Ugrás a cikkhez
Reklám

Megdöbbentő állapotokról, konkrét korrupciós mechanizmusokról számolt be szerkesztőségünknek a budapesti gyermekvédelmi igazgatóság egyik munkatársa. Kiderült: még a sok esetben árva gyerekekre szánt pénzt sem szégyellik ellopni. A szándékosan túlárazott szerződések alapján osztják vissza a pénzeket, a vezetők saját ingatlanjainak felújítását végzik a belső munkaerők igénybevételével, miközben az intézményi karbantartások hónapos lemaradásokban vannak. Néhol a gyerekek a földön alszanak, és a főváros összes gyermekotthona ágyipoloska-fertőzött. Az irtások megrendelése hónapokat késik, mert a számlákat nem tudják kifizetni. Nincs pénz az ételmaradék elszállítására sem, így a rendes kukákba kerül, ahol napokig erjed, ezért az intézményt ellepik a patkányok, az épületekbe és a csoportokba is bejutva. A gyerekek siralmas környezetben élnek.



A szakadék szélén álló fővárosi gyermekvédelmi rendszert a Fővárosi Kirendeltség igazgatójaként Horváth Gábor szakmai gyakorlat és megfelelő szakértelem nélkül, a szakmai feladatellátáshoz megfelelő iskolai végzettség hiányában, autokratikus módszerekkel vezeti

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozik a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, melynek központja (1132 Bp., Visegrádi u. 49.) a gyermekvédelmi ellátórendszer irányítását végzi. A főigazgatóság kirendeltségeket irányít megyénként, illetve Budapesten. A Fővárosi Kirendeltség a Kerepesi út 33. szám alatt működik, szakmai irányítási szempontból elkülönül a többi megyei intézménytől. A fővárosi jellege, a magas számú intézményrendszere és az autokratikus vezetése miatt egy központosító hatalomként működik. Az elmúlt években az előző főigazgató, Bátori Zsolt az országos projektekre fordított figyelmet, így a főváros működését Horváth Gábor kirendeltségi igazgatóra hagyta, míg a minisztérium Gyermek és Ifjúságvédelmi Főosztálya a vidéki európai uniós pályázatok megvalósulását ellenőrizte. A fővárosban a szakmai és gazdasági ellenőrzések hiányában alakulhatott ki a mai helyzet, amely a működésképtelenséget mutatja. Az intézmények szakmai, személyi, tárgyi feltételei elégtelennek bizonyulnak, melyet az ügyészségi és kormányhivatali ellenőrzések is alátámasztanak. A fenntartó hamis adatokat szolgáltatva téveszti meg a minisztériumot azzal kapcsolatosan, hogy a személyi feltételek hiánya és az intézmények műszaki állapota mára a rendszer olyan helyzetbe hozta, mely a feladatellátást ellehetetleníti.

A Fővárosi Kirendeltség igazgatójaként Horváth Gábor szakmai gyakorlat és megfelelő szakértelem nélkül, a szakmai feladatellátáshoz megfelelő iskolai végzettség hiányában, autokratikus módszerekkel vezeti a szakadék szélén álló fővárosi gyermekvédelmi rendszert.

Az üzemeltetési szervezet élére úgy kerülhetett Csapó Éva, hogy sem műszaki, sem gazdasági tapasztalattal, gyakorlattal nem rendelkezik. Át sem látja a vezetése alatt álló rendszert, így Horváth Gábor bábként mozgathatja a gazdasági visszaélések során. Miután belső konfliktus eredményeként Csapó Éva állását féltve, börtönbüntetéstől tartva megtagadta szerződések aláírását, így Nemes Attilát nevezték ki helyettesének, akinek esetében erkölcsi gátról nem beszélhetünk, így már ő segíti Horváth Gábor gazdasági visszaéléseit.

A gyermekvédelem országos gyakorlatával szembemenve a fővárosban minden szerződés megkötéséhez, számla kifizetéséhez szakmai ellenjegyzés szükséges. Ennek célja, hogy a kirendeltség vezetőinek kezében fussanak össze az információk a pénzügyi tranzakciókról. Horváth Gábor korábban az üzemeltetési szervezet igazgatója volt, akkor a szakmai ellenjegyzésre szükség nem volt, az üzemeltetési szervezet a szerződések ügyében döntésképesnek bizonyult. A mai gyakorlat szerint az üzemeltetési szervezet igazgatóhelyettese, Nemes Attila és két dolgozója, Bodor Tamás és Kovács Gábor a fővárosi igazgató irányítása mellett keresik meg a vállalkozásokat és kötnek szerződéseket a munkálatokra. Bodor Tamás és Kovács Gábor Horváth Gáborral rendszeresen utaznak Balatonkenesére, hogy egyeztessenek a vállalkozói szerződések paramétereiről, a visszajuttatott pénzeszközök összegéről. A Kerepesi úti fővárosi központban a dolgozók rendszeresen beszélnek róla, hogy csak olyan cégekkel köt szerződést az üzemeltetési szervezet, ahonnan jelentős összegek kerülnek vissza. Bodor Tamás, Kovács Gábor, Nemes Attila, Csapó Éva és Horváth Gábor osztoznak a jutalékokon a dolgozók beszámolói alapján, akik felháborodásuknak adnak hangot, hogy ilyen nyíltan lopják el a gyermekvédelemre fordítandó pénzügyi forrást.

A költségvetés jelentős részét nem az intézmények érdekeinek megfelelően, hanem a visszaosztási kapacitás figyelembe vételével használják fel. Túlárazottság jellemzi a szerződéseket, tisztítószereket is kétszeres áron szereznek be. A különleges gyermekotthon számára a pelenkákat az egyik karbantartó cége külföldön vásárolja, és jelentős haszonnal számlázza a Kaffka Gyermekotthon felé. Az intézmények nagytakarítását nem belső munkaerővel végzi el az üzemeltetési szervezet, helyette Kovács Gábor külső cég megrendelését preferálja, ezek a szerződések egy napi munkát több százezer forintos összegben határoznak meg, mintegy 600 000-1 000 000 Ft összegben.

Érdemi munkát nem tartalmazó karbantartási szerződéseket kötnek, melyek munkalapjából kiderül, kizárólag a papír alapon történő lefedettség a cél, nem pedig a karbantartás megvalósulása. A külső cég által alkalmazott dolgozók szaktudást nem igénylő feladatokra 8-9 000 forintos bruttó órabérért kerülnek elszámolásra. Hónapokig szerződésben állt az üzemeltetési szervezet a PQS International céggel, aki alvállalkozókkal dolgoztatott. Az intézményekben munkát végző partner a Hungerinvest Kft. volt a munkalapok alapján, melyekből kiolvasható, hogy valós munkavégzés nem történik. Egy napon belül többször is kiszállnak egy-egy intézménybe, illetőleg egymásnak ellentmondó munkafolyamatokat igazolnak. A PQS Internationallal történt szerződésbontást követően a Global- Hand céggel kötöttek szerződést, hasonló elvárások szerint. Az új vállalkozó munkalapot sem ad az elvégzett munkáról. Az Üzemeltetési Szervezet dolgozóinak szóbeli nyilatkozata szerint a Bodor Tamás által ellenőrzött szerződések nagyságrendileg 25-30%-os túlárazottságot foglalnak magukban.

A karbantartásokat gondnoki rendszeren belül fogják össze, minden intézményi központ esetében havi 50 000-60 000 Ft készpénzfelhasználási elszámolással. Ennek eredeti célja a napi felmerülő kisebb karbantartások finanszírozása lenne, de a felvett összeget a RENIBE Kft. (06-20-230-0970) veszi át számla ellenében, viszont a számlákon szereplő eszközök nem kerülnek az intézményekben beépítésre, a szakmai igazolás elmarad. Általában jellemző, hogy az üzemeltetési szervezet dolgozói saját cégükön keresztül dolgoznak be közvetítő cégen keresztül. Kisbenedek Beáta az intézményi gazdálkodási osztály vezetőjeként az üzemeltetési szervezetben dolgozó testvérét, Kisbenedek Istvánt bízza meg az asztalosmunkák elvégzésére az otthoni műhelye igénybevételével.

Az üzemeltetési szervezet és a kirendeltség vezetői és munkatársai saját lakásuk felújítását végzik a belső munkaerők igénybevételével, miközben az intézményi karbantartások hónapos lemaradásokban vannak. Csapó Éva és Kisbenedek Beáta az elmúlt időszakban teljes körű felújítási munkálatokat hajtottak végre, igénybe véve a munkaerő és tárgyi eszközök adta lehetőségeket, mint szerszámok, anyagok, szállítás. Horváth Gábor Dunaharasztiban vásárolt házát, mely a Holt-Duna ágában áll, hasonló módon újítja fel jelenleg is. A házfelújítás mellett a kirendeltség igazgatója mind magának, mind a gyesen lévő feleségének autót vásárolt, miközben gyermekét magán bölcsödébe járatja. Nemes Attila a lányának házat épít, Bodor Tamás más nevére ikerházat épít, míg Kovács Gábor otthagyva sorházi lakását, autót vásárolva albérletben lakik a közalkalmazotti fizetéséből.

Bizonyos cégek rendszeresen dolgoznak az üzemeltetési szervezetnek, mint például informatikai beszerzések évek óta a Multidigit Kft.-n keresztül történik (1183 Budapest, Üllői út 546.), ahol érdekeltsége lehet Puskás Norbertnek, aki Csapó Éva élettársa. Továbbá a Bubiv-Span Kft. (1151 Budapest, Szántóföld u. 2. adószám: 10488858-2-42 HU 10488858), ahol a dolgozók százalékos visszaosztásról beszélnek.

Miközben az intézményi karbantartás nem valósul meg, az üzemeltetési szervezet költségvetéséből került kialakításra a Niké SE irodája, vendégháza a Cseppkő Gyermekotthoni Központ székhelyén, ezen felül az újpesti birkózó szakosztály felújítási munkálatait is a gyermekvédelem kárára valósították meg.

A gyermekotthonok eközben súlyos pénzhiánnyal küzdenek. Mára a főváros összes gyermekotthona ágyipoloska-fertőzött. Az irtások megrendelése hónapokat késik, mert a szervezet a számláit az üzemeltetés nem tudja kifizetni. A hónapos késlekedés veszélyezteti az irtás hatékonyságát, a bútorok fertőzöttsége csak cserével orvosolható.

A fővárosban két gyermekotthonban (Cseppkő, Kossuth) működik főzőkonyha, ahonnan a többi intézménybe szállítják az ebédet. A főzőkonyhákból az ételmaradék nem kerül elszállításra, hanem a rendes kukákba kerül, ahol napokig erjed. Mindkét intézményt ellepik a patkányok, népegészségügyi kockázatot jelentve. A patkányok bejutnak az épületekbe és a csoportokba. A gyerekek siralmas környezetben élnek, mert az évek óta tervezett karbantartás nem történik meg. Ajtók, bútorok nincsenek azokban az otthonokban, ahol problémás gyerekek kerülnek elhelyezésre (pl. József Attila Gyermekotthon).

A fővárosban végre elkezdődtek a VEKOP és KEHOP keretében a felújítási munkák, de ez másfél év késéssel, átárazva, nem a szükségletnek megfelelő tartalommal, az eredeti kiírásnak nem megfelelően, minőségen alul és technológiailag elfogadhatatlanul. Minden ilyen munka kivitelezője ugyanaz a cég. A felújítások során a bent lakó növendékek elhelyezése megoldatlan, átláthatatlan és nem veszi figyelembe a bentlakók érdekeit. A nyáron kiköltöztették a lakásotthont, de a munkálatok elmaradtak, a tanévkezdés okán vissza kellett mindenkinek költözni, a gyerekek a földön alszanak (Bokréta Lakásotthoni Központ).

A gyermekvédelemben lévő személyi és tárgyi feltételek okán a főváros nem tudja a feladatát ellátni. Minden intézményben csoportösszevonásokra került sor. Több csoportban dupla gyermeklétszámmal dolgoznak, minimális dolgozói létszám mellett. A TEGYESZ befogadó otthonában a 40 férőhelyre a nyár folyamán 60 ellátott jutott, akiket 2 * 10 fős csoportban tudtak fogadni.

Horváth Gábor fővárosi igazgató nyilatkozata szerint nem a szakmaiságra, a hozzáértésre van szükség, kizárólag a félelem az, ami a beosztottjait munkára sarkallja.

(Munkatársunktól)





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából