/Bővített hír/
Egyre több császármetszést végeznek Magyarországon: már csaknem a szülések 40 százalékánál alkalmazzák ezt a módszert, míg mintegy fél évszázada mindössze az öt százalékában. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által adott helyzetértékelés alapján sok esetben indokolatlanok ezek a beavatkozások, a szülész-nőgyógyászok szerint azonban nincs olyan objektív mérce, amely szerint túl magas nálunk a császármetszések aránya - írja a Magyar Idők.
A császármetszés a fejlett országok egyik leggyakrabban alkalmazott műtéti eljárása, amelynek a szüléseken belül mindenütt növekvő az aránya. Magyarországon 2015-ben 100 élveszülésre 38,7 császármetszés jutott, ezzel pedig hazánk Romániával, Olaszországgal és Bulgáriával a legmagasabb arányt képviselő európai országok között van – mutat rá A magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelése című kiadvány. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) gondozásában megjelent anyagban azt írják, hogy a magyarországi császármetszési arányok nemzetközi összehasonlításban is magasak, 8,5 százalékponttal haladják meg az EU-, 7,3 százalékponttal pedig az OECD-tagországok átlagát.
A műtétek aránya 12 százalékkal nőtt 2011 és 2015 között, eközben a szülő nők átlagéletkora csak 0,3 évvel emelkedett, vagyis ez nem kellő magyarázat arra, miért ilyen sok a császármetszés. Ráadásul – mutatnak rá a tanulmányban – a hátrányos helyzetű településeken 9,5 százalékponttal kisebb arányban szülnek császármetszéssel a nők, így „feltételezhető, hogy a császármetszések előfordulását az anya gazdasági státusza és kifejezetten a császármetszés iránti kérelme is befolyásolhatja” – állítja az ÁEEK. Aláhúzzák azt is, hogy miközben e műtétek leggyakoribb indikációja a fenyegető méhen belüli oxigénhiány, az elmúlt 40 évben a veleszületett agykárosodás előfordulása annak ellenére nem csökkent, hogy a császármetszések aránya a sokszorosára nőtt. A 60-as évek végén, a 70-es évek elején még csupán a szülések 5 százalékában végezték.
A kiadvány szerint a szakmailag a beavatkozást a szülések 15-25 százalékánál tartják indokolhatónak. Csákány M. György, az egészségügyi államtitkár szakmai tanácsadó testületének számító szakmai kollégium titkára szerint azonban igazából nincs ilyen mérőszám, ma már az Egészségügyi Világszervezet is úgy látja, hogy a császármetszésekkel kapcsolatban nem állapítható meg maximumarány. Az egyes országokban is nagyon eltérő a gyakorlat. Írországban például a nemzetközi átlagnál ritkábban segítik világra ily módon az újszülötteket, az ugyancsak erősen katolikusnak mondott Olaszországban, Spanyolországban vagy Portugáliában viszont szintén magas a beavatkozások aránya.
Észak-Európában jellemzően a természetes szülést preferálják, Brazíliában viszont vannak olyan szülészetek, ahol gyakorlatilag a babák száz százaléka császármetszéssel születik. Csákány M. György szerint nálunk az esetek nem kis hányadában azért döntenek a műtét mellett az orvosok, mert – mint fogalmazott – azért még senkit nem pereltek be, mert császármetszést hajtott végre, viszont az orvosi műhibaügyekben, főként ha egy gyermek károsodással jön a világra, általában perdöntő annak elmulasztása. A szülész-nőgyógyász ugyanakkor saját kollégáival szemben is kritikus, amikor azt mondja, sokszor nemcsak biztonságosabb, de kényelmesebb is a 15 perces műtétet elvégezni, mint hosszú órákon keresztül asszisztálni a szülő nő mellett. Fordítva is igaz ez azonban – teszi hozzá –, sokszor ugyanis az édesanyák ragaszkodnak a császármetszéshez.
