A Századvég túlélte az állami kommunikációs vérengzést. Bár azt a csoportot, amelynek korábban alvállalkozóként bedolgozott a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, kidobták a 75 milliárdos állami kommunikációs tenderből, mégsem kell lemondania az állami megbízásokról a kormányközeli szervezetnek. Az alapítvány ugyanis mostantól az egyetlen versenyben maradó, Balásy Gyula cégei által alkotott konzorciumnak is bedolgozhat.
Mindez azért érdekes, mert Balásy ügynökségei, a New Land Media és a Lounge Design eddig is foglalkoztattak alvállalkozókat, a Századvég azonban nem volt köztük. A mostani tenderen viszont a bejáratott partnerek mellett hirtelen feltűnt az elemzőcég is.
Az állami kommunikációs költések központosítására létrehozott Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál (NKOH) múlt héten robbant a bomba, amikor kiderült, hogy két korábban erős kormányzati kapcsolatokkal rendelkező üzleti kört kizártak a 75 milliárdos gigatenderből. Az elmúlt években az állami kommunikációs milliárdokon még három csoport osztozott: a Rogán Antal szomszédjaként elhíresült Csetényi Csaba cégei, a több miniszterrel is jó kapcsolatot ápoló Kuna Tibor érdekeltségei, és a már említett Balásy-ügynökségek.
Első körben a legutóbbi tenderen is ezt a három csoportot hozták ki győztesnek, sőt, június 19-én le is szerződtek velük, egy nappal később azonban Csetényiékkel és Kunáékkal visszamenőleges hatállyal szerződést bontott az NKOH. A két vállalakozó cégeinél ugyanis a Közbeszerzési Döntőbizottság épp a korábbi NKOH-s megbízások során szabálytalanságokat tárt fel, ami miatt három hónapra kizárták őket, azaz lényegében megtiltották, hogy közbeszerzésen induljanak.
A szakma azóta találgatja, hogy mi lehet a háttérben. Csetényiről egy ideje már tudni lehetett, hogy igencsak megromlottak a kormányzati kapcsolatai, Kunánál azonban sokkal kevésbé voltak erre utaló jelek, még akkor is, ha egyik legfontosabb kapcsolata, Seszták Miklós időközben kikerült a kabinetből. Kuna bukásában azonban valószínűleg nem ez játszotta a legfontosabb szerepet. A 444 ma írta meg, hogy fiktív számlák vásárlása miatt május végén vádat emeltek a vállalkozó ellen, akire az ügyészség letöltendő börtönbüntetést és vagyonelkobzást kért. Ilyen körülmények között pedig nem igazán mutatott volna jól, ha közben egy állami hivatal gigantikus szerződést köt az egyik nyomozásban is érintett ügynökségével.
Kuna Tibort, a kormány milliárdos megbízásokkal kitömött, eddigi kedvenc kommunikációs vállalkozóját különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, és hamis magánokirat felhasználásával vádolja Fővárosi Főügyészség (fotó: Soós Lajos)
Mindenesetre a kizárások eredményeként monopolizálódott az állami kommunikáció, ami különösen annak fényében aggasztó, hogy a három indulóból épp Balásyék adták a leggyengébb ajánlatot. Az NKOH 53 különböző szempont alapján értékelte a résztvevők ajánlatait, és a legmagasabb összesített pontszámot Csetényiék kapták, a második helyen pedig Kunáék futottak be. Ráadásul a végül egyedüliként érvényes szerződést kötő Balásyék az áron buktak rengeteget. Több olyan tétel volt, ahol nagyjából kétszer annyit kértek, mint a legjobb árral pályázó versenytárs, és a 28-ból mindössze egy esetben adták ők a legolcsóbb ajánlatot.
Magyarul az állam végül kizárólag a legdrágább pályázóval szerződött le.
Eleinte úgy tűnt, hogy a vérengzésnek a Századvég is áldozatul esik, az alapítvány ugyanis eddig kizárólag Csetényiéknek dolgozott be. Ráadásul Közbeszerzési Hatóság részben épp miattuk marasztalta el a Csetényi ügynökségeket, amelyek nem vették igénybe megfelelő mértékben a pályázati anyagukban megnevezett alvállalkozókat, köztük ugye a Századvéget.
Csetényiék a mostani tenderen is bevonták az alapítványt, ezúttal azonban nem ők voltak az egyetlenek. A Századvéget ugyanis most először Balásy cégei is megnevezték, mint jövőbeli alvállalkozót, azaz a kormányközeli alapítvány a háromból két indulónál is szerepelt az alvállalkozók listáján. Ebből pedig szerencséjükre az egyik versenyben is maradt.
A Századvég alapítványának egyébként tavaly sem ment rosszul: bevételei 2,9 milliárd forintra nőttek a 2016-os 2,4 milliárd forint után. Bérekre 551 millió forint ment (ebből mintegy hatvanötmillió volt a vezetők javadalmazása), de ezen felül is elkötöttek még 2,1 milliárd forintot nem részletezett kiadásokra - írja a G7 gazdasági hírmagazin.
Kapcsolódó:
- 25 helyett 75 milliárdot, vagy még többet költhet propagandára a kormány
