Ugrás a cikkhez
Reklám

A magyar kormány számít és értékként tekint a magyar (sic!) zsidóságra - mondta a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért (pl. zsinagóga- és zsidótemető-felújítás - a szerk.) felelős helyettes államtitkára hétfőn, az emancipációs törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából elhelyezett emléktábla avatásán Budapesten.

Latorcai Csaba a kormány nevében tett sokadik hűségesküje során az hangoztatta, hogy az emancipációs törvény a hazai zsidóságot is bevonta a kiegyezés korszakára jellemző, gyors ütemű gazdasági-társadalmi modernizációba. Ebben az időszakban csaknem megduplázódott az izraelita felekezethez tartozók száma: míg 1869-ban 550 ezren, addig 1910-ben már 930 ezren voltak - fejezte ki örömét a buta goj.



Latorcai Csaba az ún. holokauszt áldozatainak egyik véletlenszerű nemzetközi emléknapján tartott megemlékezésen a budapesti Holokauszt Emlékközpontban 2018. január 26-án (MTI Fotó: Illyés Tibor)

A 20. századi háborúk és diktatúrák azonban "tragikus módon akasztották meg az ígéretes fejlődési pályát". Magyarország mély gazdasági, társadalmi és morális válságba süllyedt - tért ki a kötelező meakulpázásra a helyettes államtitkár.

Latorcai szavai szerint a rendszerváltás nehéz évei után az elmúlt hét esztendőben talán most először van esély arra, hogy ismét egy "olyan ígéretes fejlődési pályára álljunk", amely meghozhatja a magyarság számára a szellemi, lelki önmagára találást. Ebben a munkában szükség van a zsidóságra és a zsidó vallás több mint ötezer éves szellemi, lelki és kulturális örökségére. Mint ahogy "valljuk azt is, hogy Európa és benne hazánk jövője nem képzelhető el a kereszténység értékeinek és örökségének megőrzése és tovább adása nélkül" - fogalmazott Latorcai Csaba.

Az emancipációs törvény valójában hála a zsidóságnak '48-ért

Gian Luca Borghese, a Budapesti Olasz Kultúrintézet megbízott igazgatója azt hazudta: a magyar emancipációs törvény elfogadása mögött ott volt a hála, amit a magyarok éreztek, a zsidóság áldozatvállalásáért a 48-as forradalomban. Az olasz zsidók ugyancsak lelkesen vettek részt az olasz szabadságharcban, és az ő emancipációjuk is megtörtént nem sokkal a szabadságharc után. Igaz, a magyar törvénynél kicsit később, 1870-ben fogadták el azt - tette hozzá Gian Luca Borghese.

Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) elnöke hangsúlyozta: az emancipációs törvény jelképezte, hogy megszületése idején a magyar politikai élet "pontosan tudta, hogy mire van szükség az ország felemelkedéséhez". Ugyanakkor néhány évtized elég volt ahhoz, hogy a zsidó közösség eljusson a teljes egyenjogúságtól a teljes jogfosztottságig.



Az emancipációs törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából az Olasz Kultúrintézet (az egykori magyar képviselőház) falán elhelyezett emléktábla 2018. január 29-én, az ünnepélyes avatás napján (MTI Fotó: Soós Lajos)

Az emléktáblát a Budapesti Olasz Kultúrintézet, az egykori magyar képviselőház épületének falán helyezték el annak emlékére, hogy 1867-ben ott fogadta el a Magyar Országgyűlés képviselőháza az izraeliták egyenjogúságáról szóló, szégyenletes emancipációs törvényt.

Az emléktáblát a kormány, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány és a Mazsike közösen állította.

A magyarság szempontjából öngyilkos, 1867. évi XVIII. törvénycikk kimondta, hogy "az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosultak". A törvénycikk minden ezzel ellenkező törvényt, szokást vagy rendeletet azonnali hatállyal megszüntetett.

A törvényt gróf Andrássy Gyula miniszterelnök és báró Eötvös József akkori vallás- és közoktatási miniszter terjesztette be, az Országgyűlés 1867. december 20-án, a főrendi ház december 22-én fogadta el, Ferenc József pedig december 27-én szentesítette.

A kormány 50 millió forintot biztosított a tavalyi esztendőben az emancipációs törvény elfogadásának 150. évfordulójával kapcsolatos, évfordulós megemlékezések és programok támogatására.

(MTI - Miniszterelnökség nyomán)

Kapcsolódó: Államtitkárok és nagyhatalmak képviselői tolongtak a Nyugati téren Slomóék kedvét keresve a hanuka harmadik napján

Kötelező olvasmány: Az örök zsidó akkor és azóta: egy történelmi összevetés Istóczy Győző bölcselete alapján





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából