Csökkentjük az emberek terheit – hangoztatja úton-útfélen Orbán Viktor, ehhez képest a kormány egy laza mozdulattal épp most emelte meg 17,5 százalékkal a tíznapos autópálya-használati díjat. A pluszbevételt a falusi utakra kívánják fordítani, miközben a legforgalmasabb autópályák is rettenetes állapotban vannak, és az egész EU-ban nálunk a legmagasabb az éves autópályadíj. Az utak karbantartására ráadásul már eddig is többféle módon fizettünk az államnak, például amikor megtankoljuk az autónkat. Noha az útalapot húsz éve éppen Orbán szüntette meg, az eredetileg erre dedikált tételt azóta sem vezették ki az üzemanyag árából, ami szép lassan újra rekordközelbe kúszik, pedig a Fidesznek ellenzékben éppen a benzinárcsökkentés volt az egyik vesszőparipája.
A magyarországi autópályadíjak története szemléletes példát nyújt arra, hogy a választási Erzsébet-utalványt és téli rezsicsökkentést osztogató kormány a másik kezével hogyan húzza ki a pénzt az emberek zsebéből, helyenként meglehetősen szemérmetlenül.
Természetesen sok más európai országban is fizetni kell azért, ha valaki autópályán akar közlekedni. Bár az éves matrica ára Magyarországon a legmagasabb az egész EU-ban, a heti/havi tarifa több helyen drágább a magyarnál, és a megtett kilométerek alapján megszabott horvát, olasz, francia díjjal sem feltétlenül járunk jobban. A magyar autós mégis joggal érezheti magát megszívatva, amiért akkor is minimum tíznapos matricát kell vennie, ha csak egyetlen napon vagy hétvégén szeretné használni az autópályát, és hiába fizet a szolgáltatásért, helyenként pocsék minőségű utakon és az elmaradt bővítések miatt állandósuló dugókban kell kínlódnia. Ebben a helyzetben jött a kormány múlt pénteki bejelentése, mely szerint október elsejétől jelentősen megemelik a tíznapos autópálya-használati díjat
D1 (személyautó) kategóriában 2975 forintról 3500 forintra,
D2 (kishaszongépjármű, lakóautó, mikrobusz) kategóriában 5950 forintról 7000 forintra,
B2 (busz) kategóriában 13.385 forintról 15.500 forintra,
U (utánfutó) kategóriában pedig 2975 forintról 3500 forintra,
január 1-jétől 5,8 százalékkal emelik az e-útdíjat is.
Eddig sem volt olcsó
A magyarországi autópályadíjak – főleg az utak állapotához és a magyar átlagfizetéshez képest – eddig sem voltak éppen kedvezőek. A hanyatló Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Svédországban, Finnországban, Dániában és a balti államokban például a lakosság ingyenesen használhatja az autópályákat, míg Ausztriában még a gyenge forinttal együtt is olcsóbb a tíznapos matrica (9 euró), de az igazán durva különbség az éves matrica árában figyelhető meg: nálunk személyautóra ez 42980 forint, míg az osztrákoknál csupán 87,30 euró, azaz kb. 27600 forint. Még nagyobb a differencia a cseh és szlovák éves matricával szemben, mindkettő kevesebb mint a felébe kerül a magyarnak, a cseheknél 21 ezer, a szlovákoknál mindössze 16 ezer forint. Igaz, a cseheknél drágább a tíznapos matrica (4400 forint), mint nálunk, a szlovákok 10 eurós tíznaposát viszont éppen a mostani emeléssel sikerült felülmúlni. Romániában a hétnapos kevesebb mint ezer, az éves kevesebb, mint 9 ezer forint, és bár a szlovén heti matrica ára magasabb a magyar tíznaposnál (15 euró), az éves matrica (110 euró) még ott is nyolcezerrel olcsóbb, mint nálunk. Magyarországon ugyanakkor lehetőség van éves megyei matricák vásárlására is, így ha egy évre előre meg tudjuk tervezni, hogy csak néhány megyében akarjuk használni az autópályát, jóval olcsóbban is kijöhetünk.
Gulyás Gergely szerint az áremelésből beszedett pluszpénz egy falusi útalapba kerül, és arra költik majd, hogy megújítsák a falvakba vezető alsóbbrendű utakat. Ne feledjük azonban, hogy az utak karbantartása és fejlesztésére különféle jogcímeken eddig is szedett pénzt az állam, nem beszélve az erre a célra fordítható uniós támogatásokról. De nézzük időrendben, hogyan és mire hivatkozva sarcolták meg az autósokat az elmúlt években.
(24.hu)
Kapcsolódó: A rendőrök több rejtett eszközzel vadásznának az autósokra a közutakon