Kína prosperáló Európát szeretne látni, támogatja az európai integrációs folyamatokat, és azoknak az államoknak a fejlődését is, amelyek uniós tagok kívánnak lenni – hangsúlyozta Li Ko-csiang kínai miniszterelnök hétfőn a Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozón tartott sajtótájékoztatón Budapesten.

Li Ko-csiang elmondta: a közép-kelet-európai térség az Európai Unió leggyorsabban fejlődő, legjobban teljesítő régiója, amely átlagosan 3 százalékos GDP-bővülést mutatott fel. Ezt a jövőben a Kínával való együttműködés még jobban segítheti, mivel Kínában az idén az első háromnegyedévben 6,9 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye – jelezte. Kína arra törekszik, hogy még több árucikket, szolgáltatást importáljon a közép-kelet-európai térség államaiból, és segítse az infrastruktúra fejlesztését – mutatott rá a kínai miniszterelnök.

A kínai miniszterelnök kijelentette: Kína és a közép-kelet-európai országok között a kétoldalú kereskedelem jelentősen erősödött, az idén 14 százalékkal bővült. Az elmúlt öt év során a kínai befektetések a térségben megugrottak, majdnem kétszeresére nőttek, az idelátogató kínaiak száma majdnem háromszorosára emelkedett ez idő alatt. Kína és a közép-kelet-európai államok, illetve az egész világ számára is előnyös az együttműködés, amely segítheti a kereskedelem fejlődését és liberalizációját. Az együttműködésben minden ország egyenlő partnerként tekint a másik államra – hangoztatta Li Ko-csiang. A következő öt évben Kína 700 milliárd amerikai dollár befektetést kíván végrehajtani a világban, ehhez megfelelő valutatartalékokkal rendelkezik az ország – mutatott rá a kínai miniszterelnök.

Kína a következő években még szélesebbre tárja majd kapuit, közöttük a közép-kelet-európai államok számára. Kína arra törekszik, hogy kevesebb legyen a kereskedelmi többlete, ezért egyebek mellett a mezőgazdasági termékek behozatalát szeretné erősíteni ebből a térségből – mutatott rá a kínai miniszterelnök. Jelezte: Kína készen áll arra, hogy a térséggel az ipari kapacitások bővítésében is együttműködjön, egyebek mellett ipari parkok létrehozásában. Kiemelte, hogy a következő öt évben 5 ezer kínai állami ösztöndíjat ajánlanak fel a közép-kelet-európai államok hallgatóinak.

Bojko Boriszov, a következő Kína-Közép-Kelet-Európa csúcsot megrendező Bulgária miniszterelnöke kiemelte, hogy a jövő év első félévében Bulgária veszi át az EU soros elnökségét, melynek központi témája a Nyugat-Balkán helyzete és fejlesztése lesz. Bulgária ebben a vonatkozásban is nagy lehetőséget lát a 16+1 országok, azaz Kína és a közép-kelet-európai államok együttműködésében – mondta a bolgár miniszterelnök. A sajtótájékoztató előtt számos többoldalú megállapodást is aláírtak a tanácskozáson részt vevő országok, köztük a kereskedelem, a mezőgazdaság, az infrastruktúra fejlesztés terén.

Orbán: most a Kelet csillaga áll magasan

Európa legversenyképesebb befektetési környezete jött létre Kelet-Közép-Európában – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, Kína, valamint 16 kelet-közép-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitóján. Hangsúlyozta: az együttműködésben részt vevő 16 kelet-közép-európai ország Európának az a térsége, amely már most is a kontinens gazdasági növekedésének motorja, és amely további dinamikus növekedés előtt áll.

Korábban Ázsia modernizációja csak úgy volt lehetséges, ha Európa jelentős technológiai-pénzügyi forrásokkal részt vett benne – idézte fel a miniszterelnök, jelezve ugyanakkor, hogy a helyzet megváltozott: „most a Kelet csillaga áll magasan”, Ázsia és benne Kína felemelkedésének korszakát éljük, és most az az időszak következik, amikor Európa további fejlődéséhez szükség lesz a Kelet technológiai és pénzügyi részvételére.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Kína rendelkezik azokkal a forrásokkal és kapacitásokkal, amelyekkel olyan fejlesztéseket lehet végrehajtani Közép-Európában, amelyek európai forrásokból ma nem lehetségesek. Hozzátette, a most formálódó új világrendben jellemző a nagy és sikeres távol-keleti vállalatok széles körű jelenléte a nyugati piacokon.

Európának nem szabad bezárkóznia, mert ha bezárkózik, elveszíti a fejlődés lehetőségét, és főleg most nem szabad bezárkóznia, amikor olyan történelmi kihívásokkal néz szembe, amelyeket csak úgy tud megválaszolni, ha vannak erős szövetségesei – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor szerint a „16+1” formátum nem csak Kína és a 16 kelet-közép-európai ország érdekét szolgálja, az együttműködés sikeréből egész Európa és az egész Európai Unió is profitál, igazi „win-win helyzet”. Bejelentette: hétfőn megjelenik a Budapest-Belgrád-vasútvonal kínai finanszírozással történő felújítására vonatkozó közbeszerzési felhívás. Ez a beruházás az első olyan nagy fejlesztés, „zászlóshajó”, amely Kína, egy EU-tag és egy EU-tagjelölt ország együttműködésével jön létre – emelte ki, hozzáfűzve: ez megteremti annak feltételeit, hogy a tengeri Selyemút európai végpontjától Közép-Európán keresztül vezessen a leggyorsabb szállítási útvonal Nyugat-Európába.

Kitért a kínai elnök „Egy öv, egy út” kezdeményezésére is, amelyet mint a globalizáció új formája jellemzett, amely – fogalmazott – nem tanárokra és diákokra osztja fel a világot, hanem kölcsönös tiszteleten és kölcsönös előnyökön alapul. A mostani csúcstalálkozón kiemelten kezelik a pénzügyi együttműködés kérdését – közölte a miniszterelnök, tudatva: a hétfői plenáris ülés után a magyar és a kínai Eximbank aláírja a Kína-Közép-Európa befektetési alap második fázisáról szóló megállapodást. Orbán Viktor szavait azzal zárta, hogy a kelet-közép-európai térségben semmilyen politikai akadály nem hátráltatja a gazdasági együttműködést.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a fórum megnyitóján azt mondta: a politikai és a finanszírozási feltételek is adottak ahhoz, hogy a kínai és kelet-közép-európai vállalatok a lehető legeredményesebb együttműködést alakítsák ki. A tárcavezető beszédében kiemelte: a kelet-közép-európai országok józan észre alapuló politikájukkal, az európai átlagot meghaladó növekedési ütemmel és versenyképes befektetési környezetükkel remek lehetőségeket kínálnak Kína számára.

A külügyminiszter megjegyezte: Kína és a kelet-közép-európai országok kereskedelmi forgalma meghaladja a 60 milliárd dollárt. Kitért rá: létrejön a Kína és kelet-közép-európai országok közötti bankszövetség, amely a fejlesztési források koordinációja szempontjából előrelépést jelent.

(MTI)