzájuk — tette hozzá Lehóczki.

Azzal, hogy a CEU Bécsbe költözteti képzéseinek a négyötödét, felmerül a kérdés: az intézmény budapesti és bécsi részlege továbbra is jogosult lesz-e az Európai Unió kutatási támogatására. Brüsszeli források szerint a támogatási jogosultságot általában a felsőoktatási intézmény székhelye és nem a kurzusok akkreditációjának a helye határozza meg. Ha például egy amerikai egyetem valamely EU tagállamban önálló jogi személyként működik, minden további nélkül kaphat kutatási pénzeket a közösségi büdzséből — szögezték le.

Az "antifasiszták" ösztöndíjat kaptak

Sokan csak a politikai haszonszerzés miatt álltak be a CEU-tüntetések mellé, többen pedig a pénzért csinálták ezt - erről vallott egy videoblogban a kormányellenes tüntetések egyik szervezője a HírTV cikke szerint.

A felvételen a jelenleg momentumos Krómer Patrik beszélget egy másik szervezővel, akinek azt mondta, ő is szervezett spontán tüntetést a CEU mellett, de az ilyen előre nem tervezett akciókat később felsőbb szintekről megtiltották.

Arról is beszélt, hogy a CEU több milliós tandíját úgy lehetett mérsékelni, ha egy hallgató például egy "antifasiszta" szervezet tagja volt, mert akkor ösztöndíjat kapott.