Habár Magyarországon a felnőtt népesség 99 százaléka tud írni és olvasni, becslések szerint a felnőtt népesség 16-33 százaléka funkcionális analfabéta, azaz alig tud olvasni, nehezen ért meg egy összefüggő szöveget.
Sokszor az ember nem gondol bele, hogy mennyire alapvető néhány szót lefirkantani egy papírlapra emlékeztetőként. Néhány mondatot leírni sem számít igazán nagy kunsztnak, és rengetegen tudnak nagyon érdekes, több tízoldalas esszéket és értekezéseket írni.
A felnőtt népességnek nagyjából az egyharmada, az MTI információi alapján 16-33 százalékuk funkcionális analfabéta. Ezt azt jelenti, hogy legrosszabb esetben százból három ember a fentebb említett esszéket csak nagy gyötrődések árán tudja elolvasni és értelmezni, valószínűleg ezért tartozik kevés ember hobbija közé az olvasás.
Ennél lehet találni még ijesztőbb számot is. Az analfabéták – tehát az ENSZ definíciója alapján egy egyszerű üzenet megírására vagy elolvasására való képtelen emberek – a magyar lakosság 1-2 százalékát teszik ki, ez nagyjából 100-200 ezer embert jelent.
Az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja megtartásáról az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 1965. szeptember 8-án döntött. Az írástudatlanság azért is okozhat gondot, mert akadályozza a gazdasági élet fejlődését. Az analfabéták legnagyobb arányban Afrika, Ázsia és Dél-Amerika kevésbé fejlett országaiban élnek. Ha írás-, illetve olvasástudásról beszélünk, akkor az alfabetizáció szót használjuk.
Ezeket a becsléseket többnyire azokra az iskolázottsági adatokra alapozzák, amelyeket a népszámlálás során vesznek fel a biztosok, tehát aki mindössze egy osztályt végzett el az általános iskolában, az hivatalosan analfabétának számít. Az az érdekes a történetben, hogy írni szinte bárkit meg lehet tanítani. A diszlexiások és az értelmi fogyatékosok is jó olvasókká és írókká válhatnak, bár nyilván több erőfeszítést kell tenniük, mint társaiknak.
Többféle analfabéta is létezik
Az analfabetizmusnak nemcsak egy, hanem több fajtája is van, ilyen például az elsődleges analfabetizmus. Ez a legegyszerűbb típus: amikor az ember se írni, se olvasni nem tud.
A másodlagos analfabéták valaha tudtak írni és olvasni, azonban ezt a tudást valahogy elfelejtették. Lehet, egy baleset miatt, amely során megsérült az agy, de a fő okok között többnyire a televízió, a rádió, és a telefon elterjedését szokták emlegetni.
A félanalfabéták tudnak olvasni, de írni nem, vagy egy szövegben csak egy-egy szót ismernek fel, vagy a saját nevüket le tudják írni.
A funkcionális analfabéták csoportjába azok tartoznak, akik ugyan tudnak írni és olvasni is, de a szövegértésükkel probléma van, illetve egyáltalán nem tudnak értelmezni egy szöveget. Ők azok, akik nem olvasnak saját örömükre.
Az írás-olvasás elengedhetetlen az életben való boldoguláshoz, az analfabetizmus ugyanis csökkenti az emberek esélyeit a munkaerőpiacon. Az UNESCO 2015-ös felmérése alapján Magyarországon a férfiak 99,1, a nők 99 százaléka tud írni és olvasni. Oroszországban a nők és férfiak 99,7 százaléka, Romániában a férfiak 99,1 míg a nők 98,5 százaléka, Horvátországban a férfiak 99,7 a ezzel szemben a nőknek csak 98,9 százaléka tanult meg írni és olvasni.
(Híradó nyomán)
Kapcsolódó:
- Ezért a nagy kormánypárti felháborodás: Fidesz-szavazó a legtöbb iskolázatlan
- A Fidesz-KDNP megdöbbent azon, hogy a Jobbik elvenné a "kétkezi munkás" cigányaik választójogát
- A Jobbik kitart a műveltségi cenzus mellett, a bűnözők egy részének is korlátoznák a szavazati jogát
