Faragó Renátával, a burkás muszlimokat a Balatonban fürdető Menedék Egyesület munkatársával cseverészett Kálmán Olga új hadiszállásán, a HírTV-ben. A gyomorforgató felvezetőt és a kislányos ruhába öltözött ultraliberális hárpia méltatlankodását csak rendkívül erős idegzetű vagy kifejezetten mazochista olvasóinknak ajánljuk - a címben említett, és alább idézett beszélgetésrészlet az 5. perctől kezdődik.
- Jellemző a diplomások aránya is a menekültek között? Tehát nem arról van szó, hogy kizárólag betanított munkára lehet majd az itt maradottakat alkalmazni, hanem, ahogy mondta, IT-szakemberek is vannak?
- Abszolút nem arról van szó, hát azok, akik el tudnak jönni már Európába, ők a középosztály mind anyagi tekintetben, mind képzettség tekintetében. A legtöbb menekült, akár Afganisztánból, akár Szíriából, a szomszédos országokig tud eljutni, aki már eljut Európába, ő egy magasabban kvalifikált réteg, több nyelvet beszélnek.
Az egyik alaphazugság nálunk 2015 májusában hangzott el: Kossuthhoz és Bartókhoz hasonló "nagy formátumú" menekültekről hazudoznak liberálisék, közben Árpádot és József Attilát gyalázzák
Munkatársunk hozzászólása a tihanyi fürdetésről szóló eredeti cikkben olvasható muszlim pimaszsághoz:
Az apátság előtti téren szó volt például arról, hogy a magyar állam több mint ezer éves. “Csak ezer éves?” – kérdezett vissza egy perzsa lány, majd hozzátette, hogy a perzsa államiság több mint ötezer éves.
1. Ezt az érvelési hibát, vagyis hogy ami régebbi, az automatikusan értékesebb és jobb, úgy hívják, hogy argumentum ad antiquitatem (az antikvitásra/tradícióra való hivatkozás).
Egy pillanatra fogadjuk el ennek a lánynak az egyébként megalapozatlan állítását, hogy a perzsa államiság több mint ötezer éves, és vegyük hozzá azt, amit a csak több mint ezeréves magyar államiságról mondott. Ebben az esetben már csak egy kérdésre kell felelnie, amit a Kuruc.info szerkesztősége is feszegetett: ő maga miért jött el onnan, az értékesebb és jobb helyről ide, a kevésbé értékes és rosszabb helyre?
Valószínűleg olyan csöndben lenne, hogy a tücsökciripelést hallani lehetne.
Nézzünk egy másik példát: a több ezer éves Kínát és a kétszázegynéhány éves Egyesült Államokat! Ha a régebbi automatikusan jobb, mint az újabb, akkor hogyan lehet az, hogy milliónyi kínai vándorolt be az Egyesült Államokba, viszont valószínűleg egy kézen meg lehet számolni azokat az amerikaiakat, akik Kínába vándoroltak be?
Továbbmegyek: mennyi német, japán, nigériai, mexikói vagy más nemzetiségű ember akar bevándorolni az Egyesült Államokba, és mennyi Iránba? Vajon mi lehet annak az oka, hogy nem a régi államiságú Irán a kiemelt célország, hanem az ifjonc Egyesült Államok?
Talán mert nem a mennyiség, hanem a minőség számít.
2. Az első perzsa birodalom az Akhaimenida Birodalom volt Kr. e. 550 és 330 között. Akárhogyan számolom, ez kb. 2500 évnyi államiság, nem pedig több mint 5000 évnyi.
De menjünk tovább!
Az utolsó hagyományos perzsa állam a Szaszanida Birodalom (Kr. u. 224-651) volt, amit a 630-as/40-es években a beözönlő muszlim arab hódítók megdöntöttek, majd létrehozták a maguk eliszlámosított Perzsiáját. Az iszlám valláson alapuló Iráni Iszlám Köztársaság mennyire jogutódja a zoroasztriánus vallású Szaszanida Birodalomnak? Semennyire.
Ha ennek a lánynak a gondolatmenetét vennénk alapul, akkor azt mondhatnánk, hogy Olaszország 2300 éves, mert a Kr. e. IV-III. században az Appennini-félszigeten elterülő Római Köztársaság jogutódja. Sőt, ha valaki még messzebbre akar visszamenni, akkor Olaszországot akár 2800 évesnek is mondhatja Róma Kr. e. IX. századi megalapításától számítva.
Ez nonszensz.
Az államiság folytonossága kérdésében annyi köze van a mai Iránnak az Akhaimenida vagy a Szaszanida Birodalomhoz, mint a mai Olaszországnak a Római Köztársasághoz: semennyi.
3. Az iszlám világban, melynek az Iráni Iszlám Köztársaság is része, az iszlámot megelőző időszakot dzsahilijjának, a tudatlanság időszakának nevezik.
Ezt erősíti meg a Korán 3:137, ahol Allah megparancsolja: „Sok hasonló úttal-móddal néztek szembe a nemzetek, melyek még előtted tűntek el, így hát utazd be a földet és lásd, hogy mi volt azoknak a végzetük, akik nem hittek [az iszlámban]”.
Az iszlámban az iszlám előtti kultúrák emlékeinek csak egy szerepük van: figyelmeztetésül szolgálnak minden muszlimnak, hogy így pusztul el minden kultúra, ami más, mint az iszlám.
Most pedig itt van ez a perzsa lány, aki Magyarországon megpróbál az iszlám előtti kultúrák tollával ékeskedni, hogy kimutassa fölényét a magyarokkal szemben, miközben otthon, Iránban a Korán útmutatása alapján ezeket az iszlám előtti időkből származó kulturális emlékeket, mint a tudatlanság időszakából származókat, megveti.
A képmutatás felsőfoka.
Mindezt figyelembe véve és nagy jóindulattal az az államiság, amit a mai Iráni Iszlám Köztársaság képvisel, legfeljebb kb. 1400 éves.
Válasszuk szét az amerikai külpolitika és Irán megítélését!
Alapvetően ennyit szerettem volna mondani. Talán még azzal egészíteném ki, hogy próbáljuk elkerülni azt a hibát, hogy egy konfliktusban az egyik felet ellenszenvesnek látva, a másik felet automatikusan jónak vélelmezzük: „Az amerikai külpolitika rossz, ergo Irán jó”.
Bárki nyugodtan mondhatja, hogy az amerikai haderőnek Alaszka, Kalifornia, New York és Florida vizein kellene járőröznie, mert semmi keresnivalója nincs a Föld túloldalán lévő Perzsa/Arab-öbölben.
A provokatív amerikai jelenlét elítéléséből azonban nem kell automatikusan annak következnie, hogy Irán jó ország. Ne feledjük, hogy egy saríán (iszlám jogrenden) alapuló államról van szó, ahol a pedofil házasság törvényes!
(Hidra)
