Ugrás a cikkhez
Reklám

Megkezdődött az üresen álló, néhol furcsa tulajdonosi hátterű vadászkastélyok és vadászkúriák feltérképezése, kormányközeli kezekbe juttatása. A vadászati törvény remek díszletül szolgál az ágazat bekebelezéséhez.




A vadászkastélyok két éve kerültek reflektorfénybe, amikor az Orbán család egyik kedvenc üzletembere, az időközben elhunyt Gaith Pharaon megvette a seregélyesi Zichy–Hadik-kastélyt, majd gyorsan levédette a Le Palais de Chasse (vadászkastély) elnevezést. A Pharaon-Alfa Kft. ezzel kizárólagos jogot szerzett arra, hogy 2024-ig ezzel a „márkanévvel” reklámozza vadászattal kapcsolatos szolgáltatásait. Nem sokkal később a turai kastély került a Pharaonnal üzleti kapcsolatban álló kormányfői vő, Tiborcz István érdekkörébe. A két kastély azóta a külvilágtól elzárva várja sorsa kiteljesedését.



A Zichy–Hadik-kastély (kép: Máté Péter)

A hírekben is gyakran szereplő turai és a Zichy–Hadik-kastélyon kívül azonban van más potenciális célpontjuk is a kastélyfelújításban utazó kormányközeli szereplőknek, akiknek azzal is kedvükben járt a parlament, hogy az efféle munkálatokat ma már bőkezű adókedvezménnyel honorálja az állam: a karbantartás összegét teljes egészében le lehet vonni a társasági adó alapjából, míg a felújításnál annak kétszeresét is, az adózó kedve szerinti ütemezéssel.

Eladósorba kerülhet a rábasebesi Széchenyi-vadászkastély, ahol nagy változások vannak készülőben – tudta meg a HVG. A korábban szállodaként működő, jelenleg a „Műszaki okok miatt zárva” táblával „lepecsételt” ingatlan a honlapján egyébként nemcsak magát, hanem a Tiborczhoz köthető turai kastélyt is reklámozza. Ami elsőre azért is meglepő, mert a rábasebesi kastély tulajdonosa 2014 óta a Hegyvidék Property Kft., amelynek látszólag semmi köze a tágabb Orbán család turai birodalmához. A két kastély legújabb kori története ott látszik összeérni, hogy a Széchenyi-vadászkastélyt birtokló cég egykori ügyvezető igazgatója, Demeczky István abban az időben vezette a Turai Kastély Kft.-t is, amikor az Tiborcz köreihez került.



A rábasebesi Széchenyi-vadászkastély (kép: Filep István)

A tisztánlátás érdekében a HVG szeretett volna első kézből is tájékozódni, ám a rábasebesi kastély honlapján megadott kapcsolattartói telefonszámon bejelentkező férfi azt mondta nekik, hogy évek óta nem foglalkozik az ingatlannal. Amellyel kapcsolatban a Kisalföld 2014-es tudósítása, illetve a társaság szintén négy évvel ezelőtti Facebook-bejegyzése a legfrissebb nyilvános híradás. Ezek arról szóltak, hogy rövid időn belül felújítják és megnyitják az épületet a nagyközönség előtt. A lap múlt heti ottjártakor azonban a nagyszabású tervek megvalósításából semmi sem látszott. A kastély kertjében dolgozó, magát a tulajdonos cég alkalmazottjának mondó munkás viszont azt mondta, hogy a napokban bejárás lesz a kastélyban, ahol a jelenlegi és a jövendő tulajdonos készíti elő az újabb átadást. Ő úgy tudta, hogy hasonló jövő vár a rábasebesi vadászkastélyra, mint a turai társára: az átalakítás után elit, exkluzív vendégkört fog kiszolgálni.

Egyelőre a látogatóktól elzárva alussza Csipkerózsika-álmát a már említett Zichy–Hadik-kastély is. Helyi források úgy tudják, hogy a korábban kastélyhotelként szolgált épület csak arra vár, hogy a Pharaonnal anno üzletelő kormányfői vő, Tiborcz István ebből is luxusvadászkastélyt alakítson ki. Egyelőre azonban a hagyatéki ügyek rendezetlensége nehezíti az indulást. A térség látványosságát jelentő kastély külvilág előli elzárása a helyieket is bosszantja. Az egyik vállalkozás vezetője azt mesélte, hogy egy időben – afféle polgári engedetlenségként – kis részen megbontották a kerítést, hogy legalább az útikönyvek alapján erre vetődő turisták bejussanak a parkba. De az új tulajdonosi körrel már „nem mernénk ujjat húzni” – fogalmazott.



A Zichy–Hadik-kastély bejárata (kép: Máté Péter)

A szunnyadó vadászkastélyok esete nem egyedi az országban. Két éve például még arról szóltak a hírek, hogy felújítják az újhutai Bretzeinheim–Waldbott-vadászkastélyt. Ma viszont az épületet üzemeltető cég felszámolás alatt van, ami kiváló alkalom és lehetőség egy tőkeerős befektető számára, hogy megmentőként lépjen fel.

Nemrég felújították viszont a bélmegyeri vadászkastélyt, amit korábban Mészáros Lőrinc köre kaparintott meg. Hogy az oligarcha jelenlétét más formában is dokumentálják, gyorsan be is jegyeztettek egy céget oda, az Ökoland Fehérhát Kft.-t. Az értékes vadászterületre nemcsak Semjén Zsolt, de Lázár János és Harrach Péter is előszeretettel jár vadászni – mondja Lovas Mihály, a bélmegyeri vadászok egyike. Ha pedig a prominens személyiségek kedvüket lelik a státusszimbólumot jelentő és kapcsolatépítésre alkalmat nyújtó sportban, színvonalas szálláshely is dukál. A bélmegyeri vadásztársaság birtokában lévő kastélyt, úgy tudni, 100 millió forint körüli összegből újították fel. Ennek során például külső és belső medencét is kialakítottak. Lovas szerint valóságos luxuskastéllyá változott a szálló, s bár a befektetett pénzzel és energiával bőkezűen bántak, erősen kérdéses, hányan részesülhetnek a fejlesztések áldásaiban.

A helyiek szerint önmagában a vadászturizmus nem indokolt volna ilyen mértékű felújítást, hisz – eddig legalábbis – nem volt nagy vendégjárás. Így inkább arról lehet szó, hogy a „nagy vadászok” szálláshelyeként funkcionáló kastélyt kellett a magasabb igényekhez igazítani. Az intézmény vezetése egyébként személyi szálakon is összefonódik a felső körökkel: az igazgató ifjabb Mészáros Lőrinc alkalmazottja, egyben már a helyi vadásztársaság „ágazati vezetője”, akit a Mészáros család bizalmasaként, az oligarcha utasításainak végrehajtójaként emlegetnek a helybéli vadászok.



A rábasebesi Széchenyi-vadászkastély bejárata (kép: Filep István)

Nem csak a Tiborczok, Mészárosok ejtették foglyul a helyi vadászokat, vadásztársaságokat. Országszerte vannak olyan kiskirályok és politikusok, akiken keresztül a kormánykörök, illetve az Orbán családhoz köthető személyek, csoportok közvetve vagy közvetlenül befolyást tudnak gyakorolni a vadászokra – mondta a HVG-nek az a névtelenséget kérő ügyvéd, aki több mint tíz „hatalomátvétellel” kapcsolatos ügyben képviselte a sérelmet szenvedett helyi vadászokat. Szerinte „egy halom embert kipiszkáltak a helyükről, és elérték, hogy hozzájuk kötődő helyi potentátok kerüljenek a potens vadászterületek és a helyi vadásztársaságok élére”. Általában a friss vadászati törvény adta kiskapukat kihasználva, trükkök százait alkalmazva vettek és vesznek el helyi vadászoktól, vadásztársaságoktól értékes területeket. A kisemmizett vadászok közül a többség nem élt a jog adta eszközökkel, annyira reménytelennek tűnt az utóvédharc. Erre utal a – kivételesen a sajtóban is nyilvánosságot kapott – bélmegyeri vadászok esete. Hiába fordultak a bírósághoz, s nyertek jogerősen Mészáros Lőrinc fiával és embereivel szemben – mondván: az oligarcha rokonsága 2016-ban jogszerűtlenül túrta ki a területet évtizedek óta használó vadászokat –, a gyakorlatban nem sikerült érvényt szerezni a döntésnek. A helyi vadásztársaság vezetésében a Mészáros család befolyása érvényesül: az elnök maga ifjabb Mészáros Lőrinc.

„Egyre többször fordul elő, hogy felsőbb körökből jelennek meg politikusok, nyomatékosítva az erőviszonyokat. A kisebb vadászkúriák esetében a »küldötteik« szimplán bekopogtatnak, és ajánlatot tesznek a hely megvételére” – mondja egy szintén perben álló vadász. Köreikben – mint a lap megtudta – afféle politikai komisszárként tartják számon a földművelésügyi tárca egyik államtitkárát, Bitay Mártont, aki két éve OKJ-s vadgazdálkodási oklevelet szerzett a Diana Vadász- Felnőttképző Szakképző Iskolában.

Időközben a birtokon belülre került vadászkúriák és a kastélyok marketing célú felfuttatása is megkezdődött. Mint az egyik Mészáros-cég volt alkalmazottja a HVG-nek elmondta, az ő feladatuk volt a nyár folyamán, hogy tanácsokkal lássák el – például a honlapok és a közösségi média megfelelő alkalmazásával kapcsolatban – az erre igényt tartó, potens vadászkastélyok, kúriák vezetőit. A reklámra szükség lehet a közeljövőben, ugyanis a vadászturizmus fejlesztése kormányzati cél, így az ezzel kapcsolatos kommunikációt is centralizálni kezdték. A kastélyok, kisebb exkluzívabb kúriák funkciója ebben a leosztásban pedig az, hogy minél több pénzt énekeljenek ki az akár csak egy hosszú hétvégére náluk vendégeskedő külföldiekből, tehetősebb magyar vadászokból.

(HVG nyomán)

Kapcsolódó:

- Három bélmegyeri vadász szembe mert szállni Mészárossal

- Rossz az út, szegény Lőrinc kénytelen helikopterrel járni az egyik vadászkastélyához

- Itt a hivatalos megerősítés: "az a Pharaon" halt meg





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából