A Csongrád megyei Ásotthalom Nagyközségben az önkormányzat kezdeményezte, és tulajdonát képező Agrárlogisztikai Központ megnyitójára kedden délelőtt több tucat helybeli lakos, köztük az elmúlt években a magyarok körében nagy tiszteletet kivívó Ásotthalmi Polgárőr Egyesület néhány tagja, a Polgármesteri Hivatal dolgozói és a sajtó képviselői érkeztek. A szórt tanyás település központjának szélén az Agrárlogisztikai Központ már álló, csarnokszerű épülete előtt Toroczkai László, a nagyközség polgármestere, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke tartotta az avatóbeszédet. Az ásotthalmi édesburgonyából, helyi innováció jóvoltából és a Toroczkai László tervezte márkanévvel ellátott magyar batátacsipsz előállítói Ásotthalomról kiindulva Európa meghódítására készülnek.

Toroczkai László polgármester avatóbeszéde Ásotthalmon

A munkahelyteremtő létesítmény kezdeményezője, Toroczkai László, beszédének elején a Szent Máté evangéliumában, Jézust a pusztában történt megkísértési szándékról szóló szentírási vers kissé megváltoztatott, aktualizált változatát idézte: Kenyérrel is él az ember. Mondásával azt akarta érzékeltetni, hogy Ásotthalmon, de azon kívül is, életében már több szobor, emlékpark és kulturális érték átadóján vett részt, ám ezúttal olyan létesítményt avathat, amely a jövőben embereknek biztosít majd kenyérkereseti lehetőséget.

Avatásra érkezők Ásotthalmon (jobbról az első: Fackelmann István alpolgármester)

A polgármester ezután elmondta: már 2013-ban, amikor a nagyközség lakossága először bízta meg a település vezetésével, megígérte, hogy kollégáival együtt igyekszik majd olyan, innovációs alapú, főleg önkormányzati tulajdonú munkahelyeket teremteni, amelyek akár a falu határán túlra is elvihetik majd Ásotthalom jó hírét. Megemlítette, hogy polgármesteri munkájának első éveiben elsőként a település templomát és oktatási intézményeit, illetve azoknak közvetlen környezetét igyekeztek rendbe tenni: a bölcsődét már megnyitották, míg az óvoda fölújítása egyelőre még folyamatban van. A mai napon viszont olyan létesítményt nyitunk meg, amely a jövőben leginkább a batátatermesztésen alapul, mondta a polgármester, majd hozzátette: az idén már 2,5 hektáron termesztettek batátát, azaz édesburgonyát.

„Lehet helybeli válaszokat adni még az olyan kihívásra is, mint a manapság sokat emlegetett klímaváltozás, hiszen a batáta nem éppen Kárpát-medencei, hanem eredetileg dél-amerikai termény. A batátát képesek voltunk meghonosítani itt, Dél-Magyarországon is, s ami elsősorban annak köszönhető, hogy ez a növény az ásotthalmi homokon kimondottan jó talajra talált”, hangsúlyozta a településvezető. A közmunka és annak díja kifejezetten szégyen, ezért is gondoltunk már 2014-ben arra, hogy szerzünk saját termőföldet, amelyen batátát termesztünk, s a termény földolgozásával értékteremtő munkahelyeket létesíthetünk. Néhány ásotthalmi ember 2015-ben gondolt először arra, hogy a batátából például csipszet (burgonyaszirom – H. J.) is lehetne készíteni. Nem éppen egészséges étel, ezért mi arra gondoltunk, hogy természetes módon, természetes anyagok hozzáadásával batátacsipszet állítunk majd elő, mondta, majd hozzáfűzte, hogy a hozzátartozó szószt is természetes alapanyagokból készítik.

Helybeliek és újságírók az Agrárlogisztikai Központ avatásán Ásotthalmon

Toroczkai László elmondta: az említett innovációs termék népszerűsítésére már 2015-ben rajzolt egy logót, s a polgármester reményei szerint nemsokára akár külföldön is árusítandó burgonyaszirom terméket elnevezték „Pipás csipsz”-nek. A polgármester kijavította a nemzeti oldallal közismerten hadilábon álló HVG újságíróját, aki korábban azt kifogásolta, hogy a termék névadója, Pipás Pista, valójában egy szegedi bérgyilkos volt. Nos, a Pipás Pista, rendes nevén Fődi Viktória nevű sorozatgyilkos nem szegedi, hanem eredetileg ásotthalmi volt, még akkor is, ha 1950 előtt Ásotthalom Szeged részét képezte, mondta Toroczkai László, majd megemlítette, hogy annak idején a híres Rózsa Sándor is Ásotthalom területén élt és bujkált.

Toroczkai László beszéde az Agrárlogisztikai Központ előtt

A Pipás Pista elnevezésű ásotthalmi batátacsipsz budapesti bemutatója az adventi vásáron lesz, mégpedig a városligeti Vajdahunyad váránál, közölte Toroczkai László, majd hangsúlyozta, hogy az egyelőre egy épületből álló Agrárlogisztikai Központ bővítésére befektetőket keresnek, mert az önkormányzat által biztosított 50 millió forintos EU-s beruházás nem elég ahhoz, hogy a batátára épülő tevékenységet kibővítve jóval több munkahelyet lehessen létesíteni a településen. A Pipás csipsz budapesti, adventi bemutatkozását követik majd a vidéki településeken történő kóstoltatások is, így például a téltemető mohácsi busójáráson és más nagyobb rendezvényeken.

Az Ásotthalmi Polgárőr Egyesület tagjai is jelen voltak

A Pipás csipsszel az ásotthalmiak a jövőben az országhatárokat is szeretnék átlépni, s nem elsősorban a település mellett húzódó jelenlegi magyar-szerb gúnyhatárt, hanem a nyugati országokban is szeretnék forgalmazni. A településvezető elmondása szerint már fölvették a kapcsolatot a bécsiekkel is annak érdekében, hogy Hunyadi Mátyás után most Pipás Pista is ellátogathasson a sógorok fővárosába. Toroczkai, ugyancsak a HVG korábbi gáncsoskodó megjegyzésére magyarázatul elmondta: azért rajzolták meg, és védették le a Pipás csipsz logójának angol változatát is, mert a nemzetközi piacokra is szeretnének betörni ezzel az egészségesen finom termékkel.

A megnyitóbeszéd után Toroczkai László polgármester és Miksi István, a Miksi Bau Kft. ügyvezetője átvágta a Logisztikai Központ egyelőre egy csarnokból álló telepének megnyitását jelképező nemzetiszín szalagot.

Toroczkai László polgármester és Miksi István átvágja a nemzetiszín szalagot

Az érdeklődők ezután az üzemcsarnokba belépve baloldalt megtekinthették a ládákban fölhalmazott alapanyagot, a megfelelő hőmérsékleten tárolt batátát. Toroczkai László a batátaraktárban elmagyarázta az érdeklődőknek, hogy a csipszet nem az első, hanem a második és a harmadik minőségi osztályba sorolható batátából készítik. Az ásotthalmi földeken természetesen termesztenek első osztályú, nagyobb méretű batátát is, de azt nyersen értékesítik. Toroczkainak megjegyeztük, hogy arabul a batátá szó pityókát jelent, mire megjegyezte, hogy ezt azért ne mondjuk meg a jelenlevőknek… A raktárban az egyik ásotthalminak megjegyeztük, hogy az Európai Unió nem tartja elfogadottnak a túl görbe uborkát, itt meg csupa görbe batátát, azaz édes burgonyát látunk. Nem lesz ebből még baj? - kérdeztük, mire az egyik helybeli fölmutatott egy egészen egyeneset, s hozzátette: Brüsszelből nem látnak el olyan messzire, mint Ásotthalom.

Ez az édesburgonya majdnem egyenes

A kóstoltatás közben Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke nyilatkozott a Kuruc.infónak:

- Mi a célja ezzel az új kezdeményezéssel?

- Amint a megnyitóbeszédemben is mondtam, sok szoboravatáson és egyéb kulturális eseményen vettem részt, de a kultúra értékei mellett kenyérrel is él az ember. Amikor 2013-ban megkezdtem a polgármesteri működésemet ezen a településen, fontosnak tartottam, hogy értékes munkahelyeket biztosító innovációkat és bevezessek az ásotthalmi magyarok boldogulására. A mai átadóünnepség is egy ilyen innováció gyümölcse. Megjegyzem, hogy először csak közmunka keretén belül kezdtünk itt batátát termeszteni.

Egyelőre csak öt ember készíti a Pipás csipszet Ásotthalmon

- Említette a beszédében, hogy az ásotthalmi homokot kimondottan szereti a dél-amerikai eredetű batáta.

- Igen, szereti, csakhogy nekünk eleinte termőföldünk sem volt, s ezért először azt kellett vásárolni. Kezdetben fél hektáron, majd egy hektáron, s ma már hat hektáron folytatunk mezőgazdasági munkát. Batátát manapság két és fél hektáron termesztünk. Ma már beszélhetünk külön ásotthalmi batátafajtáról is, amit csak mi termesztünk. Egy idő után rájöttünk arra, hogy ha nem kizárólag a nyers batátát adjuk el, hanem abból készítünk valamilyen terméket, akkor jóval jobban járunk. Ebből született a magyarországi forgalomban eddig ismeretlen batátacsipsz ötlete, amelynek megvalósításával értékes munkahelyeket szeretnénk teremteni a településen, s ezzel a kevés munkabért biztosító közmunkaprogramot is kiválthatjuk.

A Toroczkai László tervezte márkanév – levédve

- Egyelőre azonban csak egy-két batáta-burgonyaszirmot készítő embert látunk itt, a csarnokban.

- A célunk az, hogy az idén őt fővel elkezdjük a csipszkészítést és árusítást. A csipszet az adventi vásár keretében, december 1-jén Budapesten is bemutatjuk a városligeti Vajdahunyad vára bejáratánál. Később az Európai Unió országaiban, de még Oroszországban is szeretnénk terjeszteni a magyar batátacsipszet. Befektetőket keresünk, hogy a már meglevő csarnok mellé újabb üzemeket húzhassunk föl. A már álló egység egy hűtő-tároló-fűtőcsarnok, ahol a batátacsipsz előállításának első fázisát is el lehet majd végezni. Innen viszik majd tovább a friss csipszet az árusokhoz.

Pipás Pista, Pipás Pista, mi van a kosárban? Ásotthalmi édesburgonya.

- Közérthetőbben, ebben a termékben mi az innováció?

- Például maga a Pipás csipsz márkanév, amelyet jómagam találtam ki még 2015-ben. A márkanevet levédettem, ám ezt ingyen átadom majd az Ásotthalmi Önkormányzat tulajdonát képező Várostanya Nonprofit Közhasznú Kft.-nek, mert a munkát és az árusítást ez a cég végzi. A kft. által majdan megtermelt profitot kizárólag magyar emberek számára, értékes munkahelyek teremtésére szeretnénk fordítani.

Toroczkai László az ásotthalmi gúnyhatáron – Pipás Pistával ő inkább a nyugati határt szeretné átlépni

- Ki volt ez a Pipás Pista?

- A Pipás név adta magát, mert Ásotthalomnak három híres legendája közül ő az egyik. Rózsa Sándor mellett Pipás Pista a második nevezetes legendás személyünk, aki valójában egy bérgyilkos volt, aki a feleségeikkel kegyetlenül bánó, gonosz férfiakat tette el láb alól a múlt századi két világháború közötti időszakban. A valójában nő Pipás Pistát, eredeti nevén Fődi Viktóriát, gyermekkorában eladták rabszolgának, a Felvidékre került egy ottani gazdag kereskedő, úgymond tulajdonába. A kereskedő rendkívül erőszakos módon bánt a még kislány Fődi Viktóriával, aki felnőttként férfigúnyában élte az életét, ideköltözött Ásotthalomra. Férfiakkal nem nagyon szeretett találkozni, velük kapcsolat létesíteni, miután serdülőkorából velük kapcsolatban szörnyű emlékei voltak. Fődi Viktóriát sanyarú sorsú asszonyok bérelték föl a férjeik meggyilkolására, s a bűncselekményeit is férfinak öltözve hajtotta végre.

- Akkor nevezhetjük őt az első valóban harcos magyar feministának is?

- Igen, már többen is megjegyezték, hogyan választhattam ezt a márkanevet, miközben folyamatosan támadom a genderszakot, s az egész genderelméletet? Más szóval, furcsának találják azt, hogy éppen egy valaha férfiruhába öltözött nőről nevezek el egy terméket. Válaszom az, hogy Pipás Pistának semmi köze a mai genderelméletekhez. Fődi Viktória rendkívül sanyarú gyermekkorából fakadt az, hogy felnőtté válva egyáltalán nem kívánt férfiakkal kapcsolatot tartani. Pipás Pista, alias Fődi Viktória, a mai értelemben véve természetesen nem volt feminista.

Hering József – Kuruc.info

További képek: