A Magyar Nemzet információi szerint az FBI tanúvédelmi programja védi az Egyesült Államokban azt a magyar állampolgárt, aki kulcsfigura lehet a Magyarországon elsikkasztott uniós pénzek külföldre juttatásában. A férfit más okból a magyar hatóságok is keresik, de az amerikaiak hiába jelezték többször, hogy náluk van, nem utaztak oda kihallgatni.

Furcsa, szövevényes történet jutott a Magyar Nemzet tudomására amerikai forrásokból. Egy magyar férfi az FBI tanúvédelmi programjában kapott papírokkal él az Egyesült Államokban, és azért kíváncsiak rá az amerikai hatóságok, mert úgy vélik, ő is egy szem volt abban a láncban, amelynek a segítségével az elmúlt években 3-4 milliárd euró, vagyis ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz – az amerikaiak gyanúja szerint – a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék.

A pénz nem vész el, csak az útja válik láthatatlanná. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) üldözi a módszert, mert a terrorizmust is ilyen módon pénzelik (Fotó: 123RF)

Az FBI-nak az a gyanúja, hogy az összeget jellemzően az MKB-ból, esetenként pedig más, a kormány által ellenőrzött magyar bankokból vették fel.

A tranzakció készpénzben történt, alkalmanként néhány millió eurós összegben, hogy aztán a futárok (ilyen volt az Amerikában védett férfi is) gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, az úgynevezett havalán keresztül vigyék külföldre, jellemzően közel-keleti vagy szingapúri számlákra. (A gyémántvilágban – a lap információi alapján – egyes drágakövek nem ékszerként, hanem készpénz-helyettesítő eszközként működnek: a vásárlás helyétől távol is garantált áron veszik vissza bizonyos tranzakciós díj megfizetése mellett, így kis helyen nagy mennyiségű pénzt lehet országhatárokon átívelve észrevétlenül, elektronikus nyom nélkül szállítani.)

Négy napja a Magyar Nemzet megkérdezte az MKB-t, hogy az utóbbi három évben hány alkalommal vettek fel a bankból egy összegben 250 ezer eurót, vagyis csaknem nyolcvanmillió forintot meghaladó összeget, de lapzártáig nem kaptak választ.

A drágakövek készpénz-helyettesítő eszközként működnek. Fekete gyémántok (illusztráció) (Fotó: Jack Guez / AFP)

A terrorizmust is így pénzelik

Az amerikaiak gyanúja szerint a pénz egy része strómanokon keresztül, arab befektetésnek álcázva jött vissza Magyarországra, hogy luxusszállodákat, kastélyokat és egyéb ingatlanokat vásároljanak belőle. Az amerikai hatóságokat azért is zavarja az illegális pénzügyi megoldás, mert a nemzetközi terrorizmust is e csatornákon (különösen a havalán) keresztül finanszírozzák, így megpróbálják a módszert tűzzel-vassal irtani.

A lap úgy tudja, az amerikai hatóságok a magyar férfi vallomása alapján konkrét nyomozati cselekményeket is kértek a magyar hatóságoktól, de harminc nap után azt a választ kapták Budapestről, hogy itteni kollégáik nem találtak semmilyen, bűncselekményre utaló nyomot. Az FBI által vizsgált pénzmosási módszer lényege az, hogy a pénz mozgása során megszakad a banki vonal, így tovább már nem köthető személyhez. A készpénz később újra visszakerül a rendszerbe, de immár legálisnak látszó, jellemzően külföldi forrásból.

A magyar férfit egyébként körözik a hazai hatóságok is, az Interpol listája alapján jelentős összegű pénzmosás gyanújával. Ennek fényében különös, hogy nem akarják kihallgatni – a lap birtokába jutó dokumentumok szerint az amerikai hatóságok tavaly március óta többször jelezték a magyaroknak, hogy a férfi náluk van, és bármikor ki tudják hallgatni az FBI jelenlétében; a körözést ennek ellenére máig nem vonták vissza, és a magyar nyomozók nem éltek a kihallgatás lehetőségével sem. (Négy napja a lap megkérdezte az ügyészséget, hogy miért nem, de az válaszában türelmet kért. Magyarázatát azóta is türelemmel várják.)

Az államközi értesítés tényéről az Átlátszó megkérdezte az amerikai igazságügyi minisztériumot is, amely nem kívánta kommentálni az értesülést. A magyar állampolgár a nemzetközi körözés ellenére szabadon közlekedik az Egyesült Államokban – a Magyar Nemzet egyik munkatársa személyesen találkozott vele, ám a férfi nem akart nyilatkozni.

Tavaly júniusban az Átlátszó egy másik ügyben arról írt: eddig példa nélküli módon több, csalás és pénzmosás elkövetésével vádolt magyar állampolgár kiadatását indítványozta az Egyesült Államoknak az idén tavasszal a Fővárosi Főügyészség. A kiadatás a jogerős bírósági döntés ellenére sem történt meg – a lap információi szerint az Igazságügyi Minisztérium vétózta meg. (A tárca sajtóosztályán érdeklődtek az okokról, de kérdéseikre eddig nem válaszoltak.)

Amerikából származó információk szólnak arról, hogy a bűnbanda két tagja szintén futárként működött közre az uniós pénzek Magyarországról való kicsempészésében – ők a nagy mennyiségű készpénzt a megbízó utasításainak megfelelően üres bécsi lakásokban tették le, 5-6 millió eurós, vagyis csaknem kétmilliárd forintos összegben. Ha ez igaz, mindjárt érthető, miért nem akarjuk kiadni őket Amerikának.

(MNO nyomán)

Frissítés: Jobbik: összeállt a mozaik a maffiakormány ügyeiben

Az FBI egy magyar állampolgárságú védett tanút hallgatott ki korrupciógyanús bűncselekményekkel kapcsolatban. A magyar hatóságok az 1300 milliárd forintos pénzmosás ügyében nem akarják meghallgatni a férfit. A Jobbik szerit összeállt a mozaik az Orbán-kormány gyanús ügyeivel kapcsolatban.

A Jobbik országgyűlési képviselője szerint összeállt az elmúlt időszak súlyos korrupciógyanús ügyeinek mozaikja azzal, hogy hírek szerint az Egyesült Államokban élvez tanúvédelmet egy magyar férfi, akit a magyar kormányhoz köthető korrupciós pénzek tisztára mosásával vádolnak - írja összefoglalójában az MTI. Alább a folytatás.

Szilágyi György hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: már érthető, miért élvezte Orbán Viktor miniszterelnök barátságát az Interpol által is körözött Ghaith Pharaon, aki a Jobbik képviselőjének állítása szerint szakértője a pénzek tisztára mosására alkalmas arab párhuzamos pénzügy rendszernek. A képviselő felhozta az egyesült államokbeli magyar kitiltási ügyet is. Szerinte kezd beigazolódni a hír, miszerint annak idején dollármilliókkal kaptak el egy diplomata útlevéllel rendelkező futárt az Egyesült Államokban, a forrást pedig később Vida Ildikó, az adóhatóság akkori elnöke igazolta le.

„Értelmét nyeri az a pár hónappal ezelőtt felröppent hír is, ami szerint az Amerikai Egyesült Államok azt tervezi, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt és a kormány több tagját ki kívánja tiltani az Amerikai Egyesült Államokból” – folytatta. Szerinte ennek hátterében a tanúvédelmi programba bevont férfi vallomásai állhatnak.

Úgy ítélte meg, ezen ügy magyarázza meg azt is, hogy Donald Trump amerikai elnök miért nem fogadta Orbán Viktort, de választ ad Kósa Lajos miniszter ügyére is. Megjegyezte: a Magyar Nemzet által hétfőn közölt cikkben is 1300 milliárd forintos összegnek megfelelő forrásról van szó. A Kósa Lajos ügyében felmerült örökség forrását Németországban nem találták – folytatta –, „minden valószínűség szerint ez egy olyan fedőakció lehetett a Fidesz részéről, amivel ezt az 1300 milliárd forintot próbálták tisztára mosni”.

Szilágyi György szerint a miniszterelnöknek és a kormány tagjainak választ kell adniuk az ügy kapcsán felmerülő kérdésekre, és ha a kormányfő nem tudja magát tisztára mosni, távoznia kell a közéletből. Kifogásolta azt is, hogy bár az FBI egy éve jelezte az ügyet a magyar hatóságnak, az mégsem hallgatta ki a tanúvédelem alatt álló férfit annak ellenére, hogy nemzetközi körözés alatt áll. Szilágyi György arra a kérdésre, hogy pártja tájékozódik-e hivatalosan az ügy részleteiről, azt felelte: a nyomozás nem egy politikai párt feladata, az információk relevánsnak tűnnek. A politikus kérdést kapott arról is, hogy a Független Kisgazdapárt egy jelöltje feljelentést tesz, mert állítása szerint a Jobbik pénzt ajánlott neki a visszalépéséért. Szilágyi György azt felelte: a Jobbik semmiféle anyagi juttatást nem adott a Független Kisgazdapártnak, a rágalommal szemben pedig jogi úton járnak el.

2. frissítés: Mészáros Lőrinc bankja természetesen tiszta

A Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában levő bank elutasítja, hogy pénzmosásban vett volna részt.

Közleményben reagált az MKB Bank a Magyar Nemzet cikkére, amely uniós források elsikkasztásáról szólt, tudósít a HVG.

A Magyar Nemzet azt írta: az FBI gyanúja szerint, az uniós források elsikkasztása jellemzően úgy zajlott, hogy az összegeket, alkalmanként néhány millió eurót „jellemzően az MKB-ból, esetenként pedig más, a kormány által ellenőrzött magyar bankokból vették fel”. A cikk azt írja: arról kérdezték az MKB-t, hogy „az utóbbi három évben hány alkalommal vettek fel a bankból egy összegben 250 ezer eurót”.

A közlemény erről nem szól, kiemeli azonban: „a cikk szövegkörnyezete alkalmas arra, hogy azt a hamis látszatot keltse, hogy az MKB törvénybe ütköző tevékenységet végzett”.

A bank hangsúlyozza: megfelel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló jogszabályoknak. Ennek részeként a gyanús eseteket jelzik a nálunk a NAV-nál működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodának, a FIU-nak.

3. frissítés: A rendőrség is mossa kezeit

A rendőrség is előállt egy - szokásához híven - semmitmondó magyarázattal, az alábbi lenne az ORFK Kommunikációs Szolgálata által jegyzett közlemény.

A polgári napilap 2018. március 26-án megjelent lapszámának Gyémánttá vált „alkotmányos költség”, magyar védett tanú Amerikában című közlése – aligha véletlenül – hemzseg a pontatlanságoktól.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) folytatott nyomozást különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntette miatt a jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó, nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt álló 37 éves Faidt Péter András ellen. A magyar állampolgárságú férfi 2014. június 18. és 2014. november 10. között társaival bűnszervezetben követte el a bűncselekményt. A gyanúsítottak módszere az volt, hogy több magyarországi bejegyzésű, tényleges gazdasági tevékenységet nem folytató gazdasági társaság nevében bankszámlát nyitottak különböző pénzintézeteknél, majd ezeket további bűntársaik rendelkezésére bocsátották annak érdekében, hogy azokra különböző, nem magyarországi bejegyzésű gazdasági társaságok sérelmére elkövetett csalásokból származó átutalásokat végezzenek, melyeket további bankszámlákra utaltak vagy megkíséreltek utalni.

A bűncselekmény európai uniós és magyar költségvetési forrásokat nem érintett.

Faidt Péter András társaival szemben az eljárást a KR NNI 2017. július 7-én befejezte, a Fővárosi Főügyészség 2017. november 8-án vádiratot nyújtott be. A vádlottak közül egy fő házi őrizetben van, két fő lakhelyelhagyási tilalom alatt áll.

Faidtal szemben a nyomozást a KR NNI felfüggesztette mindaddig, amíg gyanúsítotti kihallgatása nem történik meg. A magyar nyomozó hatóság előterjesztést tett az amerikai igazságügyi hatóságok irányába a nemzetközi jogsegélykérelem teljesítésére.

Az Amerikai Egyesült Államokban Faidtal szemben folytatott eljárásról a magyar hatóságok információval nem rendelkeznek.