A kormány intézkedései ellenére 2001-től 2017-ig már a 400 ezer főt is meghaladta a népességfogyás – legalábbis ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének Demográfiai portré 2018 című tanulmánykötetéből. A legrosszabb forgatókönyv szerint 2070-re hatmillió magyar (pontosabban magyar állampolgár) élhet az országban. Közben az elmúlt években stagnált a születésszám, pedig a gyermekvállalási kedv növekedett.

A rendszeresen publikált kötetben megvizsgálják többek között a párkapcsolat, a házasság, a válás, az idősödés, a halandóság, az egészségi állapot, valamint a külső vándorlás kérdését is. Az utolsó fejezet pedig a népesség szerkezetéről és jövőjéről szól. A korábbiakkal ellentétben idén már nem a rendszerváltástól, hanem a 2000-es évektől tekintették át a szerzők a változás trendjeit.

Külön aktualitást ad az idei Demográfiai portrénak, hogy a kormány bejelentette, nemzeti konzultációt indít a családok védelme érdekében. Alaptörvénybe emelhetik, hogy a család az anyából és apából áll, tehát az azonos nemű "párokat" kizárnák az örökbefogadásból; kétharmados többség dönthet a családtámogatásról; támogatást kaphatnak a fiatal házasok és anyák. Előbbi csoportnak akár 5-10 milliós kamatmentes kölcsön is járhat. A legalább három gyermeket nevelő anyáknak pedig tényleg jöhet az szja-mentesség. Cél az is, hogy miden lehetséges eszközzel megakadályozzák a népességfogyást.

Válásellenes közvélemény

A KSH-kötet megállapítása szerint a házasságkötések száma 2010-re mélypontot ért el, azóta viszont évekig emelkedett. 2016-ban 51 805 házasságot kötöttek, ami a 2010-es szinthez képest 45,8 százalékos növekedés, tavaly viszont már nem folytatódott ez a tendencia, 2,3 százalékkal kevesebb igent mondtak ki (összesen: 50 600-at), mint 2016-ban. Kiderült, a nők átlagosan 29,7, a férfiak 32,5 évesen kötik első házasságukat.

Ma Magyarországon több mint egymillió ember él élettársi kapcsolatban, a 15 évnél idősebb népesség 13 százaléka, miközben ez a szám a 2000-es években mindössze 6,6 százalék volt. Azt egyre többen tartják jónak, ha egy pár a házasságkötés előtt összeköltözik, azonban a széles közvélemény továbbra is a házasságkötést tartja jónak. Tízből kilenc ember ezt javasolja a fiataloknak.

A Népességtudományi Kutatóintézet megvizsgálta a válások számát is, itt folyamatosan csökkenő tendenciát látni itt. 2010-ben közel 24 ezer, tavaly 18 600 válást mondtak ki Magyarországon. Emelkedik a váláskori átlagos életkor is, ahogyan növekszik a házasságtartam is, vagyis a párok egyre később válnak el. Elmondható, hogy 2016-ban a női népesség 12, a férfiak 9 százaléka, összesen 900 ezer ember volt elvált. Egyre kevesebb kiskorú gyermek érintett szülei válásában, 2016-ban ez a szám 16 700 volt, a válások 55 százalékában pedig nem volt érintve kiskorú gyermek. Ezt a folyamatot erősíti, hogy a közvélemény egyre inkább válásellenes, 2005-ben a férfiak 30 százaléka, a nők 28 százaléka értett egyet azzal, hogy a „házasság egy élethosszig tartó kapcsolat”, ez a szám 2016-ra a férfiaknál 41, a nőknél 35 százalékra emelkedett.

Baby-boom a cigányok körében

A KSH a gyermekvállalás kapcsolatban megállapítja, az elmúlt években stagnál a született gyermekek száma, miközben a gyermekvállalási kedv növekedett. „Ez azért lehetséges, mert gyorsan csökkent a gyermekvállalási korban lévő nők száma” – jegyzik meg.

2011-ben az első gyermek vállalásának átlagos kora az anyák esetében 28,3 év volt, 2017-re 28,6-ra nőtt ez a szám. Tavaly egy tipikus apa gyermeke születésekor 34,4 éves volt, 2011-ben ez a szám még 33,7 év volt. Közben növekszik azon nők száma, akiknek a szüléskor csak 8 osztály volt a befejezett iskolai végzettsége. Ahogy a kutatás írja: igazi baby-boom következett be a 8 osztályt, vagy még azt sem végzett nők körében. „Az adatok arra utalnak, hogy a szakmunkás bizonyítványt sem szerző csoportnak a többsége 22 éves korára már anya lesz, míg például az érettségizetteknél ugyanez 29-30 éves korban következik be.”

• Nőni látszik a gyermektelenség, mert az első gyermeküket vállalók aránya az ezredfordulón megfigyelhető 92 százalékról 84 százalékra csökkent. Azaz 8-ról 16 százalékra emelkedett a gyermektelenek aránya.
• Csökken a kétgyermekesek aránya. 78-ról 67 százalékra csökkent azok aránya, akik az első gyerek után másodikat is vállalnak.
• De növekszik a kétgyermekesből nagycsaládossá válók valószínűsége. A rendszerváltáskori 25 százalékról az ezredfordulóra 27 százalékra, majd 2016-ra 35 százalékra nőtt a két gyermek után harmadikat is vállalók aránya.

Nőtt a tervezett gyermekszám és a tényleges gyermekszám közötti eltérés, aminek következtében a késő harmincasok az eredeti gyermekvállalási szándékaikhoz képest ma összességében kevesebb gyermeket terveznek.

Férfidilemma: munka vagy család?

Felmérés készült az apákról, apaszerepekről is. A 20-44 éves megkérdezettek 94 százaléka teljesen vagy inkább egyetértett azzal az állítással, hogy a „férfiak legfontosabb feladata, hogy biztosítsák a család megélhetését”. Kétharmaduk pedig azzal ért egyet, hogy „egy férfi számára sokkal fontosabb, hogy több időt töltsön családjával, mint hogy pluszmunkával mindenáron növelje családja bevételét”.

Közismert, hogy a férfiak rövidebb ideig élnek, a nők viszont többet betegeskednek életük során. 2015-ben a férfiak átlagosan 59,6, a nők 60,2 egészséges évre számíthattak, amelyhez a férfiak esetében átlagosan 12,8, a nők esetében pedig 19 nem egészséges életév társul.

2000 és 2014 között enyhén mérséklődött a dohányzás a fiatalabb korosztályban, a 65 év felettiek körében azonban emelkedett. Az alkoholfogyasztás stagnál az elmúlt években. Az elhízás is komoly probléma, a 15 évnél idősebbek között a nők legalább 48 százaléka, a férfiak legalább 61 százaléka elhízott vagy túlsúlyos. Az elhízás a gyerekek között is egyre aggasztóbb, minden 9. gyermek elhízott az iskolaorvosi vizsgálat szerint.

412 ezren 80 év felett

A betegség mellett az idősödést is megvizsgálta a KSH, 2017-re 19 százalékra növekedett a 65 évesnél idősebbek aránya (ami 1990-ben csak 13 százalék volt), az előrejelzések szerint ez 2070-re el fogja érni a 29 százalékot. Ráadásul növekedett a 80 évesek és felettiek aránya és száma is, amíg 1990-ben 260 ezer, addig 2016-ban 412 ezer ilyen honfitársunk élt.

A magyar idősek egészségi állapota, illetve állapotuk szubjektív megítélése európai viszonylatban negatív képet mutat: a 65 év felettiek 18 százaléka rossznak, 10 százaléka pedig nagyon rossznak ítéli egészségi állapotát. 1993 és 2013 között a férfiak és nők születéskor várható élettartama átlagosan évi 0,35 évvel emelkedett, de azóta ez a szám stagnál. 72,3 év körül ingadozik a férfiak, 79,2 év körül a nők körében.

Egyre többen térnek haza külföldről

Sokszor és sokat olvasni az elvándorlásról, a Népességtudományi Kutatóintézet ezzel kapcsolatban azt írja, hogy:

• tavaly év elején 151 ezer, idén év elején 162 ezer külföldi élt Magyarországon,
• növekszik a külföldről hazatérők aránya, két éve 242 ezer olyan ember élt itthon, aki itt született, de élete során legalább 1 évet élt külföldön,
• tavaly az EU-ban, Svájcban, Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában összesen 461 ezer ember élt, ez 2014-ben 330 ezer volt.

Az utolsó, a Népesség szerkezete és jövője című fejezetben a KSH azt írja:

hazánk lakossága a két legutóbbi népszámlálás (2001 és 2011) között több mint 200 ezer fővel csökkent, azonban a KSH adatai szerint a népességveszteség 2001-től 2017-ig már a 400 ezer főt is meghaladta.

Egyik oka a természetes fogyás, írják, másik ok az elvándorlás, előrejelzések szerint pedig tovább fog csökkenni a népesség. „A népességszám 9 millió fő körül fog stabilizálódni”, szögezik le, majd hozzáteszik: a legvalószínűbb (alap)változat szerint 7,75 millió, kedvezőtlen esetben (alacsony változat) pedig 6 millióra csökkenhet Magyarország népesség 2070-re.”

(HVG nyomán)