Történelmi előrelépést hozhat Magyarország energiabiztonsága tekintetében a magyar–román együttműködés – mondta az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bukarestben, miután találkozott Teodor Melescanuval, a román diplomácia vezetőjével. A két tárcavezető TGV-típusú gyorsvasút megépítéséről, a marosvásárhelyi iskolaügyről és az ukrajnai oktatási törvényről is tárgyalt.
A felek megállapodtak arról, hogy Románia 2020-ra megteremti a Magyarországra irányuló gázexport műszaki feltételeit, 2022-től pedig lehetőség nyílik jelentős mennyiségű, a Fekete-tengeren kitermelt gáz Magyarországra szállítására, miután magyar vállalatok kötötték le a gázszállítási útvonal teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását. Ez az első olyan alkalom az utóbbi néhány évtizedben, amikor Magyarország nagy mennyiségben tud gázt vásárolni új, nem Oroszországhoz köthető forrásból” – mutatott rá a külügyminiszter.
A román fél vállalta, hogy 2020-ig megépítik azokat a kompresszorokat, amelyek segítségével évente 1,75 milliárd köbméternyi gázt lehet majd Magyarországra szállítani, és 2022-re bővítik ki a kapacitást úgy, hogy évi 4,4 milliárd köbméter gázt vásárolhat majd az ExxonMobil és az OMV által kitermelt földgázból.
„Magyarország kormánya azt a döntést hozta, hogy megépítjük a városföldi központi magyarországi gázelosztó és a Vecsés között hiányzó gázvezetékszakaszt, Vecsésre jön be ugyanis a magyar–szlovák összeköttetés így gyakorlatilag Magyarország az észak-déli gázfolyosó még hiányzó részét megépíti, hozzájárulva ahhoz, hogy végre ne csak kelet-nyugati irányú gázszállítás legyen lehetséges Közép-Európában, hanem a nemzetbiztonság miatt rendkívül fontos észak-déli is” – magyarázta a külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető beszámolója szerint egyetértés van Magyarország és Románia között abban is, hogy a térség első TGV-típusú gyorsvasúti összeköttetését Budapest és Kolozsvár között épüljön meg. Bejelentette: a magyar kormány egymilliárd forintot hagyott jóvá a Budapest–Kolozsvár közötti vasútvonalterv megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. A román fél szeretné ezt a vonalat Bukarestig meghosszabbítani. „Ez nekünk nincs ellenünkre” – jegyezte meg Szijjártó Péter. Megállapodás van abban, hogy a magyar–román határon épült tíz kisléptékű, ideiglenes határátkelőhely közül kettő hamarosan állandó nyitvatartásúvá válik: az ehhez szükséges jogi, technikai előkészületeket a két kormány megkezdte – mondta.
Ukrajnában egyetlen kisebbség oktatáshoz fűződő jogait sem csorbíthatják – mutatott rá Szijjártó Péter hétfőn Bukarestben. Kiemelte, hogy ebben egyetértés van közte és Teodor Melescanu között. A román diplomácia vezetőjével megállapodtak abban, hogy folytatják az eddigi szoros együttműködést a kérdésben, annak érdekében, hogy Ukrajnában a kisebbségek már létező jogait ne csorbíthassák. Egyetértettek abban, hogy a nemzeti közösségekkel kell tárgyalnia az ukrán kormánynak, mielőtt végrehajtja a vitatott törvényt, és Kijevnek a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben kell tartania a Velencei Bizottság ajánlásait.
A kisebbségi kérdések tekintetében Szijjártó Péter megerősítette, hogy a magyar fél továbbra is a kölcsönös tiszteletre alapozva szeretné szervezni az együttműködését Romániával. „Ennek része az, hogy a kisebbségek jogait kölcsönösen tiszteletben tartjuk az európai sztenderdeknek megfelelően, és erőforrásként tekintünk a kisebbségekre. A magyar kormány kiemelten figyeli a marosvásárhelyi római katolikus líceum újraindításával kapcsolatos fejleményeket, és bízik abban, hogy a korábban, a (bukaresti) koalíció politikai vezetője, Liviu Dragnea házelnök úr által adott ígéretet a román kormány betartja. Ezt folyamatosan figyelemmel követjük, kapcsolatban állunk folyamatosan az RMDSZ vezetőivel” – tájékoztatta az MTI-t Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter bukaresti látogatása alkalmával a kétkamarás román parlament házelnökeivel és Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével is megbeszélést folytat.
