Háromszázezerre tehető azon magyarok száma, akik külföldön dolgoznak, közülük nagyjából 72 ezren a határ menti területeken élnek, és főként Ausztriában vállalnak munkát. Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója a Magyar Időknek azt mondta: "arányaiban a környező országokhoz képest alacsony a külföldön dolgozó magyarok száma".

Szalai Piroska (Fotó: Hegedüs Róbert / Magyar Hírlap)

A lap pénteki számában megjelent interjúban Szalai Piroska felidézte: a munkaerőpiaci nyitás előtt – 2006 körül – a magyar statisztika 25 ezerre tette a külföldi munkavállalók számát, ami 2011-re 62 ezerre nőtt. A külföldön dolgozók száma 2013-ig dinamikusan emelkedett, majd 2016-ig tovább bővült, de már kisebb mértékben. Tavaly nagyjából kiegyenlítődött a külföldi munkavállalók és a hazatérők száma, sőt egy kicsit többen jöttek haza – állította.

A külföldön dolgozó magyarok döntő része Ausztriában, Németországban, illetve Nagy-Britanniában vállal munkát. Ausztriában elsősorban a határ mentén élők, legalább középfokú szakmai végzettséghez köthető munkakörökben, a vendéglátásban, építőiparban.

Németországban a magyar szakemberek többnyire az iparban, építőiparban keresettek. Nagy-Britanniában elsősorban a fiatalabb, jellemzően diplomás magyar munkavállalók találnak állást, sokszor a képzettségüknél alacsonyabb munkakörben.

Szalai Piroska kiemelte: teljes mértékben elfogadható, sőt bizonyos ágazatokban elvárt, hogy valaki néhány hónapot, akár évet külföldön töltsön, és számos jó példa van arra, hogy az ott megszerzett tudást itthon sikeresen kamatoztatják. Úgy vélte, a külföldi munkavállalás démonizálása épp akkora hiba, mint azzal riogatni a választókat, hogy 23 millió román jelenhet meg a magyar munkaerőpiacon.

Hozzátette: Magyarországon a munkaerőhiány nem a külföldi munkavállalás miatt alakult ki, hanem a gazdaság gyors növekedése igényel több foglalkoztatottat. Megismételte, hogy a környező országokhoz képest alacsony a külföldi munkavállalás mértéke.

(MTI nyomán)