A Jobbik szeptember végére hívta össze rövid időn belül a második kongresszusát, amelyen a párt új stratégiáját is ismertetik a tagsággal – tudta meg a Magyar Idők. A fővárosi Dürer kertbe meghirdetett rendezvényre a korábbiaktól eltérően az alapszervezetek vendégeket is delegálhatnak, amivel a tagok hiányát próbálja ellensúlyozni a párt.
Fotó: Kurucz Árpád
Az újabb kongresszus rövid időn belül már a második ilyen rendezvény, noha a májusi tisztújítás után csak két év múlva lenne esedékes a következő országos párttalálkozó. A Jobbik három fő pontot tárgyalna szeptember 29-én.
Elsőként az országos elnökség ad tájékoztatást a megválasztása óta végzett munkájáról, amit a Jobbik aktualizált programjának, célkitűzéseinek elfogadása követ. Harmadik pontként a Pongrátz Gergely-díj átadását jelölte meg Szabó Gábor pártigazgató, az országos választmány elnöke.
A körlevél érdekes pontja, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően most megnyílik annak a lehetősége, hogy a küldötteken kívül a Jobbik-szervezetek vendégeket delegáljanak a kongresszusra. Minden tíz főnél kisebb szervezet két vendéget, az ennél nagyobb létszámú szervezetek pedig négy vendéget tudnak regisztrálni.
E mögött az állhat, hogy a vendégkerettel próbálják ellensúlyozni a tagok hiányát. Sok háromfős alapszervezet van, ahol az egyikük küldött, a másik két személy vendég lehet, vagyis a korábbi küldötti rendszerrel szemben minden tagot próbálnak összehívni.
A Jobbik augusztus végén nem nyilvános kongresszust tartott, ahol az is elhangzott, hogy záros határidőn belül egy újabb tanácskozás összehívását tervezik.
Most úgy tűnik, a párt kapkodva próbálja kitalálni az új stratégiáját és azt elfogadtatni a tagsággal. Az új irányról holnap kezdődő, kétnapos frakcióülésükön döntenek, nyilván az ott kitervelt stratégia az az aktualizált program, illetve célkitűzés, amelyet szeptember 29-én a Dürer kertben tárnak a tagok elé. A szabadság és szolidaritás hívószavak mentén meghirdetett új irányról a frakció tagjai igen titokzatosan nyilatkoztak az elmúlt hetekben. Mirkóczki Ádám szóvivő is csak annyit közölt egy tévéműsorban, hogy egy egészen más minőségű pártot fognak látni a szavazók.
– Megvannak már az ötletek, javaslatok, politikai akciók, hogy mit fogunk csinálni – nyilatkozta a politikus.
Különösen érdekes, hogy a Jobbik továbbra is foglalkozik a Pongrátz Gergely-díjjal, hiszen az ’56-os forradalmár testvére, Pongrátz András nyár elején arra szólította fel a párt új vezetését: ne hivatkozzanak a jövőben Pongrátz Gergelyre, mert méltatlanná váltak hozzá, „a baloldallal együttműködő párt többé ne használja pártcélokra a lyukas zászlót, és keressenek új szimbólumokat”.
Pongrátz András június végén, a Mi Hazánk zászlóbontó rendezvényén az ’56-osok zászlaját Toroczkai Lászlónak adta át Ásotthalmon.
– Várhatóan új politikai, nemzeti erő születik, amely valóban méltó a szabadságharc szellemiségéhez, a Jobbik alapításakor lefektetett elvekhez, értékekhez. Arra kérem a Jobbik jelenlegi tagjait és a korábban kilépetteket, hogy lelkiismeretükre hallgatva csatlakozzanak Toroczkai Lászlóhoz és Dúró Dórához – fogalmazott Pongrátz.
