Nógrád megyében jelentősen az országos átlag felett van a halálozás: a férfiaknál 12, a nőknél 9 százalékos az eltérés, emellett a várható élettartam mindkét nem esetében alacsonyabb a magyarországi átlagnál – derül ki a megye egészségi helyzetéről készült beszámolóból, amelyről csütörtökön tárgyalt a nógrádi közgyűlés.

Feketéné Zeke Ildikó megyei tisztifőorvos tájékoztatója azt is tartalmazza, hogy a két legfontosabb halálok a rosszindulatú daganatok és a keringési betegségek. Utóbbit tekintve az agyérbetegségek és a magas vérnyomás okozta halálozás Nógrád megyében minden járásban meghaladja az országos átlagot. A 15 és 64 év közötti nők körében a légcső-, a hörgő- és a tüdőrák okozta halálozás adatai 17 százalékkal rosszabbak az országos átlagnál, míg a 15-64 éves férfiak körében a prosztata rosszindulatú daganata esetében az országosnál 20 százalékkal rosszabbak a mutatók Nógrád megyében.

Az első lépcsőben ősszel kezdődő vastagbélrák-szűrési programhoz ugyanakkor Nógrád megyében csatlakozott a legtöbb háziorvos. Kitér a beszámoló arra is, hogy a 134 háziorvosi körzetből 18 betöltetlen. A megyében a háziorvosok átlagéletkora 61,7 év, a házi gyermekorvosoké 62,6 év, az orvosok egyharmada 65 év fölötti. A megyében dolgozó fogorvosok átlagéletkora 53 év, 28 százalékuk az év végéig betölti a 65. életévét. A közgyűlés ülésén több képviselő drámainak nevezte a Nógrád megyei helyzetet. Borenszki Ervin (MSZP) kitért arra, hogy a mammográfiai szűrések aránya 2003-ban még meghaladta a 60 százalékot, erre az évre pedig 26 százalékra csökkent.

Cseresnyés István (Jobbik) képviselő kérdésére, miszerint mi lenne a legfontosabb teendő, Feketéné Zeke Ildikó azt mondta, hogy egészségtervet kellene készíteni, ami feltárja az ok-okozati összefüggéseket és a beavatkozási lehetőségeket, akár az ellátórendszer átalakításával is. Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a Nógrád megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében több mint húsz orvosi rendelő újul meg Nógrádban, a salgótarjáni, a balassagyarmati és a pásztói kórházban pedig 20 milliárd forintot meghaladó fejlesztések történtek az utóbbi két évtizedben. Hozzátette, az infrastruktúra nagyjából rendelkezésre áll, az igazi kihívás az orvoshiány.

(MTI)