Kerítés építését nem támogatja az EU – válaszolta Orbán Viktor pénzkérő levelére az Európai Bizottság. A támogatástól azonban elvileg nem zárkóznak el, azt mondják, a határvédelemre eddig is adtak pénzt.



Alexander Winterstein elmagyarázza...

"A bizottság kész támogatni minden tagországot az EU külső határainak védelmében és a migráció kezelésében" – áll abban az állásfoglalásban, amelyet az Európai Bizottság küldött a HVG-nek Orbán Viktor levelére reagálva.

Az Európai Bizottság felsorolja:

A bizottság mindenesetre nem zárkózik el, bár megjegyzi: ha Magyarország most pluszforrást kér, az Európai Bizottság kész gyorsan megvizsgálni a kérelmet és segítséget nyújtani, és "ha a helyzet megkívánja, támogatni az EU külső határainak védelmét az EU jogszabályainak megfelelően". Pont úgy, ahogy azt tesszük például Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában és Spanyolországban, ahol a segítségünket kérték – áll az állásfoglalásban. (És persze meg lehet nézni, milyen kiválóan sikerül a határvédelem Görög- vagy Olaszországban... - a szerk.)

A kerítés építése ugyan nem sért uniós jogszabályokat, ám azt az uniós vezetők annak idején jelezték: nem ezt tartják a határvédelem legmegfelelőbb módjának.

Kerítésre nem adnak, mert az tényleg védi a határt

Az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján Alexander Winterstein szóvivő világossá tette:

Brüsszel hajlandó támogatni a határvédelmet, de nem ad pénzt kerítések építésére.

A bizottságnak is feltűnt a levélben többször ismétlődő "szolidaritás" szó, amely Magyarországgal kapcsolatban igen sokszor elhangzott az elmúlt hónapokban. "Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a szolidaritás kétirányú. Minden tagországnak késznek kell lennie arra, hogy részt vegyen benne. Ez nem egy étlap, ahonnan válogathatunk, hogy a határvédelem kell, a közösen elfogadott áthelyezési mechanizmus viszont nem" – írják, utalva arra, hogy a kormány a mai napig elutasítja, hogy részt vegyen a kvótarendszer néven emlegetett mechanizmusban.

Ahogy az Európai Bizottság írta, már 2015-ben támogatást ajánlott fel Magyarország számára a "menekült"válság kezelésére. Ennek alapvető formája a Frontex határvédelmi ügynökség közreműködése a határvédelemben, de 2015 nyarán, az akkor már drámai méreteket öltő balkáni átvonulás idején más támogatást is kilátásba helyeztek. A 2015. június végén Brüsszelben tartott uniós csúcstalálkozón többször elhangzott uniós vezetők részéről, hogy szívesen nyújtanak segítséget Magyarországnak, ám ehhez arra lenne szükség, hogy ezt kérjék. A magyar miniszterelnök akkor erre úgy reagált: "Értelmes ember nem utasítja el a felkínált segítséget, de az őrizet attól még az ország felelőssége."

A kormány azt sem fogadta el, hogy az olaszokhoz és a görögökhöz hasonlóan a menekültáthelyezés "kvótarendszerében" Magyarország ne befogadó ország legyen, hanem innen is szállítsanak el embereket a menedékkérők közül. Vagyis azért nem fogadott el akkor segítséget, mert ez azt jelenthette volna, hogy hajlandó részt venni a kvótarendszerben.

Erre azonban - igen helyesen - a mai napig nem hajlandó a kormány, annak ellenére, hogy időközben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított emiatt, és most már azzal fenyegeti a magyar kormányt, hogy az Európai Bíróság elé citálja, mert "nem hajlandó kivenni a részét az európai szolidaritásból". Az elé a bíróság elé, ahol egyébként Magyarország és Szlovákia kezdeményezésére már folyik egy per a kvótarendszer törvényességével kapcsolatban. És a július végén közölt főtanácsnoki vélemény alapján ezt valószínűleg elbukja a kormány.

Merkelék is a szolidaritásba kapaszkodnak bele, mondván, ha pénz kell, kelljenek Mohamedék is!

Berlin üdvözli, hogy a magyar kormány fontos európai elvként ismeri el az uniós tagállamok közötti szolidaritást a migrációs válság ügyében - mondta Steffen Seibert, a német kormány szóvivője.

Az Európai Bizottságnak kell értékelnie a tagállamoktól érkező támogatási kérelmeket, és a brüsszeli testület már nyilatkozott is a határvédelmi költségekre vonatkozó magyar kéréssel kapcsolatban - válaszolta egy kérdésre Steffen Seibert német kormányszóvivő.

A német kormányszóvivő hozzátette, hogy a magyar kormány az európai szolidaritásra hivatkozik, ami a német szövetségi kormány számára az Európai Unióban folytatott együttműködés nagyon központi eleme, különösen a "menekülés és migráció révén jelentkező kihívásokkal összefüggésben".

Ezért "üdvözöljük, hogy Magyarország szolidaritást követel, és ezzel fontos európai elvként ismeri el a szolidaritást" - mondta a szóvivő.

Azonban a szolidaritást "természetesen soha nem lehet szélsőségesen szelektív" módon kezelni, és az Európai Bizottság is arra utalt válaszában, hogy a szolidaritás "mindig két irányban járható utca" - közölte Steffen Seibert az MTI híradása szerint.

Korábban írtuk: Ha már naponta a szolidaritást emlegetik: Orbán kért 400 millió eurót Junckertől határvédelmi költségekre

A nyári szünet után először tartotta meg szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóját Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő.




Bevándorlás

Lázár János bejelentette: Orbán Viktor miniszterelnök ma Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordul, tekintettel arra, hogy a magyar kormány szerint az európai határok védelme és az európai szolidaritás rendkívül fontos. "Hazánk nem csak saját magát, hanem meggyőződésünk szerint Európa minden polgárát védi" – fűzte hozzá. Kiemelte, hogy a magyar kormány szerint a határvédelem kérdéséről is beszélni kell, és a magyar oldalon felmerült költségből az EU-nak is ki kell vennie a részét. Orbán levélben kéri arra Junckert, hogy 400 millió euróig járuljon hozzá a határvédelmi költségekhez az Európai Bizottság. A miniszter szavai szerint ugyanis a brüsszeli testületnek 50 százalékban kellene hozzájárulnia a magyar határvédelmi költségekhez, amelyek eddig 800 millió eurót, azaz mintegy 270 milliárd forintot tettek ki.

Arra az újságírói felvetésre, hogy érdemes-e ilyen levelet írni, Lázár azt mondta: egyelőre az Európai Bizottság "levélre nem fizet", de nincs olyan nap, hogy az uniós vezetők ne hoznák szóba, milyen fontos a szolidaritás kérdése. "Magyarország is kész közösséget vállalni a bajban lévő országokkal", és például Olaszország esetében is megkezdődött a beígért összeg finanszírozása, így véleménye szerint nem fognak "kettős mércét alkalmazni". Egy másik kérdésre válaszolva azt mondta, gyors válaszra számít.

Lombikprogram

A magyar állam célja, hogy minél több gyermek szülessen – emelte ki a miniszter. Hozzátette, miután Magyarországon az életkorukat tekintve szülőképes pároknál a meddőség gondot okoz, a kormány célja, hogy átlátható, követhető módon nyújtson segítséget. Veres András szavait Lázár nem kívánta minősíteni.

CEU

Lassan haladnak a tárgyalások, Lázár János szerint vélhetően a véleménykülönbség miatt akadhattak el az egyeztetések.

"Nem a magyar kormány van lépéskényszerben, hanem az érintett intézmények" – fűzte hozzá Kovács Zoltán kormányszóvivő, és leszögezte, hogy ők nyitottak a tárgyalásra.

4-es metró

Nem akarják, hogy a büntetés miatt csődbe menjen a főváros, megpróbálják lealkudni a büntetést – közölte a miniszter.

A távozó holland nagykövet interjúja

Lázár János szerint Gajus Scheltema kijelentései tűrhetetlenek, és elfogadhatatlan, hogy valaki ilyen stílusban törölje belénk a lábát. Hozzátette, Szijjártó Péter használt egy diplomáciai eszközt, ami után meg is szólalt a holland külügyminisztérium.

"Érthetetlen volt, ahogy a nagykövet úr nem tudom, milyen fölindulásból támadt ránk" – fogalmazott Lázár János.

Heineken

Azzal kapcsolatban, hogy a Heineken gyártja a Fradi-sört, Lázár János csak annyit mondott, "majd meglátjuk, hogy marad-e rajta vörös csillag".

(MNO nyomán)

Frissítés: "Európa biztonságát a magyar adófizetők finanszírozták" - íme a levél

A Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek címzett elég kurta írás rögtön a második mondatban leszögezi, hogy Magyarország a schengeni egyezményt követte a migrációs válság alatt, többek között azzal is, hogy a déli határra kerítést épített.

"Nem túlzás azt állítani, hogy Európa biztonságát a magyar adófizetők finanszírozták" - tér a tárgyra a magyar miniszterelnök, megemlítve, hogy mindez 270 milliárd forintba került. Ezek után az európai szolidaritásra és a görög illetve olasz példára utalva kéri, hogy ennek az összegnek a felét fizessék ki.

A végén pedig megmagyarázza, hogy miért kérjük a pénzt utólag: a válság időszakában az azonnali akciót kellett végrehajtani, és nem segítségért folyamodni.

Az Európai Bizottság 2015-ben azon a határozott állásponton volt, hogy "nem támogatja" a kerítések építését, hiszen éppen nemrég bontott le néhány európai falat, amelyet nem kellene újra felhúzni.







(HVG)